1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Oroszország a kapitalizmus és az imperializmus korában

Válogatott dokumentumok/Olvasókönyv a Szovjetunió története tanulmányozásához II.

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 723 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 383.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Oroszország a burzsoá reformok korszakában
A belpolitikai helyzet Oroszországban a krími háború éveiben5
Részlet "A III. ügyosztály 1955. évi tevékenységéről szóló beszámoló"-ból5
A. I. Herzen: "György napja! György napja!"6
Részletek M. P. Pogogyin politikai leveleiből10
P. A. Valujev: Egy orosz ember gondolatai15
A parasztmozgalom és a forradalmi demokraták az ötvenes évek végén19
Oroszország jobbágylakossága az 1857-58-as években19
Parasztmozgalom az 1861-es reform előestéjén30
N. A. Dobroljubov: A nép ügye36
A forradalmi demokraták a parasztság érdekeinek védelmében38
A földesurak, a cárizmus és az 1861-es jobbágyreform50
A földesurak "elkészülnek" a jobbágyreformra50
II. Sándor beszéde a moszkvai nemesek vezetőihez52
Császári leirat V. I. Nazimovhoz52
A földesurak reformjavaslatai54
II. Sándor beszéde az Államtanácsban58
A jobbágyság intézményének bukása59
Kossuth Lajos az oroszországi jobbágyfelszabadításról71
P. A. Kropotki: Szentpétervár a jobbágyreform kihirdetése napján73
Forradalmi mozgalom a 60-es években75
A bezdnai parasztfelkelés75
A csernogaji és kangyejevkai parasztfelkelések79
A. I. Herzen az 1861-es parasztfelkelésekről84
N. G. Csernisevszkij felhívása "az urasági parasztokhoz"85
N. P. Ogarjov: "Mi kell a népnek?"86
Tagfelvétel a "Föld és Szabadság" társaságba92
A "Föld és Szabadság" társaság lapja, a "Szabadság"94
"Az Ifjú Oroszország" című kiáltvány96
N. G. Csernisevszkij polgári kivégzése99
A hatvanas évek liberális ellenzéki mozgalma és a zemsztvo-, bírósági és hadügyi reformok100
A tveri nemesség leghűségesebb alattvalói felirata100
Az 1864. január 1-i törvény a zemsztvo-hivatalokról102
Az 1864. november 20-i bírósági szabályzatok104
Az 1870. június 16-i városi törvény106
Az 1874. január 1-i szabályzat a hadkötelezettségről107
B. N. Csicserin a zemsztvo- és vároi önkormányzatról108
Az 1863. évi lengyel felkelés. Ukrajna, Belorusszia és Litvánia a 60-as években
L. Mieroslawski: A lengyel felkelés ideiglenes programja111
N. P. Ogarjov: Felhívás a Lengyelországi Orosz Tisztek Bizottságához112
A Központi Nemzeti Bizottság felhívása114
Az ukrán nyelv üldözése115
A. I. Herzen az 1863. évi lengyel felkelésről116
Kossuth Lajos kiáltványa a lengyelekhez118
Magyarok a lengyelekért121
M. N. Muravjov jelentése az északnyugati határvidék kormányzásával kapcsolatos kérdésekről122
A kapitalizmus fejlődése Oroszországban
Engels a kapitalizmus fejlődéséről Oroszországban124
Engels a cárizmus gazdaságpolitikájáról126
Mezőgazdaság
Lenin Oroszország népességének megoszlásáról a XIX. sz. végén127
Maszlovszkaja birtokának leírása128
A parasztlelkek területi változása az 1861. február 19-i reform után129
A földárak emelkedése130
A parasztok lakóhelyváltoztatása 1861-1900 között131
Oroszország gabonatermelése132
N. M. Jadrincev: Az áttelepülés tíz éve138
Ipar, közlekedés, kereskedelem
A városi lakosság növekedése141
A magán-vasútépítés kezdete Oroszországban142
Vasútépítési láz a 70-es években142
Sz. J. Witte az orosz ipar helyzetéről143
Korolenko: A kézműves és a felvásárló148
Statisztikai táblázatok Oroszország gazdaságáról, iparáról, kereskedelméről és közlekedéséről151
Oroszország állami költségvetése155
Az osztrák-magyar-orosz kereskedelmi forgalom156
Oroszország népei és a cárizmus nemzetiségi politikája a 60-80-as3 években
N. V. Remezov: Még a párolt répánál is olcsóbban162
Helyi rendelet a tifliszi kormányzóság földesúri földjein letelepedett parasztok földdel való ellátásáról164
Oroszország kereskedelmi kapcsolatai Kazahsztannal és Közép-Ázsiával169
A közép-ázsiai népek gazdasági és társadalmi élete a XIX. század derekán169
A cári Oroszország politikája Közép-Ázsiában177
Buhara vazallus-viszonyának megállapítása178
Az orosz-hivai békeszerződés (1873)179
A cári tábornokok garázdálkodása Közép-Ázsiában a XIX. század 70-es éveiben180
A 70-es évek munkásmozgalma
A munkásgyermekek élete a gyárakban184
Az I. Internacionálé orosz szekciójának programja185
Sztrájk a pétervári Neva-Pamutfonodában188
Körrendelet a sztrájkok elleni harcról188
Sztrájk a Kreenholmi manufaktúrában (1872)189
Pjotr Alekszejev beszéde a bíróság előtt193
Sz. I. Agapov munkás beszéde a bíróságon196
A "Dél-oroszországi Munkásszövetség" programja197
Az "Észak-oroszországi Munkásszövetség" programja197
"Az Északi Szövetség" munkásainak levele a "Zemlja i Volja" szerkesztőségéhez198
A Maxwell-gyár munkásainak kiáltványa200
Forradalmi Narodnyik-mozgalom a 70-80-as években
A. I. Herzen: Az orosz nép és a szocializmus201
P. L. Lavrov: A kritikailag gondolkodó személyiség történelmi szerepéről202
M. A. Bakunyin: Államiság és anarchia204
P. N. Tkacsov: Mi legyen a forradalom közvetlen, gyakorlatilag elérhető célja?205
A "Föld és Szabadság" című lap programja207
A narodnyikok és a parasztság209
Hamis cári oklevél a parasztokhoz211
Kormányközlemény a narodnyikok terrorjáról212
A "Föld és Szabadság" kettészakadása214
Frankel Leó cikke a cár ellen elkövetett merényletről216
A "Népakarat" Végrehajtó Bizottságának programja218
M. T. Lorisz-Melikov "alkotmánya"220
Merényletek II. Sándor ellen224
A "Népakarat" Végrehajtó Bizottságának levele III. Sándorhoz224
A narodnyikok Magyarországról226
A "muszka forradalmárok"227
Részlet Sz. N. Juzsakov "A Földművelésügyi Minisztérium" című cikkéből229
A 80-as években dúló politikai reakció
A cárizmus belpolitikája231
K. P. Pobedonoszcev beszéde a Minisztertanács ülésén231
B. N. Csicserin a forradalom elleni harcról233
Az 1881. április 29-i cári kiáltvány234
Parasztmozgalom a 80-as években235
Rendelet a juttatott földeknek a földbirtokosokkal szemben még kötelezett viszonyban maradó parasztok által való megváltásáról (1881. december 28.)241
III. Sándor két beszéde242
Az "Otyecsesztvennije Zapiszki" c. folyóirat betiltása242
Az orosz burzsoázia és a zemsztvo a 80-as években244
A. D. Pazuhin: Oroszország jelenlegi állapota és a rendi kezdés245
"Legfelsőbb leirat a nemes orosz nemességhez" (1885. április 21.)247
Rendelet az Állami Nemesi Földhitelbankról (1885. június 3.)248
K. P. Pobedonoszcev a bírósági reformjáról249
"A mezőgazdasági bérmunka szabályzata" (1886)250
A kerületi zemsztvo-főnökökről szóló rendelet254
A kormányzósági és a kerületi zemsztvo-intézmények szabályzata (1890. június 12.)256
Körrendelet a gimnáziumok és progimnáziumok tanulói állományában történő változásokról257
A 80-90-es években dúló reakció258
Az orosz sajtó a 80-as években260
Oroszország népei és a cárizmus nemzetiségi és gyarmatosító politikája a 80-as években és a 90-es évek kezdetén262
A "Moszkovszkije Vedomosztyi" Szibéria népeinek eloroszosításáról262
A prvoszlávia elterjesztése a burjátok között a 70-es és a 80-as években264
G. I. Uszpanszkij: "Kipusztul a baskír"266
V. G. Korolenko: "A multani emberáldozás"268
A munkásmozgalom a 80-as években és a marxizmus elterjedésének kezdete Oroszországban
Munkásmozgalom a 80-as években272
Ipari válság a 80-as évek elején272
P. A. Moiszejenko: "A Morozov-gyári sztrájk 1885-ben"275
A Morozov-gyári munkások követelései280
Az 1886. június 3-i gyári törvény281
"Az oroszországi sztrájkokról"285
A marxizmus elterjedésének kezdete Oroszországban. G. V. Plehanov és "A Munka Felszabadítása" csoport287
Marx Károly "Tőké"-jének első orosz fordítása287
Az orosz forradalmi körök megismerkedése Marx Károly "Tőké"-jének fordításával291
A forradalmi munkáskörök Pétervárott a 80-as években294
g. V. Plehanov a narodnyikságról296
"A Munka Felszbadítása" csoport programja301
"Az orosz szociáldemokratáknak" - D. N. Blagoev csoportjának - "programtervezete" (1884)303
"Az orosz szociáldemokraták", "A munka felszabadítása" csoport programjának tervezete (1887)305
V. I. Lenin: "A Munka Felszabadítása" csoport programjáról308
G. V. Plehanov Genfben309
G. V. Plehanov beszéde a Nemzetközi Szocialista Kongresszuson Párizsban312
A pétervári munkások üdvözlő irata N. V. Selgunovhoz (1881)313
Pétervári munkások beszédei 1891. május 1-ének ünnepén315
G. V. Plehanov: "A szociáldemokrata mozgalom első lépései Oroszországban"317
A cárizmus külpolitikája a XIX. század második felében
A külpolitika 1856-tól az 1870-es évek elejéig324
Oroszország helyzetének megszilárdulása a Távol-Keleten324
N. N. Muravjov-Amurszkij a Távolk-Keletnek Oroszországhoz való csatolásáról324
Oroszországnak Kínával Aigunban, Tienscsinben és Pekingben kötött szerződései325
Az 1856. évi párizsi szerződés cikkelyeinek megváltoztatása328
Cári diplomata az 1871. évi párizsi kommünről329
Az orosz-német katonai egyezmény (1873)330
Az 1873. évi orosz és osztrák-magyar katonai egyezmény331
Az 1877-78. évi orosz-török háború és a déli szlávok felszabadítása a török járom alól332
R. A. Fagyejev tábornok a keleti kérdésről332
Oroszország és Ausztria között Reichstadtban kötött egyezmény333
Titkos egyezmény Oroszország és Ausztria-Magyarország között335
Frankel Leó az 1877-78-as orosz-török háborúról336
I. Vazov: "A bolgár szabadság első napjai"338
Plevnánál: M. A. Hasenkapmf ezredes naplójából340
Az orosz hadállások a Sipka-hágónál 1877-78-ban341
Az orosz csapatok bevonulása Drinápolyba347
A San-Stefanói-i orosz-török békeszerződés350
A külpolitika 1879-től az 1890-es évek elejéig352
P. A Szaburov memoranduma az orosz-német kapcsolatokról352
Titkos egyezmény Oroszország, Németország és Ausztria-Magyarország között353
A. I. Nyelidov memoranduma "A tengerszorosok elfoglalásáról"355
Az orosz-francia szövetség (1891)357
Az orosz-francia katonai egyezmény (1892)358
Az iskola és a sajtó, a tudomány és a technika, az irodalom és a művészet a XIX. század második felében
Az iskola és a sajtó360
D. I. Piszarev a nők neveléséről360
N. F. Bunakov zemsztvo-népiskolája a 80-as években361
Egy fiatal orosz emlékezései370
Tudomány és technika373
Engels az orosz tudományról373
K. A. Tyimirjazev: Az orosz kémia fejlődése a 60-70-es években374
Sz. M. Szolovjov, a történész378
V. O. Kljucsevszkij, a történetíró382
P. N. Jablocskov és az elektrotechnika fejlődése383
A. Sz. Popov, a rádió feltalálója387
Irodalom390
I. Sz. Turgenyev műveinek forradalmi nevelő jelentősége390
G. V. Plehanov: "N. A. Nyekraszov temetése"392
N. J. Szaltikov-Scsedrin az író feladatairól és az irodalomról396
A. P. Csehov: "Gondolatok az író kötelességéről és az irodalomról"399
I. A. Goncsarov A. N. Osztrovszkijról401
Művészet402
A moszkvai Kis Színáz a 60-as években402
A XIX. század 50-70-es éveiben kialakult új orosz zenei iskola alapvető irányelvei405
P. I. Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző409
V. I. Szurikov, a nagy orosz festőművész412
Az imperializmusba való átemenet, a munkásmozgalom megerősödésének, az OSZDMP megalakulásának korszaka (1894-1904)
Oroszország gazdasági fejlődése a századforduló idején415
Statisztikai táblázatok az orosz gazdaság egyes ágainak fejlődéséről415
A föld koncentrációja417
A Minisztertanács jelentése az 1911-13-as évek fűtőanyag- és fém "éhségéről"418
A munkásmozgalom a XIX. század végén és a XX. század elején423
Az OSZDMP első kongresszusának kiáltványa423
A moszkvai rendőrparancsnok helyettesének titkos jelentése a forradalmi mozgalomról424
Munkásélet a 90-es években427
Iszkra-tudósítás a textilmunkások helyzetéről428
Lakás- és egészségügyi viszonyok a századforduló éveiben429
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége az orosz proletariátus iránti rokonszenvnyilvánításra hívja fel a magyar munkásokat431
A magyar rendőrség szétveri az oroszországi eseményekkel foglalkozó munkásgyűlést432
A Népszava tudósítása az oroszországi mukásság és egyetemi ifjúság közös megmozdulásairól432
A Népszava beszámolója az oroszországi forradalmi mozgalom fellendüléséről433
A Győri Munkások Lapja a szormovói tüntetésről435
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártnak a II. pártkongresszuson elfogadott programja436
Szabó Ervin az oroszországi munkásmozgalom fejlődéséről437
Sztrájkmozgalom Kosztromában438
Az első orosz polgári demokratikus forradalom és előzményei
Az orosz-japán háború440
Az OSZDMP Moszkvai Bizottságának röplapja, amely harcra szólít fel az orosz-japán háború és az önkényuralom ellen440
Az OSZDMP Moszkvai Bizottságának röplapja, amely leleplezi az orosz-japán háború rabló jellegét442
Az OSZDMP Moszkvai Bizottságának kiáltványai, amely leleplezi a liberális burzsoázia árulását444
Kiáltvány, amelyet Moszkva város felső tanintézeteinek szociáldemokrata szervezete a Taganka-börtönbe zárt politikai foglyok által indított éhségsztrájk alkalmával adott ki448
Moszkva város felső tanintézetei szociáldemokrata szervezetének kiáltványa a forradalmi egyetemi ifjúsághoz, amelyben felhívja, hogy egyesüljön az OSZDMP zászlója alatt449
Egy katona levele a katonákhoz (Az OSZDMP Moszkvai Bizottsága által kiadott röplap)452
Harcok Mandzsúriában453
Békeszerződés Oroszország és Japán között456
Az első orosz polgári demokratikus forradalom461
Általános sztrájk Pétervárott. A január 9-i munkástüntetés előkészítése és vérbefojtása461
A január 9-i munkástüntetés vérbefojtása472
Forradalmi mozgalom az országban január 9. után476
Parasztzavargások487
A pétervári január 9-i munkástüntetés vérbefojtásának külföldi visszahangja490
A szeptemberi népgyűlések és sztrájkok501
Az októberi összoroszországi politikai sztrájk511
Parasztmozgalmak 1905 őszén525
Forradalmi események 1905 november-decemberében528
Felkelés a hajóhadban 1905 őszén545
A decemberi általános politikai sztrájk és fegyveres felkelés Moszkvában550
A magyarországi munkássajtó a moszkvai decemberi fegyveres felkelésről567
Oroszország belpolitikai helyzete az első polgári demokratikus forradalom után (1908-1914)
A sztolipini reakció572
Az 1907. évi választási törvény572
A sztolipini agrárreform573
Hogyan különülnek el a tanyák?577
Az Áttelepítési Főbizottság költségvetésének vitája a III. dumában578
szibériában579
A harmadik duma és sztilipin584
L. Tolsztoj: Nem tudok hallgatni!575
Oroszország a forradalmi fellendülés éveiben591
A lenai események591
Választási küzdelmek a IV. duma mandátumaiért598
A. Badajev: Első felszólalásom599
Oroszország az első világháborúban (1914-1917 március)
A cári kormány külpolitikája a világháború előtt. Oroszország belépése az antantban (1905-14)603
Konvenció Oroszország és Anglia között Perzsia, Afganisztán és Tibet kérdésében603
Oroszország és Németország egyezménye a perzsa kérdésben609
Az orosz-francia tengerészeti szerződés tervezete610
A cári diplomácia az első világháborúban (1914-17)611
Az 1914. július 10-én (23-án) Szerbiához intézett ultimátum visszhangja Oroszországban611
Az orosz cár és a szerb trónörökös táviratváltása613
II. Miklós orosz cár és II. Vilmos német császár táviratváltása a német hadüzenet előtt614
Németország ultimátuma Oroszországhoz a mozgósítás megszüntetése érdekében616
A pétervári francia nagykövet jelentése az orosz mozgósításról617
Németország hadat üzen Oroszországnak617
II. Miklós orosz cárnak alattvalóihoz intézett kiáltványa a háború megkezdése alkalmából618
Ausztria-Magyarország hadüzenete Oroszországnak619
Egyezmény Oroszország, Anglia és Franciaország között arról, hogy nem kötnek különbékét620
Egyezmény Oroszország és Románia között620
Egyezmény Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország között a tengerszorosokról (1915 március-április)621
Egyezmény Oroszország és Franciaország között a háború céljairól626
Az orosz hadsereg a háborúban628
Az orosz hadsereg a háború kirobbanásának idején628
Támadás a délnyugati Fronton 1916-ban (A Bruszilov-offenzíva)630
Részlet Alekszejev tábornoknak az Északi, a Nyugati és a Délnyugati frontok parancsnokaihoz 1916. június 3. (16.)-án intézett utasításából633
A. A. Ignatyev a Bruszilov-offenzívának a nyugati hadszíntér eseményeire gyakorolt hatásáról634
részlet p. A. Karnuhovnak, az orosz hadsereg volt katonájának naplójából az osztrák-magyar fronton folyó katonabarátkozásról635
A 200. dandár távirati jelentése az oroszokkal történt barátkozásról636
A háború hatása az orosz népgazdaságra. Hadigazdaság. Gazdasági bomlás636
Az orosz nemzeti jövedelem csökkenése a háború alatt636
Az állami költségvetés deficitjének növekedése a háború folyamán637
Adatok a háború éveiben kibontakozó inflációról637
Adatok az orosz ipari militarizálásról638
Adatok az ipari tőkések háborús extraprofitjáról639
A férfi- és nőimunkaerő alkalmazása arányának alakulása 1913 és 1917 között a gyáriparban639
Nézeteltérések az állami dumában a kormányklikk és az orosz burzsoázia között az ország gazdasági erejének a hadsereg szükséglete kielégítése céljából történő fokozottabb mozgósítása kérdésében640
Az ellenség megszállása alá kerülő területek kiürítése és a menekültek helyzete642
A parasztok tönkremenése a mértéktelen rekvirációk következtében és ellenállásuk a takarmányt rekviráló katonai egységekkel szemben644
Részlet M. V. Alekszej tábornoknak 1916. július 15-én a cárhoz intézett feljegyzéséből a vasúti szállítás válságáról645
A mezőgazdaság helyzete a minszki kormányzóságban645
A bolsevik párt harca az imperialista háború ellen. A munkás- és parasztmozgalom erősödése a második orosz polgári demokratikus forradalom előtt646
A. E. Badajev a hadüzenetet követő munkásmegmozdulásokról és a bolsevik frakció háborúellenes harcáról az állami dumában646
A moszkvai és a Moszkva környéki pártszervezeteknek és párbizottságoknak a háború alatt kiadott röplapjai651
Részlet a Szociál-Demokrata tudósításából az 1916-os január 9-i pétervári tüntetésről656
A boriszovi járás nemességének vezetője a lakosság politikai hangulatáról és a katonák agitációjáról656
Az oroszországi februári polgári demokratikus forradalom657
A cárizmus, az orosz burzsoázia, az angol és francia imperialisták összeesküvése a forradalom ellen657
Fejetlenség a cári udvarban és az orosz uralkodó osztályok körében a forradalom győzelmének előestéjnén661
A Putyilov-gyár igazgatójának hirdetménye a sztrájkoló mukások elbocsátásáról665
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt kiáltványa Oroszország minden polgárához665
A pétervári munkások felhívása a katonákhoz, amelyben azokat a forradalomhoz való csatlakozásra akarják bírni667
A februári forradalom győzelme Péterváron667
II. Mikós orosz cár lemondása a trónról a maga és fia nevében Mihály fivére javára675
A Munkás- és Katonaküldöttek Pétervári Szovjetjének határozatai, kiáltványai és az üléseiről felvett jegyzőkönyvek (február 17./márcious 12./-től március 5 /18/-ig)676
Az Ideiglenes Kormány kiáltványa685
A Munkás- és Katonaküldöttek Pétervári Szovjetjének a Pétervári Gyárosok Szövetségével kötött egyezménye a 8 órás munkaidő bevezetéséről, a gyári és üzemi bizottságok, valamint az egyeztető bizottságok szervezéséről686
Az önkényuralom megdöntéséről szóló hír fogadtatása a policki járás Novij község parasztjainál687
Jules Guesde, Marcel Sembat, Albert Thomas és Kerenszkij táviratváltása
A. Nyizsnyij-Novgorodi Parasztküldöttek Szovjetje küldöttjének, Kutuzovnak a beszámolója a Moszkvai Kerület Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetjének 1917. május 1-4-én tartott ülésén687
romain Rolland üzenete a forradalmi Oroszországhoz689
Az orosz irodalom és művészet a XX. század elején
Szemelvények G. V. Plehanov Tolsztoj-tanulmányaiból691
Pintér Ákos: Gorkijnál693
Szemelvények Wildner Ödön: "Az új Gorkij" c. tanulmányából695
A. V. Lunacsarszkij: Az újító Majakovszkij698
N. A. Rimszkij-Korszakov levelei N. N. Rimszkaja-Korszakovához700
Megemlékezés Verescsaginról701
Sz. N. Durillin: Színházi emlékeimből703
Időrendi táblázat705
Tartalomegyzék711
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem