Fülszöveg
Joy Adamson könyvének eredeti angol példányában a címlap hátoldalán a következő meglepő tudósítással találkozik az olvasó: "Első kiadás: 1960 márciusában; második kiadás: 1960 márciusában; harmadik kiadás: 1960 áprilisában..." és mivel nem akarjuk elismételni a számsort és a naptárt, csak a végét idézzük a sorozatnak: "...nyolcadik kiadás: 1960 szeptemberében."
Mi a titka ennek a hallatlan népszerűségnek? Mi magyarázza, hogy a könyv hét hónap alatt nyolc kiadást élt mag (s azóta valószínűleg még többet is) a közmondásosan nem könnyen lelkesülő "hidegvérű" angol nagyközönség körében?
Joy Adamson könyve maga ad választ a kérdésekre.
Maga a történet sem köznapi. A szerző férje, aki Kenya egy északi tartományában vadászati főfelügyelő, egy napon - félig önvédelemből és kényszerből, félig talán véletlenségből - lelövi a három alig néhány napos oroszlánkölykök anyját. A kölyköket felkutatja és magához veszi. A két nagyobbat néhány hónapi nevelés után állatkertbe küldik. A harmadikat, a...
Tovább
Fülszöveg
Joy Adamson könyvének eredeti angol példányában a címlap hátoldalán a következő meglepő tudósítással találkozik az olvasó: "Első kiadás: 1960 márciusában; második kiadás: 1960 márciusában; harmadik kiadás: 1960 áprilisában..." és mivel nem akarjuk elismételni a számsort és a naptárt, csak a végét idézzük a sorozatnak: "...nyolcadik kiadás: 1960 szeptemberében."
Mi a titka ennek a hallatlan népszerűségnek? Mi magyarázza, hogy a könyv hét hónap alatt nyolc kiadást élt mag (s azóta valószínűleg még többet is) a közmondásosan nem könnyen lelkesülő "hidegvérű" angol nagyközönség körében?
Joy Adamson könyve maga ad választ a kérdésekre.
Maga a történet sem köznapi. A szerző férje, aki Kenya egy északi tartományában vadászati főfelügyelő, egy napon - félig önvédelemből és kényszerből, félig talán véletlenségből - lelövi a három alig néhány napos oroszlánkölykök anyját. A kölyköket felkutatja és magához veszi. A két nagyobbat néhány hónapi nevelés után állatkertbe küldik. A harmadikat, a legkisebbet és leggyengébbet, Elzát, a házaspár felneveli. A kis oroszlánnal egész addigi életrendjük átalakul: mindenüvé viszik magukkal, hivatalos vadászútjaikra, szabadságuk idején a tengerhez... Az idő múlásával a kis oroszlán természetesen kifejlett, tökéletes példánnyá növekszik. Mit tegyenek vele? Bár eredetileg Elzát is állatkertbe szánták, mégis úgy döntöttek, hogy Afrikában tartják. A vadon ugyan rendszerint elpusztítja az emberi környezetben felnövekedett ragadozót, de Elza félig-meddig mégiscsak természetes környezetében nevelődött... A vadászati főfelügyelő és felesége nekivág a szokatlan kísérletnek: "visszavadítani" neveltjüket, s nem utolsó sorban "férjhezadni" őt... s mindezt, a kedves epizódok sorozatát, a nagy és izgató kísérletet annyi bajjal közvetíti az írónő (aki pedig nem hivatásos tollforgató), hogy valóban nem tudjuk letenni ezt a változatos és színes írást, amelynek végén a hűséges Elzát és körülötte forgolódó embereket, fehéreket és feketéket, egyaránt szívébe zárja az olvasó.
A százegynéhány ragyogó részben színes fényképpel illusztrált könyvet Tildy Zoltán gördülékeny fordításában, Széchényi Zsigmond ismert vadász és Afrika-kutató bevezetésével adja át az olvasónak a Gondolat Könyvkiadó.
Vissza