Előszó | 1 |
A főnév | 3 |
A főnév neme | 3 |
Főnévragozás | 8 |
A főnevek száma | 14 |
Gyakorlatok | 24 |
A melléknév | 30 |
A melléknevek ragozása | 32 |
A birtokos melléknév | 34 |
A melléknév alapfoka | 37 |
A melléknév rövid és teljes alakja | 37 |
A melléknév középfoka | 43 |
A melléknév felsőfoka | 46 |
A vonatkozást jelölő melléknevek | 49 |
Gyakorlatok | 51 |
A nem egyeztetett jelző | 62 |
A leggyakoribb nem egyeztetett jelzős szerkezetek | 65 |
Gyakorlatok | 71 |
A névmás | 74 |
A személyes névmások | 74 |
A visszaható névmások | 75 |
A birtokos névmások | 76 |
A meghatározó és általánosító névmások | 79 |
A kérdő névmások | 82 |
A vonatkozó névmások | 84 |
A mutató névmások | 86 |
A tagadó névmások | 88 |
A határozatlan névmások | 90 |
Gyakorlatok | 93 |
A számnév | 105 |
A tőszámnevek | 105 |
A sorszámnevek | 112 |
A gyűjtőszámnevek | 113 |
A törtek | 115 |
A határozatlan számnevek | 118 |
A számneves összehasonlítás leggyakoribb kifejezésmódjai | 120 |
A számnévvel kifejezett jelzők fő típusai | 121 |
A körülbelüliség kifejezése | 122 |
Gyakorlatok | 124 |
Az esetek használata | 132 |
A tárgyeset használata | 132 |
A birtokos eset használat | 139 |
A részeshatározós eset használata | 150 |
Az eszközhatározós eset használata | 153 |
Az elöljárós eset használata | 158 |
Gyakorlatok | 163 |
Az elöljárók | 173 |
A helyhatározó kifejezése elöljárókkal | 173 |
Az időhatározó kifejezése elöljárókkal | 175 |
Az okhatározó kifejezése elöljárókkal | 180 |
A módhatározó kifejezése elöljárókkal | 182 |
A célhatározó kifejezése elöljárókkal | 183 |
A bővített elöljárók használata | 184 |
Gyakorlatok | 187 |
A határozószó | 199 |
A helyhatározószók | 199 |
Az időhatározószók | 200 |
Az okhatározószók | 201 |
A célhatározószók | 201 |
A társhatározószók | 201 |
A módhatározószók | 201 |
A fok- és mértékhatározószók | 202 |
A határozószók fokozása | 202 |
Az állítmányi határozószók | 204 |
Gyakorlatok | 206 |
Az ige | 209 |
A főnévi igenév | 209 |
Igeragozás | 210 |
Igeosztályok | 210 |
A "személy" kategória | 216 |
Igeszemlélet | 217 |
Igeidő | 221 |
Igemód | 228 |
Az igeszemlélet használata a főnévi igenévben | 234 |
További kiegészítés az igeszemlélet használatához | 236 |
Gyakorlatok | 239 |
A mozgást jelentő igék | 257 |
Az igekötő nélküli mozgást jelentő igék | 257 |
A mozgást jelentő igekötős igék | 263 |
A mozgást jelentő igék átvitt értelmű használata | 269 |
Gyakorlatok | 274 |
Az "igealak" | 284 |
Az igazi visszaható igék | 284 |
Általános visszaható jelentés | 285 |
A kölcsönösen visszaható igék | 289 |
Személytelen jelentésű -cr-s igék | 290 |
Személyek, esetleg tárgyak jellemző tulajdonságait tükröző igék | 290 |
Szenvedő szerkezetek | 291 |
Gyakorlatok | 292 |
Az igenevek | 297 |
A melléknévi igenév | 297 |
Cselekvő és szenvedő szerkezetű mondatok | 301 |
A határozói igenév | 304 |
Gyakorlatok | 308 |
A módosítószók | 315 |
Gyakorlatok | 327 |
A magyartól eltérő vonzatok | 333 |
A magyartól eltérő vonzatú igék | 333 |
A magyartól eltérő vonzatú főnevek | 343 |
A magyartól eltérő vonzatú melléknevek | 347 |
Gyakorlatok | 350 |
Mondattan | 359 |
Az alany és az állítmány egyeztetése | 360 |
Gyakorlatok | 368 |
Személytelen mondatok | 371 |
Gyakorlatok | 375 |
Tagadás | 377 |
Esethasználat tagadott tárgyas igék után | 382 |
Gyakorlatok | 385 |
Az összetett mondat | 389 |
A mellérendelt összetett mondatok | 389 |
A kapcsolatos mondatok | 389 |
Az ellentétes mondatok | 390 |
A választó mondatok | 392 |
A magyarázó mondatok | 393 |
Gyakorlatok | 394 |
Az alárendelt összetett mondatok | 398 |
A tárgyi mellékmondat | 399 |
Az alanyi mellékmondat | 400 |
A jelzői mellékmondat | 404 |
Az állítmányi mellékmondat | 406 |
A helyhatározói mellékmondat | 407 |
Az időhatározói mellékmondat | 408 |
Az okhatározói mellékmondat | 412 |
A következményes mellékmondat | 413 |
A célhatározói mellékmondat | 413 |
A mód-, fok- és mértékhatározói mellékmondat | 414 |
A hasonlító mellékmondat | 416 |
A feltételes mellékmondat | 417 |
A megengedő mellékmondat | 419 |
Gyakorlatok | 422 |
Felhasznált irodalom | 437 |