Előszó | 13 |
Útmutató a könyv használatához | 13 |
LEÍRÓ RÉSZ | |
Hangtan | |
Írás és kiejtés | 17 |
Az orosz cirill ábécé | 17 |
Betűk és hangok | 18 |
A hangsúly | 26 |
Néhány fontos - a magyartól eltérő - helyesírási szabály | 28 |
Hanglejtés | 29 |
Szóalkotás | |
Szóképzés | 33 |
Főnévképzés | 33 |
Melléknévképzés | 35 |
Igeképzők | 36 |
Szóösszetétel | 37 |
Alaktan | |
Szófajok | 39 |
A főnév | 39 |
A melléknév | 55 |
A számnév | 65 |
A névmás | 74 |
A határozószó | 84 |
Az ige | 86 |
az elöljárószók | 106 |
NYELVHASZNÁLATI RÉSZ | |
Hely- és irányviszonyok | 111 |
A hová? - hol? - hogyan? szerinti irányhármasság magyar-sorosz egybevető táblázata | 111 |
A magyartól való eltérés főbb esetei | 114 |
Idő | 121 |
Időpont | 121 |
Néhány fontos eltérés a magyartól | 122 |
A kifejezett tartalom szerinti alakok | 124 |
Időtartam | 131 |
A kifejezett tartalom szerinti alakok | 131 |
Pontos idő, dátum, életkor | 137 |
Mennyiségi kifejezések | 144 |
A számnevek használata | 144 |
A tőszámnév és a sorszámnév megkülönböztetése | 144 |
A határozatlan mennyiség kifejezése | 146 |
Körülbelüli mennyiség | 150 |
Mértékkifejezések | 150 |
A "van" ige az oroszban | 155 |
A négy elkülöníthető alapcsoport | 155 |
A birtoklás kifejezése | 161 |
A birtokos névmások használata | 162 |
Valakinek van valamije | 167 |
A birtokviszony és a birtokos szerkezet | 169 |
Állítás - tagadás | 172 |
Tagadás nem birtokos esettel | 172 |
Tagadás birtokos esettel | 174 |
Birtokos eset léttagadáskor | 175 |
A "vkinek van vmije" szerkezet tagadása | 175 |
Birtokos eset tárgyas ige tagadásakor | 176 |
Tagadás tagadó névmással | 178 |
Eszköz - társ - mód - állapot | 180 |
Eszközhatározó eset "c" elöljárószó nélkül (eszköz, mód, állapot) | 181 |
Eszközhatározó eset "c" elöljárószóval (társ, mód, jelző) | 183 |
Kell, lehet, tud, képes | 187 |
Kell, szükséges, köteles | 187 |
Lehet, szabad (nem lehet, nem szabad); tud (képes), -hat, -het | 189 |
Tulajdonság - minőség | 194 |
A jelzős szerkezetek | 194 |
A nem egyező (hátravetett) jelzős szerkezetek | 194 |
A bővített (elkülönülő) egyező jelző | 198 |
A főnévi igenév mint jelző | 199 |
Az értelmezős szerkezetek | 200 |
fokozás - összehasonlítás | 203 |
Az összehasonlító szerkezet | 205 |
Az azonos fokú összehasonlítás két sajátos szerkezettel | 205 |
A különböző fokú összehasonlítás kétféle módja | 206 |
A nagy - kicsi; sok - kevés fokozása; jobban - inkább | 207 |
Cselekvő - szenvedő - személytelen szerkesztésmód | 212 |
Cselekvő - szenvedő átalakítás | 212 |
A szenvedő szerkezetek használata és magyar megfeleltetése | 215 |
Személytelen mondatopk | 216 |
Személytelen szerkezet tagadás esetén | 216 |
Személytelen szerkezet személytelen állítmányszóval | 217 |
Szenvedő személytelen szerkezet | 218 |
Személytelen szerkezet főnévi igenévvel, de személytelen állítmányszó nélkül | 219 |
Egyéb személytelen szerkezetek | 220 |
A cselekvés minősége (A "VID") | 226 |
A legfontosabb nyelvhasználati VID-szabályok | 228 |
A cselekvésnek a tárgyra való utalásában (irányulásában) | 228 |
A VID-nek az idővel való összefüggésében | 228 |
A VID-IDŐ használat különleges esetei | 229 |
Néhány fontos időkifejezés és a nekik megfelelő VID | 230 |
"Szabálytalan" VID-használat | 231 |
A mozgást jelentő kettős igék használata | 238 |
Az alapigepárok a nyelvhasználatban | 238 |
A konkrét és általános típus alapvető jelentése táblázatban | 238 |
Példamondatok magyar megfelelővel és értelmezéssel az alaktanban ismertetett leírás alapján | 239 |
Az igekötős származékigék a nyelvhasználatban | 241 |
VID-alakok | 245 |
Átvitt értelmű mozgást jelentő igék | 247 |
Három problematikus névmáscsoport | 251 |
A melléknév teljes és rövid alakja | 261 |
A teljes alak a nyelvhasználatban | 261 |
A teljes alak mint jelző | 261 |
A teljes alak mint állítmány | 262 |
A rövid alak a nyelvhasználatban | 265 |
A rövid alak használatának részletezése | 266 |
Egyenes beszéd - függő beszéd | 274 |
Kijelentő mondatok átalakítása | 274 |
Kérdő mondatok átalakítása | 274 |
Felszólító mondatok átalakítása | 276 |
A műveltetés kifejezése az oroszban | 278 |
Ugyanazon ige nem műveltető és műveltető jelentésben | 278 |
Kérést, utasítást, parancsot stb. klifejező segítő igék | 279 |
Műveltetés egyéb igével | 281 |
A melléknévi igenév használata | 282 |
A bővítményes melléknévi igenév | 282 |
Az MNISZ helye (szórendi típusok) | 282 |
A cselekvő és szenvedő MNI megkülönbödztetése | 283 |
Az MNI teljes és rövid alakjának megkülönböztetése | 287 |
Az orosz MNI magyar megfelelői | 288 |
A határozói igenév használata | 291 |
A "közös alany" szabálya | 291 |
Egyidejűség - előidejűség | 292 |
HISZ - mondat és mondat - HISZ átalakítások | 292 |
Az orosz HISZ magyar megfelelői | 294 |
A főnévi igenév használata | 297 |
Orosz-magyar szerkesztési eltérések | 297 |
Mondattömörítő főnévi igeneves szerkezetek | 298 |
Modalitást kifejező főnévi igeneves szerkezetek | 300 |
Egyeztetés | 301 |
Alany-állítmány egyeztetése számban | 301 |
Több (halmozott, egynemű, felsorolt) alany esetén | 301 |
Ha az alany számneves szókapcsolat | 302 |
Alany-állítmány egyeztetése nemben | 305 |
Nembeli egyeztetés az értelmezős szerkezettel | 305 |
Nembeli egyeztetés nőkre vonatkozó foglalkozásnevekkel | 305 |
Nembeli egyeztetés több különnemű alany esetében | 305 |
A jelző egyeztetése a főnévvel | 306 |
A jelző egyeztetése az értelmezős szerkezettel | 306 |
A jelző egyeztetése nőkre vonatkozó foglalkozásnevekkel | 306 |
A jelző egyeztetése halmozott főnevek esetében | 307 |
A névmási jelző egyeztetése mennyiségi kifejezéssel | 307 |
Egyeztetés halmozott jelzők esetében | 307 |
Az orosz mondat szórendje | 309 |
A szabad szórend fogalma | 309 |
A szoros szerkezetek beépülése a mondatba | 310 |
A mondat szórendjének két meghatározója: a már ismert és az új információ | 311 |
Egybevetés a magyarral | 312 |
Kapcsolóelemek (mutatószók, kötőszók), mondatok kapcsolása | 315 |
Kapcsolóelemek mellérendeléskor | 315 |
Kapcsolóelemek alárendeléskor | 318 |
A magyartól eltérő száz igevonzat | 323 |
Felhasznált irodalom | 327 |
Tárgymutató | 328 |