| Előszó | 13 |
| Útmutató a könyv használatához | 13 |
| LEÍRÓ RÉSZ | |
| Hangtan | |
| Írás és kiejtés | 17 |
| Az orosz cirill ábécé | 17 |
| Betűk és hangok | 18 |
| A hangsúly | 26 |
| Néhány fontos - a magyartól eltérő - helyesírási szabály | 28 |
| Hanglejtés | 29 |
| Szóalkotás | |
| Szóképzés | 33 |
| Főnévképzés | 33 |
| Melléknévképzés | 35 |
| Igeképzők | 36 |
| Szóösszetétel | 37 |
| Alaktan | |
| Szófajok | 39 |
| A főnév | 39 |
| A melléknév | 55 |
| A számnév | 65 |
| A névmás | 74 |
| A határozószó | 84 |
| Az ige | 86 |
| az elöljárószók | 106 |
| NYELVHASZNÁLATI RÉSZ | |
| Hely- és irányviszonyok | 111 |
| A hová? - hol? - hogyan? szerinti irányhármasság magyar-sorosz egybevető táblázata | 111 |
| A magyartól való eltérés főbb esetei | 114 |
| Idő | 121 |
| Időpont | 121 |
| Néhány fontos eltérés a magyartól | 122 |
| A kifejezett tartalom szerinti alakok | 124 |
| Időtartam | 131 |
| A kifejezett tartalom szerinti alakok | 131 |
| Pontos idő, dátum, életkor | 137 |
| Mennyiségi kifejezések | 144 |
| A számnevek használata | 144 |
| A tőszámnév és a sorszámnév megkülönböztetése | 144 |
| A határozatlan mennyiség kifejezése | 146 |
| Körülbelüli mennyiség | 150 |
| Mértékkifejezések | 150 |
| A "van" ige az oroszban | 155 |
| A négy elkülöníthető alapcsoport | 155 |
| A birtoklás kifejezése | 161 |
| A birtokos névmások használata | 162 |
| Valakinek van valamije | 167 |
| A birtokviszony és a birtokos szerkezet | 169 |
| Állítás - tagadás | 172 |
| Tagadás nem birtokos esettel | 172 |
| Tagadás birtokos esettel | 174 |
| Birtokos eset léttagadáskor | 175 |
| A "vkinek van vmije" szerkezet tagadása | 175 |
| Birtokos eset tárgyas ige tagadásakor | 176 |
| Tagadás tagadó névmással | 178 |
| Eszköz - társ - mód - állapot | 180 |
| Eszközhatározó eset "c" elöljárószó nélkül (eszköz, mód, állapot) | 181 |
| Eszközhatározó eset "c" elöljárószóval (társ, mód, jelző) | 183 |
| Kell, lehet, tud, képes | 187 |
| Kell, szükséges, köteles | 187 |
| Lehet, szabad (nem lehet, nem szabad); tud (képes), -hat, -het | 189 |
| Tulajdonság - minőség | 194 |
| A jelzős szerkezetek | 194 |
| A nem egyező (hátravetett) jelzős szerkezetek | 194 |
| A bővített (elkülönülő) egyező jelző | 198 |
| A főnévi igenév mint jelző | 199 |
| Az értelmezős szerkezetek | 200 |
| fokozás - összehasonlítás | 203 |
| Az összehasonlító szerkezet | 205 |
| Az azonos fokú összehasonlítás két sajátos szerkezettel | 205 |
| A különböző fokú összehasonlítás kétféle módja | 206 |
| A nagy - kicsi; sok - kevés fokozása; jobban - inkább | 207 |
| Cselekvő - szenvedő - személytelen szerkesztésmód | 212 |
| Cselekvő - szenvedő átalakítás | 212 |
| A szenvedő szerkezetek használata és magyar megfeleltetése | 215 |
| Személytelen mondatopk | 216 |
| Személytelen szerkezet tagadás esetén | 216 |
| Személytelen szerkezet személytelen állítmányszóval | 217 |
| Szenvedő személytelen szerkezet | 218 |
| Személytelen szerkezet főnévi igenévvel, de személytelen állítmányszó nélkül | 219 |
| Egyéb személytelen szerkezetek | 220 |
| A cselekvés minősége (A "VID") | 226 |
| A legfontosabb nyelvhasználati VID-szabályok | 228 |
| A cselekvésnek a tárgyra való utalásában (irányulásában) | 228 |
| A VID-nek az idővel való összefüggésében | 228 |
| A VID-IDŐ használat különleges esetei | 229 |
| Néhány fontos időkifejezés és a nekik megfelelő VID | 230 |
| "Szabálytalan" VID-használat | 231 |
| A mozgást jelentő kettős igék használata | 238 |
| Az alapigepárok a nyelvhasználatban | 238 |
| A konkrét és általános típus alapvető jelentése táblázatban | 238 |
| Példamondatok magyar megfelelővel és értelmezéssel az alaktanban ismertetett leírás alapján | 239 |
| Az igekötős származékigék a nyelvhasználatban | 241 |
| VID-alakok | 245 |
| Átvitt értelmű mozgást jelentő igék | 247 |
| Három problematikus névmáscsoport | 251 |
| A melléknév teljes és rövid alakja | 261 |
| A teljes alak a nyelvhasználatban | 261 |
| A teljes alak mint jelző | 261 |
| A teljes alak mint állítmány | 262 |
| A rövid alak a nyelvhasználatban | 265 |
| A rövid alak használatának részletezése | 266 |
| Egyenes beszéd - függő beszéd | 274 |
| Kijelentő mondatok átalakítása | 274 |
| Kérdő mondatok átalakítása | 274 |
| Felszólító mondatok átalakítása | 276 |
| A műveltetés kifejezése az oroszban | 278 |
| Ugyanazon ige nem műveltető és műveltető jelentésben | 278 |
| Kérést, utasítást, parancsot stb. klifejező segítő igék | 279 |
| Műveltetés egyéb igével | 281 |
| A melléknévi igenév használata | 282 |
| A bővítményes melléknévi igenév | 282 |
| Az MNISZ helye (szórendi típusok) | 282 |
| A cselekvő és szenvedő MNI megkülönbödztetése | 283 |
| Az MNI teljes és rövid alakjának megkülönböztetése | 287 |
| Az orosz MNI magyar megfelelői | 288 |
| A határozói igenév használata | 291 |
| A "közös alany" szabálya | 291 |
| Egyidejűség - előidejűség | 292 |
| HISZ - mondat és mondat - HISZ átalakítások | 292 |
| Az orosz HISZ magyar megfelelői | 294 |
| A főnévi igenév használata | 297 |
| Orosz-magyar szerkesztési eltérések | 297 |
| Mondattömörítő főnévi igeneves szerkezetek | 298 |
| Modalitást kifejező főnévi igeneves szerkezetek | 300 |
| Egyeztetés | 301 |
| Alany-állítmány egyeztetése számban | 301 |
| Több (halmozott, egynemű, felsorolt) alany esetén | 301 |
| Ha az alany számneves szókapcsolat | 302 |
| Alany-állítmány egyeztetése nemben | 305 |
| Nembeli egyeztetés az értelmezős szerkezettel | 305 |
| Nembeli egyeztetés nőkre vonatkozó foglalkozásnevekkel | 305 |
| Nembeli egyeztetés több különnemű alany esetében | 305 |
| A jelző egyeztetése a főnévvel | 306 |
| A jelző egyeztetése az értelmezős szerkezettel | 306 |
| A jelző egyeztetése nőkre vonatkozó foglalkozásnevekkel | 306 |
| A jelző egyeztetése halmozott főnevek esetében | 307 |
| A névmási jelző egyeztetése mennyiségi kifejezéssel | 307 |
| Egyeztetés halmozott jelzők esetében | 307 |
| Az orosz mondat szórendje | 309 |
| A szabad szórend fogalma | 309 |
| A szoros szerkezetek beépülése a mondatba | 310 |
| A mondat szórendjének két meghatározója: a már ismert és az új információ | 311 |
| Egybevetés a magyarral | 312 |
| Kapcsolóelemek (mutatószók, kötőszók), mondatok kapcsolása | 315 |
| Kapcsolóelemek mellérendeléskor | 315 |
| Kapcsolóelemek alárendeléskor | 318 |
| A magyartól eltérő száz igevonzat | 323 |
| Felhasznált irodalom | 327 |
| Tárgymutató | 328 |
Folytatás Microsoft-tal