Orosz-magyar szaklexikai minimum

Előszó

Az Idegennyelvi Lektorátus az orosz-magyar szaklexikai minimum elkészítésével azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hallgatók kezébe olyan segédanyagot adjon, amely megkönnyíti az orosz nyelvű szakirodalom tanulmányozását, fordítását. Jó szolgálatot tehet ez a szaklexikai minimum azon oktatóknak is, akik szakterületük irodalmát figyelemmel kísérik, tudományos munkájukhoz idegennyelvű szakforrásokból merítenek.
A lexikai minimum válogatásánál alapelvnek tekintettük a célszerűséget, a válogatás gazdaságosságát, a szó gyakoriságát és az adott szakterületen mutatkozó tematikai fontosságát. A szerkezeti felépítésnél figyelembe vettük a lexikológiai szempontokat is (a szó más szavakkal való kapcsolódási képessége, a szó többjelentésű mivolta, szóalkotási lehetőség).
Feltételezzük a szótár használóinak alapvető nyelvtani ismereteit, ezért a címszókat csak minimális grammatikai apparátussal láttuk el, amelynek elégnek kell lennie ahhoz, hogy azokat használni lehessen esetleges aktív cél esetében. A főneveknél például csupán ott adtuk meg az egyes szám birtokos esetet és esetleg a többes számot, ahol a főnév neme a végződés alapján nem állapítható meg, vagy ahol eltérők az alakok.
A szaklexikai minimum szerkezete három fontos szófajon nyugszik: ige, főnév, melléknév. Az igék a velük megadott vonzattal együtt nagyon fontos részt képviselnek. A szaknyelv jellegénél fogva mindkét igeszemléletet fontosnak tartottuk és ezeket megadtuk. Vissza