Orosz-magyar fordítástechnika

Előszó

A fordításhoz legalább három dolog kell: nyelvtudás, tárgyi tudás, és még valami, amit egyelőre nevezzünk fordítói készségnek. Könyvünk azoknak kíván segítséget nyújtani, akik a nyelvtudást és a tárgyi tudást már megszerezték, a fordítói készség azonban még nem alakult ki bennük. Miben nyilvánul meg az a bizonyos fordítói készség, ill. kezdő fordítóknál e készség hiánya? Míg a gyakorló fordító képes arra, hogy a forrásnyelvi, esetünkben az orosz szöveget elolvasva, annak nyelvi megformálásától teljesen elvonatkoztasson, és a megértett tartalmat merőben új célnyelvi eszközökkel fogalmazza meg, vagyis szuverén magyar szöveget hozzon létre, amely mint magyar szöveg is megállja a helyét, a kezdő fordító, aki erre az elvonatkoztatásra nem képes, a forrásnyelvre jellemző szöveg és mondatszerkesztési sajátosságokat állandóan átviszi a célnyelvbe, esetünkben olyan magyar szöveget hoz létre, amely erősen tükrözi az orosz nyelv sajátosságait, mint szuverén magyar szöveg nem állja meg a helyét, tehát mint fordítás sem lehet teljes értékű. Ez utóbbi megállapításunk magyarázatra szorul. Miért nem lehet teljes értékű az a fordítás, amely tükrözi az idegen nyelv sajátosságait? A következő okból: a tudományos és publicisztikai szövegekben (szépirodalmi szövegekkel nem foglalkozunk) a fordító célja kizárólag a tartalmi információ hiánytalan átadása lehet. Ha a magyar szövegben homályos, nehezen érthető vagy akár csak a magyar olvasó számára szokatlan mondatok sorakoznak egymás után, ez feltétlenül gátolja az információ megértését. Ebből az is nyilvánvaló, hogy teljes értékű fordításnak azt tartjuk, amely a forrásnyelvi szöveg tartalmát hiánytalanul adja vissza a célnyelv - és csakis a célnyelv - eszközeivel. Vissza