Előszó
A dicső Szovjet Hadsereg felszabadította hazánk dolgozó népét a fasiszta elnyomás és a kapitalista kizsákmányolás alól, és ezzel egy új korszakot, a szabadság, a szocializmus korszakát nyitotta meg hazánk történetében. Örök hálával tartozik ezért a magyar nép a szovjet népnek és nagy vezetőjének, Sztálinnak. A szovjet nép baráti segítségének köszönhetjük azt is, hogy hazánkban a felszabadulás után Pártunk lenini-sztálini vezetése mellett megerősödött a munkásosztály hatalma, hogy helyreállíthattuk a háború által elpusztított országot és hogy hároméves tervünk sikeres befejeztével első nagy ötéves népgazdasági tervünk alapján hozzáfoghattunk országunk szocialista átalakításához.
Szocialista építésünkben óriási előnyt jelentenek számunkra a szovjet nép évtizedes, hatalmas tapasztalatai, amelyeket mind az irodalmon keresztül, mind közvetlen baráti segítség formájában a Szovjetúnió készséggel bocsát rendelkezésünkre. Szocialista tervgazdaságunkat a Szovjetúnió mintájára igyekszünk megszervezni; iparunkat és mezőgazdaságunkat az élenjáró szovjet tudomány és technika alapján fejlesztjük, tudományos kutatómunkánkban a Szovjetunió eredményeire támaszkodunk. A szovjet sztahánovisták módszereinek és tapasztalatainak átvétele egyre nagyobb jelentőségű tényezője iparunk, mezőgazdaságunk, közlekedésünk fejlődésének. Pártunk és népünk szeretett vezetője, Rákosi elvtárs, a fizikai és értelmiségi dolgozók legszélesebb rétegeiben tette tudatossá, hogy szocialista építésünk eredményességének legfőbb biztosítéka a szovjet nép tapasztalatainak minél messzebbmenő felhasználása.
A szovjet tapasztalatok átvételének azonban mindeddig nagy nyelvi nehézségei voltak. Hazánkban a felszabadulásig seholsem tanították rendszeresen az orosz nyelvet. Ez nem is csodálható, hiszen a fasiszta Horthy-rezsim minden eszközzel igyekezett népünket a Szovjetúnió óriási kulturális, műszaki és tudományos eredményeinek megismerésétől távoltartani. Ezért a felszabadulás után a szovjet kultúra kincsesháza szinte csak az irodalom fordítása útján válhatott számunkra hozzáférhetővé. Bár ma a fiatalok és felnőttek százezrei tanulják az orosz nyelvet, mégis sok ideig tart, amíg eredetiben is olvasni tudják majd az irodalmat, s ezért még mindig elsősorban fordításokra vagyunk utalva. De a fordítás munkáját és magát a nyelv tanulását is nagyon megnehezíti jó szótárak, és különösen a korszerű szovjet technikának megfelelő színvonalú műszaki szótár hiánya.
Már a felszabadulás utáni első években nyilvánvaló volt egy orosz-magyar és magyar-orosz műszaki szótár kiadásának sürgős szükségessége. Több intézmény kísérelte meg egy ilyen szótár összeállítását, de nem tudott az ezzel kapcsolatos nehézségekkel megbirkózni, és már az első lépések után abbahagyta a megkezdett munkát. A nehézségek elsősorban a mai orosz műszaki nyelvet jól ismerő szakemberek hiányából származtak; ez viszont azzal magyarázható, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta az orosz műszaki nyelv óriási fejlődésen ment keresztül és igen sok szóval gazdagodott. Másrészt magyar műszaki nyelvünk is messze elmaradt a műszaki tudományok fejlődésének mai színvonalától. Ilyen módon a szerkesztőknek az orosz és a magyar nyelvi nehézségekkel egyidejűleg kellett megküzdeniük. Ennek tulajdonítható, hogy Steinmetz István elvtárs kis közlekedési szótárán kívül mindezideig még egyes szűk területekre vonatkozó szakmai szótárak sem jelentek meg.
Végül is a Népgazdasági Tanács a szótár összeállításával az Országos Találmányi Hivatalt és a mellette működő Műszaki Dokumentációs Központot bízta meg, mert ezeknek az intézményeknek egyik alapvető feladata a szovjet technikának hazánkban való gyakorlati terjesztése. A szótár kiadását a Magyar Tudományos Akadémia vállalta magára.
Egyidejűleg a Népgazdasági Tanács minden szükséges anyagi eszközt is megadott a szótár megjelenésének biztosítására.
Ezek segítségévei először sikerült olyan, mintegy 50 tagból álló szerkesztői és lektori gárdát összehozni, amely műszaki és nyelvi szempontból kielégítő módon biztosítani tudta a szótár összeállítását.
Vissza