Egy magyar szentember

Fülszöveg

E kötet Trója, Orosz István a századforduló messze vidéken ismert búcsú vezetője volt. Hívő ember, aki azonban nem veti meg a vallásos tevékenységgel járó reális hasznot sem, akiben a vallásos hit és a paraszti, kereskedői élelmesség különös módon találkozik
Végtelenül érdekes néprajzi dokumentum ez a maga nemében egyedülálló, érdekes önéletrajz: vallásos motívumai mellett jelentős adalék a kispolgárosodó parasztság lélekrajzához is.

EGY MAGYAR SZENTEMBER
Orosz István önéletrajza
Kiadja Bálint Sándor
„Magyar Népi írások" címmel a magyar önismeretre tanító s a népünk hatalmas mesekincsét egybegyűjtő új kiadványai mellett ezzel a kötettel igen jelentős új gyűjteményt indított el közös erővel a budapesti Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete és a Franklin-Társulat. Az itt megjelent kötetek őserejű tehetségek írásos megnyilatkozásait gyűjtötték egybe s mindjárt az első kötet a magyar paraszti lélek legrejtettebb s talán legérdekesebb területére enged bepillantást. E... Tovább

Fülszöveg

E kötet Trója, Orosz István a századforduló messze vidéken ismert búcsú vezetője volt. Hívő ember, aki azonban nem veti meg a vallásos tevékenységgel járó reális hasznot sem, akiben a vallásos hit és a paraszti, kereskedői élelmesség különös módon találkozik
Végtelenül érdekes néprajzi dokumentum ez a maga nemében egyedülálló, érdekes önéletrajz: vallásos motívumai mellett jelentős adalék a kispolgárosodó parasztság lélekrajzához is.

EGY MAGYAR SZENTEMBER
Orosz István önéletrajza
Kiadja Bálint Sándor
„Magyar Népi írások" címmel a magyar önismeretre tanító s a népünk hatalmas mesekincsét egybegyűjtő új kiadványai mellett ezzel a kötettel igen jelentős új gyűjteményt indított el közös erővel a budapesti Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete és a Franklin-Társulat. Az itt megjelent kötetek őserejű tehetségek írásos megnyilatkozásait gyűjtötték egybe s mindjárt az első kötet a magyar paraszti lélek legrejtettebb s talán legérdekesebb területére enged bepillantást. E kötet írója, Orosz István, a századforduló messze vidéken ismert búcsúvezetője volt. Hívő ember, aki azonban nem veti meg a vallásos tevékenységével járó reális hasznot sem, akiben tehát a vallásos hit és a paraszti, kereskedői élelmesség különös módon találkozik. Élete folyamán sok-sok vallásos éneket írt, ezeket az általa rendezett búcsújárásokon maga árusította. Végtelenül érdekes néprajzi dokumentum ez a maga nemében egyedül álló önéletrajz, vallásos motívumaitól eltekintve jelentős adalék a kispolgárosodó, félműveltség állapotába jutó parasztság lélekrajzá-hoz. Az érdekes önéletrajzot ismert etnográfusunk, Bálint Sándor, rendezte sajtó alá s írt hozzá elmélyült bevezetést. A magyar „szentember" önéletrajza, néplélektani és írói szempontból is az egyik legjelentősebb műve a magyar népi műveltségnek.
Egyetemi Magyarságtudományi Intézet és a Franklin-Társulat kiadása
2011 -ben kiadja az Ős-Kép kiadó „A hőn szeretett haza üdvére."

Orosz István jászladányi „szentember"-t a teremtő Isten hívta el apostoli szolgálatra.
A XIX-XX. század fordulója vallásos népének szellemi táplálékát adták énekei, litániái, százezrek hitét erősítette elkötelezett, révületes szolgálata.
A kerek hitű ember meglátta homlokán „Isten bélyegét", és kétkedés nélkül az értetlenség intézményes ellenszelével szemben követte őt a jelző nélküli szeretet jézusi útján.
Ritka érték e könyv, hiszen a XIX-XX. század szentemberei közül egyedül Orosz István hagyta ránk hiteles „szolgálati napló"-ját. Sorai e hitefogyott világban erőt adnak a csüggedőknek.
Molnár V. József Vissza