Örökségünk nyomában (dedikált példány)

Fülszöveg

Siliing István (Kupuszina, 1950) a középiskolát Zomborban, a Pedagógiai Főiskolát Szabadkán fejezte be, majd az újvidéki Magyar Tanszéken szerzett tanári oklevelet, s ugyanott magisztrált is. A kupuszinai földműves-szövetkezetben volt tisztviselő,az apatini Egységes Középiskolában magyartanár, a zombori Történelmi Levéltárban levéltáros. Ma az Újvidéki Egyetem Tanítóképző Karának önálló szakmunkatársa Zomborban. Silling István néprajzi érdeklődésű kutató; újabban a vajdasági magyarok népi vallásosságának gyökereivel, hagyományaival, napjainkig fennmaradt jelenségeivel, a laikus szakralizmus szülte népköltészeti alkotásokkal foglalkozik. Néprajzi vonatkozású könyvei: Ismeretlen anyám (Kupuszinai népballadák és balladás dalok, 1989), Boldogasszony ablakában (Archaikus népi imádságok és ráolvasások Kupuszináról, 1992), Templomok, szentek, imádságok (Tanulmányok a vajdasági népi vallásosság tárgyköréből, 1994), Kínján esék esete (Vajdasági archaikus népi imádságok, 1995). A... Tovább

Fülszöveg

Siliing István (Kupuszina, 1950) a középiskolát Zomborban, a Pedagógiai Főiskolát Szabadkán fejezte be, majd az újvidéki Magyar Tanszéken szerzett tanári oklevelet, s ugyanott magisztrált is. A kupuszinai földműves-szövetkezetben volt tisztviselő,az apatini Egységes Középiskolában magyartanár, a zombori Történelmi Levéltárban levéltáros. Ma az Újvidéki Egyetem Tanítóképző Karának önálló szakmunkatársa Zomborban. Silling István néprajzi érdeklődésű kutató; újabban a vajdasági magyarok népi vallásosságának gyökereivel, hagyományaival, napjainkig fennmaradt jelenségeivel, a laikus szakralizmus szülte népköltészeti alkotásokkal foglalkozik. Néprajzi vonatkozású könyvei: Ismeretlen anyám (Kupuszinai népballadák és balladás dalok, 1989), Boldogasszony ablakában (Archaikus népi imádságok és ráolvasások Kupuszináról, 1992), Templomok, szentek, imádságok (Tanulmányok a vajdasági népi vallásosság tárgyköréből, 1994), Kínján esék esete (Vajdasági archaikus népi imádságok, 1995). A jellegzetes kupuszinai nyelvjárást és annak szókincsét Kupuszinai tájszótár (1992) c. könyvében mutatta be. A Bácska művelődéstörténetét is figyelemmel kísérő szerző adta közre egy elfelejtett XIX. századi szerelmes papköltő, Rónay István verseit és pályaképét (Rónay István: Késő álmok, 1990). Művelődéstörténeti örökségünk igazi kutatójává levéltáros korában lett; ottani vizsgá-Jódásainal^redi^^ Vissza