Fülszöveg
Tata keleti térfelén, Tóváros déli részén, gazdag és különleges természeti környezetbe ágyazottan található az Angolkert. Az emberi történelem sokrétű lenyomatát rejti a föld mélye, a felszínen pedig a romantikus és az érett klasszikus tájképi kert két évszázadot felölelő sajátságait fedezhetjük fel.
Az Által-ér természetes vízfolyásokkal és forrásokkal sűrűn behálózott völgyének keleti felében, a Béka-hegynek nevezett enyhe magaslaton jelölték ki az Esterházy grófok az Angolkert helyét. Keletkezésének és fejlődésének történetében, a birtokközpont építészeti és kertépítészeti kialakításában döntő fontosságú voltak az Esterházyak fejlesztési törekvései, a grófi család generációinak haladó szellemű művészeti felfogása, a megvalósítás hatékony elősegítése, valamint a kor kimagasló tudású, tehetséges hazai és nemzetközi szakembereinek, művészegyéniségeinek munkája. Ők együttesen voltak azok, akik az európai tájépítészet léptékére és nívójára emeleték a grófi rezidencia és természetes...
Tovább
Fülszöveg
Tata keleti térfelén, Tóváros déli részén, gazdag és különleges természeti környezetbe ágyazottan található az Angolkert. Az emberi történelem sokrétű lenyomatát rejti a föld mélye, a felszínen pedig a romantikus és az érett klasszikus tájképi kert két évszázadot felölelő sajátságait fedezhetjük fel.
Az Által-ér természetes vízfolyásokkal és forrásokkal sűrűn behálózott völgyének keleti felében, a Béka-hegynek nevezett enyhe magaslaton jelölték ki az Esterházy grófok az Angolkert helyét. Keletkezésének és fejlődésének történetében, a birtokközpont építészeti és kertépítészeti kialakításában döntő fontosságú voltak az Esterházyak fejlesztési törekvései, a grófi család generációinak haladó szellemű művészeti felfogása, a megvalósítás hatékony elősegítése, valamint a kor kimagasló tudású, tehetséges hazai és nemzetközi szakembereinek, művészegyéniségeinek munkája. Ők együttesen voltak azok, akik az európai tájépítészet léptékére és nívójára emeleték a grófi rezidencia és természetes környezete, egyúttal a települési élet színterének alakítását.
Ilyen körülmények között és ebben a környezetben születhetett meg az egyik leghíresebb tájépítészeti alkotás, ami a magyar tájképi kertek között időrendben az első hat között szerepel, tehát hazánkban a 18. századi új természetszemlélet és kertművészeti stílus igen korai megjelenésének számít.
A tatai Angolkert nem olyan, mint a szokásos kastélykertek, amelyek a központi épületet közvetlenül körülveszik, hanem attól távolabb, nyári rezidenciaként, magáért a kerti tartózkodásért létesítették. Hazánkban az első önálló tájképi kertnek a tóvárosi Angolkertet tekinthetjük.
A tatai Angolkert a korszellem és a területhasználati módosulások folyamatos változása ellenére évszázadokon át szolgálta, és szakszerű helyreállítási munkák után a jövő tekintetében is szolgálni tudja a csendes elmélkedésre, társas együttlétre, vidám felüdülésre és a természet közelségére vágyó embert.
Sylvester Edina
Vissza