Örökség 2005. február

Fülszöveg

EVANGÉLIKUS TEMPLOM, Kismányok (Tolna megye)
1785-1801 között épült, egytornyos, egyhajós, későbarokk templomépület. A templommal egyidősek a faragott padsorok és a faragott karzat melyen rokokó kereteken ismert festők művei után készített olajnyomatok láthatók. A barokk orgona 1807 és 1809 között készült Bonyhádon, a Dél-Dunántúl első ismert orgonaépítő műhelyében.
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM, Óbudavár (Veszprém megye)
A település főutcáján áll a későbarokk stílusú római katolikus templom, mellette paplak és gazdasági épület. Mindezzel 19. századi Balaton-felvidéki falusi templomok jellegzetes képviselője: másolatát a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is felépítették.
A jogszabály hét népi épület és egy épületcsoport védetté nyilvánításáról is rendelkezik:
NÉPI LAKÓHÁZ ÉS GAZDSÁGI ÉPÜLET, Bakonszeg (Hajdú-Bihar megye), Hunyadi u. 138.
Az 1880-ban épült népi lakóterület a település főutcájában áll. A lakórész háromosztatú, oldalhomlokzatán keskeny tornác húzódik. A pitvar mennyezete égszínkék. A paraszti lakóépület védetté nyilvánítása révén a település műemlékállománya szűkebb tájegység hagyományos népi építkezését reprezentáló épülettel egészült ki.
SZATÓCSHÁZ, Hódmezővásárhely (Csongrád megye), Damjanich u. 35.
A Tarján városrészben, három utca által határolt saroktelken áll az utcavonalra épült, L-alapzatú szatócsbolt, lakóépület és melléképületek alkotta együttes. Az épület legrégebbi része a szatócsbolt 1867-ben épült, melyet a 19. század végén az utcával párhuzamosan álló lakószárnnyal bővítettek. A bővítés során egységesítették az utcai homlokzatokat, s így városias megjelenésű, zártsorú utcakép alakult ki.
NÉPI LAKÓHÁZ, Létavértes (Hajdú-Bihar megye), Petőfi u. 61.
Az egykori Nagyléta településen álló lakóépület udvarát melléképületekkel egybeépített kerítésfal határolja. Az együtteshez tartozik a deszkakerítés, a fedeles kiskapu és a nagykapu mellett az ólakkal beépített lábazatú kukoricagóré és a magtár külső falszakaszai is. A lakóépület középbejáratos, oldalhomlokzatán tornác húzódik.
NÉPI LAKÓHÁZ, Ócsa (Pest megye), Bercsényi u. 4.
Az épület a román kori templom körüli, zsúfolt beépítésű, középkori eredetű településmagban áll. Az udvart keresztben elhelyezkedő gazdasági épület zárja. A lakó- és gazdasági épület az 1980-as években kialakított falumúzeum rézét képezi. Az együttes egyik tagja már korábban műemléki védelem alá került.
PINCESOR - Műemléki Jelentőségű Terület, Ócsa (Pest megye) Öreghegy
Az ócsai Öreghegyen, keskeny szalagparcellákon egymástól 2-3 méter távolságra épült, földbe vájt, mintegy kilencven darab napjainkig eredeti funkcióban használt lyukpincéből áll a területi védelmet elnyert pincesor. A földszín felett csupán egy náddal fedett tető jelenik meg, a gerincen végigfutó jellegzetes nádfonással. A legrégebbi pincék a 18. századból eredeztethetők.
TŰZELŐS ÓL, Tiszacsege (Hajdú-Bihar megye), Rákóczi u. 38.
A tüzelős ól olyan istálló vagy ól, amely nem csak az állatok tartására szolgált, hanem az emberek pihenésére, melegedésére, sőt főzésre is. Az 1830-as években épült tüzelős ól Tiszacsege egykori szálláskertes részén áll, szemben vele a későbbi építésű tornácos lakóház található. Hazánkban a Tiszacsegén kívül mindössze egyetlen tüzelős ól védett, holott ez valaha igen elterjedt épülettípus volt.
NÉPI LAKÓHÁZ, Vésztő (Békés megye), Kossuth u. 81.
A település központi utcasorába illeszkedő gazdagparaszti lakóépület 1896-ban nyerte el végső formáját. A népi építészet hagyományait követő háznak polgárosuló jelleget ad az utcai homlokzat eklektikus vakolatdíszítése, valamint a téglaoszlopos oldaltornác. A mezővárosi polgárosuló paraszti építészet ilyen emlékei eddig elkerülték a műemlékvédelem figyelmét. Holott a városias kialakítású épületek a népi építészetnek szintén védelemre méltó értékes képviselői.
Az összeállítást a Védési Osztály munkatársai készítették Vissza