Örökös vándorlás I.

Fülszöveg

Milos Crnjanski ÖRÖKÖS VÁNDORLÁS
Távoli csatatereken harcolnak a Duna menti ezredek, rongyosan vonszolják magukat Európa országútjain a szerb regimentek. . .
A XVIII. században vagyunk.
Egy elmúlt, ma már homályba vesző, mozgalmas kort s néhány érdekes alakot: szerb tiszteket, osztrák tábornokokat, kereskedőket, menekülteket, papokat, szolgákat és kémeket, porkolábokat és keritőnőket rajzolt meg Örökös vándorlás című regényében Milos Crnjanski. A hadsereget, a polgárságot, a korabeli Budát és Bécset, régi szerb családok életét mutatja be, majd azt a mozgalmat ábrázolja, melynek célja a szerbeknek Oroszországba való kiköltözése volt. Amikor már tűrhetetlenné vált a szerbség helyzete Ausztriában, egész faluk indultak a Kárpátokon túlra, sok viszontagság között, hogy minél előbb az ígéret földjére jussanak.
Crnjanski történelmi okmányok alapján írta művét, mégsem történelmi regény az örökös vándorlás, hanem sorsregény, a szerb nemzet sorsának regénye. Rokokó báj és a modern... Tovább

Fülszöveg

Milos Crnjanski ÖRÖKÖS VÁNDORLÁS
Távoli csatatereken harcolnak a Duna menti ezredek, rongyosan vonszolják magukat Európa országútjain a szerb regimentek. . .
A XVIII. században vagyunk.
Egy elmúlt, ma már homályba vesző, mozgalmas kort s néhány érdekes alakot: szerb tiszteket, osztrák tábornokokat, kereskedőket, menekülteket, papokat, szolgákat és kémeket, porkolábokat és keritőnőket rajzolt meg Örökös vándorlás című regényében Milos Crnjanski. A hadsereget, a polgárságot, a korabeli Budát és Bécset, régi szerb családok életét mutatja be, majd azt a mozgalmat ábrázolja, melynek célja a szerbeknek Oroszországba való kiköltözése volt. Amikor már tűrhetetlenné vált a szerbség helyzete Ausztriában, egész faluk indultak a Kárpátokon túlra, sok viszontagság között, hogy minél előbb az ígéret földjére jussanak.
Crnjanski történelmi okmányok alapján írta művét, mégsem történelmi regény az örökös vándorlás, hanem sorsregény, a szerb nemzet sorsának regénye. Rokokó báj és a modern gondolkodás nyugtalansága szövődik össze, a mindennapi élet és a történelmi tapasztalatok egyesülnek ebben a műben.
Milos Crnjanski, az újabb szerb irodalom kimagasló egyénisége 1893-ban született Csongrá-
don. Már gyermekkorában megtanult magyarul, a gimnáziumot magyar nyelven végezte. Rendszeresen olvasta a Nyugatot, Ady költészetének híve volt.
Az első világháborúban két frontot is megjárt, majd ide-oda hányódott a felbomló Monarchiában. A harmincas években diplomáciai szolgálatot teljesített, s a második világháború külföldön érte. A háború befejezése után Angliában élt, pár évvel ezelőtt tért vissza Belgrádba.
Diákkorában kezdett írni, első könyve 1918-ban látott napvilágot. (Maske — Álarcok — című vígjátéka.) 1920-ban adja ki Li-rika Itake (Ithaka lírája) című verskötetét. Később is írt verseket, s több prózai művet adott közre: Price a muskom (Történetek a férfiról), Dnevnik o Carnojevicu (Carnojevic naplója), Seobe (Örökös vándorlás), melynek első könyve 1929-ben jelent meg, a második pedig 1962-ben. (A magyar olvasók az első résszel 1941-ben ismerkedhettek meg, most pedig a teljes művet kapják kézhez.) 1966-ban adta ki Kod Hiperborejaca (A hiperboreusok között) című ön-életrajzi-esszéisztikus jellegű művét.
Külföldi tartózkodása alatí írta meg emlékezéseit Embahade címmel, de ez még nem jelent meg könyv alakban, valamint egy regényt Londonról, mely ugyancsak kéziratban van. Crnjanski színműveket (Konak, Tesla), va-valamint esszéket és útirajzokat is írt. Vissza