Örökléstan

Tartalom

Előszó 3
Írta: Dr. Kiss István
Első fejezet 5
Írta: Dr. Pásztor György
AZ ÖRÖKLÉSTAN ELEMEINEK ÁTTEKINTÉSE : 5
I. Az örökléstan tárgya 5
II. A genetika kapcsolata más tudományokkal, résztudományai
és kutatási módszerei. 6
III. A genetikai kutatások vázlatos története 7
IV. Genetikai alapfogalmak 12
Második fejezet 15
Írta: Dr. Pásztor György
AZ ÁTÖRÖKLÉS ELEMI TÖRVÉNYSZERŰSÉGEINEK TANULMÁNYOZÁSA TISZTÁN TENYÉSZTETT ÉS HIBRID-POPULÁCIÓKBAN 15
I. Tiszta vonalak és kevert populációk 15
II. Kvalitatív hibridjellegek öröklődése: kombinációs öröklésmenet. A Mendel-féle szabályok 17
A) Monohibrid öröklésmenet 19
B) Dihibrid és polihibrid öröklődés 25
C) Eltérések az egyszerű mendelezéstől 31
D) A független öröklés hiánya és korlátai, egyéb jelenségek 37
Harmadik fejezet 39
Írta: Dr. Pásztor György
KVANTITATÍV JELLEGEK ÖRÖKLŐDÉSE 39
I. A kvantitatív jellegek jellemzése, öröklődésének formái 39
A) A mennyiségi jellegek fogalma, vizsgálati módszerei 39
B) A mennyiségi jellegek öröklődésének főbb tipusai 40
a) Monogénes öröklődés 40
b) Többszörös génhatás (poliméria) 40
c) A mennyiségi jellegek öröklődésének egyéb mechanizmusai 43
II. A mennyiségi jellegek variabilitásának öröklődő és nem
öröklődő elemei. A heterózis 44
A) Örökölhetőségi értékszám 44
B) A hibridvigor és a hetrózis 46
1. A heterózis fiziológiai megnyilvánulásai 48
2. A heterózis jelenség elméleti magyarázata 49
3. A heterózis gyakorlati felhasználása 49
Negyedik fejezet 51
Irta: Dr. Kiss István
A SEJTMAG ÉS A KROMOSZOMAK ÖRÖKLODÉSBELI SZEREPE, AZ ÁTÖRÖKLÉS INFORMACIOS ELMÉLETE 51
I. A sejtmag és a kromoszómák öröklődésbeli szerepe 51
1. A kromoszómák finomabb szerkezete 53
2. A gének kromoszómabeli lokalizációja és kapcsolódása, a gének térképezése 56
3. A kromoszóma-aberrációk keletkezése és fajtái 59
II. Az információs genetika kialakulása, az átöröklés információs elmélete 61
1. A transzformáció, mint a DNS öröklődést irányító
szerepének bizonyítéka 63
2 ,A nukleinsavak és a DNS-molekula kémiai szerkezete 66
3. A DNS-molekula funkciói az átöröklésben 71
a) A DNS-molekula önmegkettőzőképessége, reduplikációja vagy autoreprodukciója 72
b) A fehérjék bioszintézisének irányítása 74
A bioszintézis RNS-fétéinek megismerése 75
A kód-szótár megfejtésének kérdése 80
c) Az örökletesség meghatározása 83
4. A genetikai egységek és a genetikai szabályozás kérdése 84
5. A gén izolálásának és a mesterséges gén létrehozásának kérdése 93
A gén mesterséges izolálása 94
Az első mesterséges gén előállítása 95
Ötödik fejezet 97
Írta: Dr. Kiss István
A MUTÁCIÓK, VAGY HATÁROZATLAN IRÁNYÚ, NEM FOLYTONOS GENETIKAI MEGVÁLTOZÁSOK 97
I. A mutáció fogalma és jellemző vonásai 97
II. A mutációk különböző formái 99
A) Pont-mutációk 99
B) Kromoszóma-mutációk 103
C) Genom-mutációk vagy ploidia-számbeli megváltozások 104
1. A poliploidia keletkezése 105
2. A poliploidia genetikai következményei 106
3. A poliploidia különböző formái és azok jelentősége 107
a) Az euploidia főbb tipusai 107
b) Az aneuploidia vagy aneupoliploidia 112
D) Plazmon mutációk 113
E) Szomatikus mutációk 113
III. Mutációkat kiváltó tényezők 113
1. Sugárzásbeli mutagén tényezők i13
2. Mutagén kémiai anyagok
IV. A mutáció megismerésének története és a mutáció klaszszikus példái 116
V. A mutáció egyedfejlődésbeli és törzsfejlődésbeli jelentősége 117
1. A mutációk szerepe az egyedfejlődésben 117
2. A mutációk törzsfejlődésbeli szerepe 121
Hatodik fejezet 123
Írta: Dr. Kiss István
AZ IVARISÁG ÖRÖKLŐDÉSE ÉS A NEMHEZ KÖTÖTT ÖRÖKLÉS 123
I. Az ivari determináció tipusai 123
1. Az ivar kromoszómás meghatározottságának világos
tipusai 124
a) A Drosophila vagy Ligaeus tipus 124
b) Az ivarmeghatározás Protenor-tipusa 126
c) A madarak és lepkék ivar meghatározása tipusa 127
2. Az ivar-determináció egyéb formái 127
II. A nemek számarányának befolyásolása 128
III. A nemhez kötött öröklés 129
1. Az emberi színvakság vagy színtéveszétés öröklése 130
2. Az emberi vérzékenység öröklése 132
3. A tyúkfajták tollszinének nemhez kötött öröklése 133
4. A selyemhernyó petéinek fehér-szürke szinöröklése 134
Hetedik fejezet 135
Írta: Dr. Kiss István
AZ EXTRANUKLEÁRIS VAGY EXTRAKROMOSZOMÁS, CITO--
PLAZMÁS ÖRÖKLÉS 135
1. A mitokondrium öröklődésbeli szerepe 136
2. A kloroplasztiszok átöröklésbeli szerepe 138
3. A centriolum öröklésbeli szerepe 139
4. Citoplazmás tényezők szerepe az átöröklésben 140
Nyolcadik fejezet
Írta: Dr. Bódi Árpádné Wellesz Teréz
AZ ÖRÖKLŐDÉS ÉS VÁLTOZÉKONYSÁG EGYÉB JELENSÉGEI . . 141
1. A gén és fén összefüggése (fenőgenetika) 141
2. A fenokópia 142
3. A modifikáció 142
4. A baktériumgenetika eredményei 144
a) Bakteriális rekombináció 144
b) Virusok rekombinációja 145
c) Episzómás megváltozások 146
d) Lizogénia 146
e) Transzdukció 146
f) Koiicinogénia 147
g) Heterokariózis 147
5. A szomatikus hibridizáció eredményei 148
Kilencedik fejezet 151
Írta: Dr. Pásztor György
A POPULÁCIÓGENETIKA ALAPJAI 151
I. Ideális populációk 152
II. Reális populációk 154
1. Véletlenszerű párosodás: pánmixia 155
2. Irányított párválasztás 155
3. A géngyakoriság megváltozása 156
a) A gének megváltozása 156
b) A gének számának megváltozása 157
c) A géngyakoriság megváltozását előidéző egyéb tényezők 1. a szelekció, 2. a genetikai sodródás, vagy drift, 3. migráció-immigráció. a génvándorlás 157
III. Populációgenetikai tényezők kölcsönhatása és jelentőségük az
evolúcióban 160
1. A különböző szaporodási módok evolúciós jelentősége i6l
2. A mutáció, mint evolúciós tényező 163
3. A populációk adaptálása az evolúcióban, a környezet szerepe 165
4. Populációk elkülönülése, fajkeletkezés 166
Tizedik fejezet 171
Írta: Dr. Pásztor György
A HUMÁNGENETIKA ALAPJAI 171
I. A humángenetika tárgya, jelentősége, módszerei 171
A) A humángenetika tárgya, feladata, jelentősége 171
B) A humángenetika módszerei 172
1. Statisztikai-matematikai módszer 172
2. Ikervizsgálatok 173
3. Családfa-analízis 174
4. Citogenetikai módszer 175
5. Kiegészítő genetikai vizsgálatok 181
a) Nemi kromatin (sexkromatin) vizsgálat 181
b) Marker-gének felhasználása, humán kromoszómatérképek készítése, heterozigótaság kimutatása 182
c) Bőrlécrendszer-vizsgálatok 182
6. Biokémiai módszer (anyagcsere-genetika) 184
II. Az ember egyedi jellegeinek öröklődése 188
A) Normális morfológiai és fiziológiai jellegek öröklése 189
1. A testmagasság öröklődése 189
2. A fej néhány jellegének öröklődése 190
3. A pigmentáció öröklődése 190
4. A vércsoportok öröklődése 191
B) Normális szellemi képességek és a tehetség öröklődése 194
1. Az átlag tehetség öröklődése 194
2. Kiemelkedő tehetségek öröklődése 196
C) Rendellenességek öröklődése, az ember öröklődő betegségei 198
1. Testi rendellenességek öröklődésének példái 199
2. Szellemi képességek rendellenességeinek öröklődése 205
III. Az ember populációgenetikájának főbb kérdései 209
A) A humánpopuláciőkban ható tényezők társadalmi jellege 209
B) Genetikai egyensúly, diszgénikus hatások. 211
C) Eugénika, fajelmélet 214
D) Preventív genetika, eufenika 217
Tizenegyedik fejezet 219
Írta: Dr. Kiss István
A NEMESÍTÉS ÖRÖKLÉSTANI ALAPJAI 219
1. A tény észkiválasztás vagy mesterséges szelekció 219
2. A nemesítés keresztezéses, hibridizációs módszere 220
3. Nemesítés mutációk kiválasztásával vagy létrehozásával 222
4. A nemesítés nemzetközi és hazai eredményei 222
Tizenkettedik fejezet 225
Írta: Dr. Bódi Arpádné Wellesz Teréz
ÖRÖKLÉSTANI GYAKORLATOK 225
1. Variációs vizsgálatok bab növényen 225
2. Kukorica-pollen vizsgálata a gamétatisztaság igazolására 225
3. Tetrád analizis Sordaria fimicola tenyészeten 226
4. Óriás kromoszóma vizsgálata 227
5. Drosophila melanogaster mutánsainak vizsgálata 227
6. Poliploidia vizsgálata Vicia faba gyökerén 228
7. Humán karyotipus vizsgálata 228
8. Szex kromatin vizsgálata emberen 229
Irodalom 231
Tartalomjegyzék 235

Témakörök