kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 491 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 4219. 210 fekete-fehér ábrával és fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
Előszó | 9 |
Általános irodalom | 13 |
A genetika fő irányzatai | 17 |
Az ellentétes irányzatok fokozott kiéleződése a biológiában | 18 |
A főkérdések, amelyek közül az ellentétek kicsúcsosodtak | 19 |
A vitás kérdések jelenlegi állása | 24 |
Irodalom | 27 |
Az élet eredete | 29 |
Az élet lényege | 29 |
Az élet eredetére vonatkozó elméletek | 33 |
Az élet kozmikus előtörténete | 34 |
A Föld állapota az élet keletkezése idején. Az ősatmoszféra és őshidroszféra | 37 |
Láncmolekulák, makromolekulák képződése | 46 |
A tér- és időbeli rendezettség kialakulása | 52 |
Az anyagcsere és az anyagcserére épülő elemi folyamatok kialakulása | 57 |
Irodalom | 59 |
Az örökléstan alapfogalmai | 63 |
Az örökléstan tárgya és az öröklődés fogalma | 63 |
Az örökléstan alapfogalmai | 64 |
A genetikában használatos egységek | 66 |
Az öröklődés és a környezet | 68 |
Az öröklődés megváltozásai | 69 |
A genetikai szintek | 70 |
A genetikában használatos jelölések | 70 |
A genetikai módszerek | 71 |
Irodalom | 72 |
A szaporodás szerepe az átöröklésben | 73 |
A szaporodás fogalma és genetikai jelentősége | 73 |
Reprodukciók, az új szervezet létrehozásának újraképződéses formája | 75 |
A gamogónia és fő formái | 75 |
Szomatogónia. Vegetatív sejtek (setjrészek) részvételével történő ivaros szaporodás | 85 |
A gyarapodás vagy proliferáció fő formái. Vegetatív propagáció | 87 |
A reprodukció - proliferáció váltakozása és a nemzedékváltakozás | 89 |
Irodalom | 90 |
A kombinációs öröklődés elemi szabályai | 92 |
A hibrid-szervezetek genetikai elemzése | 92 |
A monohibirdek öröklésmenete | 93 |
A Piusm típusú, heterodinamiás öröklődés | 93 |
A Mirabilis típusú, homodinámiás öröklődés (intermedier átöröklés) | 97 |
Az ember MN szerotípusának öröklődése | 99 |
Az ember mendelező bélyegei | 99 |
A tetrádelemzés | 102 |
A dihibridek öröklésmenete | 104 |
Heterodinámiás öröklésmenet dihibridekben | 104 |
Dihibridek homodinámiás öröklésmenete | 106 |
A dihibridek tetrádanalízise | 107 |
Magasabb hibridfokok öröklődése | 107 |
Trihibridek | 107 |
Petrahibridek | 108 |
Polihibridek | 109 |
A keresztezési eredmények F2 utáni nemzedékekben | 109 |
Az egyszerű mendelezéstől való eltérések | 110 |
A letális kombinációk (2:1 vagy 1:2 arány) | 110 |
A két faktorpár kölcsönhatásából adódó módosulások általános sajátosságai | 113 |
Kettős dominanciából eredő öröklésmenet és a genetikai reverzió (9:3:3:1 hasadási arány) | 114 |
Az egymással változó (alternáló) domináns faktorokra jellemző öröklésmenet (9:6:1 hasadási arány) | 115 |
Egymást kiegészítő (komplementer) faktorok (9:7 hasadási arány) | 116 |
Egymással ellentétes irányban ható faktorok (9:3:3:1 és 10:3:3 hasadási arány) | 118 |
Azonos akciójú kettős faktorpár (diméria) öröklésmenete (15:1 hasadási arány) | 119 |
A szupresszió vagy episztázis - hiposztázis jelenség (9:3:4 és 12:3:1 és 13:3 arányok) | 120 |
A kombinálódás hiánya és korlátai | 124 |
Irodalom | 125 |
Az átöröklési folyamat sejttani alapjai | 127 |
A biostruktúra genetikai jelentősége | 127 |
A sejtmag alkotórészei | 128 |
A kromoszómák | 128 |
A sejtmagocska (nukelólusz) | 132 |
A maghártya | 132 |
Az altípusos sejtek magja | 133 |
A sejtmag kémiai össztétele | 134 |
A kémiai összetevők megoszlása | 134 |
A dezoxiribonukleinsav-molekula és genetikai szerepe | 135 |
A ribonukleinsav jelentősége a sejtmagban | 136 |
A sejtmag fehérjéi | 137 |
Az extranukleáris sejtalkatrészek | 137 |
Az alapplazma (hyaoloplazma) | 137 |
A mikroszómatestek | 138 |
Mitokondriumok (kondrioszómák) | 139 |
A növények zöld színtestecskéi | 141 |
A volutinszemcsék (metakromatikus granulumok) | 142 |
A kinetoszóma | 142 |
A Golgi-féle készülék | 142 |
A sejtosztódás | 142 |
A számtartó osztódás | 142 |
A szabályostól eltérő mitotikus osztódások | 145 |
A számcsökkentő osztódás | 148 |
A meiózis speciális formái | 152 |
A gerincesek petéjének "lápakefe" kromoszómája | 153 |
A fehérjeszintézis és az átöröklés információs elmélete | 154 |
Irodalom | 161 |
A kromoszómabeli lokalizáció és az általános kapcsolási jelenség | 167 |
A szabad kombinálódások korlátozódásai | 167 |
Az ivar öröklődése és az ivari differenciáció | 167 |
A szexkromoszómák szerepe az ivar meghatározásában (2X-1X-kontroll) | 168 |
Az ivarmeghatározás és ivari differenciáció összetettebb formái | 173 |
A szexkromoszóma evolúciója | 182 |
Az ivar kialakulásának általános genetikai elmélete | 183 |
Az ivari kromoszómához kapcsolt (gynephor) öröklődés | 188 |
Az X kromoszómához kapcsolódó öröklődés | 190 |
A Z kromoszómához kapcsolt öröklődés) | 194 |
Az Y (illetve W) kromoszómához kapcsolt öröklődés (holandrikus öröklődés) | 195 |
Az ivarhoz kötött öröklődés (szex-limited inheritance) | 195 |
Az ivari kromoszómához kapcsolódó öröklődés rendellenes formái | 196 |
A szűkebb értelemben vett kapcsolás (linkage) és faktorcsere | 199 |
A kapcsolás fogalom és megállapításának módjai | 199 |
A vonalas elrendeződés és a kapcsolási vagy genetikai térképezése | 204 |
A mitolikus faktorcsere és a térképezése | 210 |
Irodalom | 211 |
Mennyiségi (kvantitatív vagy metrikus) bélyegek átöröklése | 216 |
A mennyiségi bélyegek általános jellemzése | 216 |
A mennyiségi bélyegek átöröklésének főbb típusai és feltételezhető mechanizmusai | 217 |
Polifaktoros átöröklés | 217 |
Allélsorokon és allélek komplexein alapuló fokozatos átöröklés | 225 |
Az intramolekuláris rekombinációk | 232 |
A kromoszómaszám változásai és a mennyiségi bélyegek alakulása | 233 |
Az extrakromoszómás tényezők szerepe és a mennyiségi bélyegek anyai irányú eltolódása | 235 |
A mennyiségi bélyegeket befolyásoló általános tényezők. A hibridek éltrevalósága és a heterózis | 236 |
Irodalom | 238 |
A kromoszómaszám megváltozásaival összefüggő genetikai jelenségek (Polyploidia) | 242 |
A poliploidia fogalma és előfordulása a természetben | 246 |
A kromoszómaszám-változások általános kísérőjelenségei | 246 |
A poliploidok megjelenési formái | 247 |
A poliploidia genetikai jelentősége | 250 |
Az euploidia genetikai képe | 251 |
Az aneuploidia formái és genetikai jelentőségük | 251 |
A poliploidia eredete | 263 |
Mesterséges poliploidok előállítása mechanikai és kémiai beavatkozás útján | 264 |
A távoli (interspecifikus és intergenetikus) hibridizáció és a nemkeresztezhetőség leküzdése | 265 |
Irodalom | 268 |
Az extrakromoszómás (citoplazmás) tényezők szerepe az átöröklésben | 272 |
Az extrakromoszómás átöröklés fogalma és kimutatásának módszerei | 272 |
Az extarkromoszómás öröklődés főbb típusai | 279 |
A mitokondrimuszokhoz kötődő átöröklési jelenségek | 279 |
A plasztiszokhoz fűződő extrakromoszómás öröklődés | 279 |
Genoidok | 286 |
Az alapplazma genetikai szerepe. Hímsterilitás | 289 |
Irodalom | 291 |
Mutációk vagy határozatlan irányú genetikai megvátozások | 298 |
A mutáció fogalma és megjelenési formái | 298 |
Szerkezeti aberrációk vagy strukturális mutációk | 301 |
Pontmutációk (transzgenációk) | 311 |
A szituszokban fellépő mutációk (szekvenciamutációk) | 326 |
Szomatikus mutáció | 327 |
A mutációk kimutatása | 327 |
A letális mutációk kimutatása | 328 |
A faktorcsere bizonyítási eljárása | 330 |
A biokémiai mutációk, táplálkozási hiánymutációk kimutatása | 332 |
A mutációkat kiváltó tényezők | 333 |
A sugarak szerepe a mutációk keletkezésében | 334 |
Vegyi anyagok szerepe a mutációk kialakulásában | 338 |
A mutációk gyakorisága és a gyakoriságot befolyásoló külső körülmények | 342 |
Az élővilágot fenyegető sugárveszély | 345 |
A konverzió (transzmutáció) | 347 |
Irodalom | 350 |
Az átöröklés irányított megváltozásai | 356 |
Közvetlen alkalmazkodások | 356 |
Homeosztázisok | 358 |
Akklimatizáció | 358 |
Naturalizáció | 359 |
Tartós módosulások | 360 |
Öröklődő ontogenetikus megváltozások | 360 |
Az ellenállóképességben belálló változások, irányított rezisztencia | 367 |
Allometriás megváltozások | 369 |
A begyakorlottság örökölhetősége | 370 |
A szövetek genetikai különbözőségén alapuló megváltozások | 371 |
A szakaszosság megváltozása a növényekben | 372 |
A szakaszosság megváltozása az állatvilágban | 375 |
Ivaros és ivartalan keresztezéssel kombinált irányított alkalmazkodások | 377 |
A kombinált irányított megváltozások jellege | 377 |
A konzervativizmus leküzdése | 378 |
A dominálás irányíthatósága és az ivaros hibridek felnevelése | 378 |
A dominálás irányíthatósága | 378 |
A korai ontogénia és az anyai hatás jelentősége | 380 |
A fenorekapitulációs irányíthatósága | 381 |
A hibridek nevelhetősége | 382 |
A preferenciális megtermékenyülés irányító jellege | 385 |
A vegetatív hibridizáció szerepe az irányított megváltozásokban | 389 |
Irányított genetikai megváltozások baktériumokban | 393 |
A baktérium konjugációja és a koordinált rekombináció | 394 |
A baktérium-transzformáció | 397 |
Vírusok közvetítésével kialakuló irányított megváltozások | 402 |
A lizogénia | 404 |
A transzdukció | 408 |
A kolicinogérian (batericinogénai) | 413 |
Indukált szintézisek | 415 |
Az indukált enzimszintézis fogalma | 415 |
Az indukált enzimszintézis biológiai jelentősége | 416 |
Az enzim-indukció mechanizmusa | 418 |
Az enzimindukció és a baktériumpermeázok | 425 |
Irányított mutációk | 430 |
A biokémiai adaptogenezis elmélete | 432 |
Irodalom | 433 |
Példák a genetika gyakorlati alkalmazása köréből (dr. F. Dániel Ágnes) | 443 |
A genetika alkalmazási területei általában | 443 |
A nemesítési módszerek főbb típusai | 445 |
Irodalom | 461 |
Szerzők névsora | 463 |
Betűrendes tárgymutató | 474 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.