Előszó - Dr. Kiss István | 3 |
Az örökléstan elemeinek áttekintése | 5 |
Az örökléstan tárgya | 5 |
A genetika kapcsolata más tudományokkal, résztudományai és kutatási módszerei | 6 |
A genetikai kutatások vázlatos története | 7 |
Genetikai alapfogalmak | 12 |
Az átöröklés elemi törvényszerűségeinek tanulmányozása tisztán tenyésztett és hibrid-populációkban | 15 |
Tiszta vonalak és kevert populációk | 15 |
Kvalitativ hidridjellegek öröklődése: kombinációs öröklésmenet. A Mendel-féle szabályok | 17 |
Monohibrid öröklésmenet | 19 |
Dihibrid és polihibrid öröklődés | 25 |
Eltérések az egyszerű mendelezéstől | 31 |
A független öröklés hiánya és korlátai, egyéb jelenségek | 37 |
Kvantitativ jellegek öröklődése | 39 |
A kvantitativ jellegek jellemzése, öröklődésének formái | 39 |
A mennyiségi jellegek fogalma, vizsgálati módszerei | 39 |
A mennyiségi jellegek öröklődésének főbb típusai | 40 |
A mennyiségi jellegek variabilitásának öröklődő és nem öröklődő elemei. A heterózis | 44 |
Örökölhetőségi értékszám | 44 |
A hidridvigor és hetrózis | 46 |
A sejtmag és a kromoszómák öröklődésbeli szerepe, az átöröklés információs elmélete | 51 |
A sejtmag és a kromoszómák öröklődésbeli szerepe | 51 |
A kromoszómák finomabb szerkezete | 53 |
A gének fkreomoszómabeli lokalizációja és kapcsolódása, a gének térképezése | 56 |
A kromoszóma-aberrációk keletkezése és fajtái | 59 |
Az információs genetika kialakulása, az átöröklés információs elmélete | 61 |
A transzformáció, mint a DNS öröklődést irányító szerepének bizonyítéka | 63 |
A nukleinsavak és a DNS-molekula kémiai szerkezete | 66 |
A DNS-molekula funkciói az átöröklésben | 71 |
A gén mesterséges egységek és a genetikai szabályozás kérdése | 84 |
A gén izolálásának és a mesterséges gén létrehozásának kérdése | 93 |
A gén mesterséges izolálása | 94 |
Az első mesterséges gén előállítása | 95 |
A mutációk, vagy határozatlan irányú, nem folytonos genetikai megváltozások | 97 |
A mutáció fogalma és jellemző vonásai | 97 |
A mutációk különböző formái | 99 |
Pont-mutációk | 99 |
Kromoszóma-mutációk | 103 |
Genom-mutációk vagy ploidia-számbeli megváltozások | 104 |
Plazmon mutációk | 113 |
Szomatikus mutációk | 113 |
Mutációkat kiváltó tényezők | 113 |
Sugárzásbeli mutagén tényezők | 113 |
Mutagén kémiai anyagok | 115 |
A mutáció megismerésének története és a mutáció klasszikus példái | 116 |
A mutáció egyedfejlődésbeli és törzsfejlődésbeli jelentősége | 117 |
A mutációk szerepe az egyedfejlődésben | 117 |
A mutációk törzsfejlődésbeli szerepe | 121 |
Az ivariság öröklődése és a nemhez között öröklődés | 123 |
Az ivari determináció típusai | 123 |
Az ivar kromoszómás meghatározottságának világos típusai | 124 |
Az ivar-determináció egyéb formái | 127 |
A nemek számarányának befolyásolása | 128 |
A nemhez kötött öröklés | 129 |
Az emberi színvakság vagy színtévesztés öröklése | 130 |
Az emberi vérzékenység öröklése | 132 |
A tyúkfajták tollszínének nemhez kötött öröklése | 133 |
A selyemhernyó petéinek fehér-szürke színöröklése | 134 |
Az extranukleáris vagy extrakromoszómás, citoplazmás öröklés | 135 |
A mitokondrium öröklődésbeli szerepe | 136 |
A kloropasztiszok átöröklésbeli szerepe | 138 |
A centriolom öröklésbeli szerepe | 139 |
Citoplazmás tényezők szerepe az átöröklésben | 140 |
Az öröklődés és változékonység egyéb jelenségei | 141 |
A gén és fén összefüggése (fenogenetika) | 141 |
A fenokópia | 142 |
A modifikáció | 142 |
A baktériumgenetika eredményei | 144 |
Bakteriális rekombináció | 144 |
Vírusok rekombinációja | 146 |
Episzómás megváltozások | 146 |
Lizogénia | 146 |
Transzdukció | 146 |
Kolicinogénia | 147 |
Heterokariózis | 147 |
A szomatikus hibridizáció eredményei | 148 |
A populációgenetika alapjai | 151 |
Ideális populációk | 152 |
Reális populációk | 154 |
Véletlenszerű párosodás: pánmixia | 155 |
Írányított párválasztás | 155 |
A géngyakoriság megváltozása | 156 |
Populációgenetikai tényezők kölcsönhatása és jelentőségük az evolucióban | 160 |
A különböző szaporodási módok evoluciós jelentősége | 161 |
A mutáció, mint evoluciós tényező | 163 |
A populációk adaptálása az evolucióban, a környezet szerepe | 165 |
Populációk elkülönülése, fajkeletkezés | 171 |
A humángenetika alapjai | 171 |
A humángenetika tárgya, jelentősége, módszerei | 171 |
A humángenetika tárgya, feladata, jelentősége | 171 |
A humángenetika módszerei | 172 |
Statisztikai-matematikai módszer | 172 |
Ikervizsgálatok | 173 |
Családfa-analízis | 174 |
Citogenetikai módszer | 175 |
Kiegészítő genetikai vizsgálatok | 181 |
Biokémiai módszer (anyagcsere-genetika) | 184 |
Az ember egyedi jellegeinek öröklődése | 188 |
Normális morfológiai és fiziológiai jellegek öröklése | 189 |
A testmagasság öröklődése | 190 |
A fej néhány jellegének öröklődése | 190 |
A pigmentáció öröklődése | 190 |
A vércsoportok öröklődése | 191 |
Normális szellemi képességek és a tehetség öröklődése | 194 |
Az átlag tehetség öröklődése | 194 |
Kiemelkedő tehetségek öröklődése | 196 |
Rendellenességek öröklődése, az ember öröklődő betegségei | 198 |
Testi rendellenességek öröklődésének példái | 199 |
Szellemi képességek rendellenességeinek öröklődése | 205 |
Az ember populációgenetikájának főbb kérdései | 209 |
A humánpopulációkban ható tényezők társadalmi jellege | 209 |
Genetikai egyensúly, diszgénikus hatások | 211 |
Eugénika, fajelmélet | 214 |
Preventiv genetika, eufenika | 217 |
A nemesítés örökléstani alapjai | 219 |
A tenyészkiválasztás vagy mesterséges szelekció | 219 |
A nemesítés keresztezéses, hibridizációs módszere | 220 |
Nemesítés mutációk kiválasztásával vagy létrehozásával | 222 |
A nemesítés nemzetközi és haza eredményei | 222 |
Örökléstani gyakorlatok | 225 |
Variációs vizsgálatok bab növényen | 225 |
Kukorica-pollen vizsgálata a gamétatisztaság igazolására | 225 |
Tetrád analízis Sordaria fimicola tenyészeten | 226 |
Óriás kromoszóma vizsgálata | 227 |
Drosophila melanogaster mutánsainak vizsgálata | 227 |
Poliploidia vizsgálata Vicia faba gyökerén | 228 |
Humán karyotípus vizsgálata | 228 |
Szex kromatin vizsgálata emberen | 229 |
Irodalom | 231 |
Tartalomjegyzék | 235 |