Örökléstan

Szerző

Lektor

Budapest

'Faludi Béla: Örökléstan ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	491 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal és kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	9
Általános irodalom	13
A genetika fő irányzatai	17
Az ellentétes irányzatok fokozott kiéleződése a biológiában	18
A főkérdések, amelyek közül az ellentétek kicsúcsosodtak	19
A vitás kérdések jelenlegi állása	24
Irodalom	27
Az élet eredete	29
Az élet lényege	29
Az élet eredetére vonatkozó elméletek	33
Az élet kozmikus előtörténete	34
A Föld állapota az élet keletkezése idején. Az ősatmoszféra és őshidroszféra	37
Láncmolekulák, makromolekulák képződése	46
A tér- és időbeli rendezettség kialakulása	52
Az anyagcsere és az anyagcserére épülő elemi folyamatok kialakulása	57
Irodalom	59
Az örökléstan alapfogalmai	63
Az örökléstan tárgya és az öröklődés fogalma	63
Az örökléstan alapfogalmai	64
A genetikában használatos egységek	66
Az öröklődés és a környezet	68
Az öröklődés megváltozásai	69
A genetikai szintek	70
A genetikában használatos jelölések	70
A genetikai módszerek	71
Irodalom	72
A szaporodás szerepe az átöröklésben	73
A szaporodás fogalma és genetikai jelentősége	73
Reprodukciók, az új szervezet létrehozásának újraképződéses formája	75
A gamogónia és fő formái	75
Szomatogónia. Vegetatív sejtek (setjrészek) részvételével történő ivaros szaporodás	85
A gyarapodás vagy proliferáció fő formái. Vegetatív propagáció	87
A reprodukció - proliferáció váltakozása és a nemzedékváltakozás	89
Irodalom	90
A kombinációs öröklődés elemi szabályai	92
A hibrid-szervezetek genetikai elemzése	92
A monohibirdek öröklésmenete	93
A Piusm típusú, heterodinamiás öröklődés	93
A Mirabilis típusú, homodinámiás öröklődés (intermedier átöröklés)	97
Az ember MN szerotípusának öröklődése	99
Az ember mendelező bélyegei	99
A tetrádelemzés	102
A dihibridek öröklésmenete	104
Heterodinámiás öröklésmenet dihibridekben	104
Dihibridek homodinámiás öröklésmenete	106
A dihibridek tetrádanalízise	107
Magasabb hibridfokok öröklődése	107
Trihibridek	107
Petrahibridek	108
Polihibridek	109
A keresztezési eredmények F2 utáni nemzedékekben	109
Az egyszerű mendelezéstől való eltérések	110
A letális kombinációk (2:1 vagy 1:2 arány)	110
A két faktorpár kölcsönhatásából adódó módosulások általános sajátosságai	113
Kettős dominanciából eredő öröklésmenet és a genetikai reverzió (9:3:3:1 hasadási arány)	114
Az egymással változó (alternáló) domináns faktorokra jellemző öröklésmenet (9:6:1 hasadási arány)	115
Egymást kiegészítő (komplementer) faktorok (9:7 hasadási arány)	116
Egymással ellentétes irányban ható faktorok (9:3:3:1 és 10:3:3 hasadási arány)	118
Azonos akciójú kettős faktorpár (diméria) öröklésmenete (15:1 hasadási arány)	119
A szupresszió vagy episztázis - hiposztázis jelenség (9:3:4 és 12:3:1 és 13:3 arányok)	120
A kombinálódás hiánya és korlátai	124
Irodalom	125
Az átöröklési folyamat sejttani alapjai	127
A biostruktúra genetikai jelentősége	127
A sejtmag alkotórészei	128
A kromoszómák	128
A sejtmagocska (nukelólusz)	132
A maghártya	132
Az altípusos sejtek magja	133
A sejtmag kémiai össztétele	134
A kémiai összetevők megoszlása	134
A dezoxiribonukleinsav-molekula és genetikai szerepe	135
A ribonukleinsav jelentősége a sejtmagban	136
A sejtmag fehérjéi	137
Az extranukleáris sejtalkatrészek	137
Az alapplazma (hyaoloplazma)	137
A mikroszómatestek	138
Mitokondriumok (kondrioszómák)	139
A növények zöld színtestecskéi	141
A volutinszemcsék (metakromatikus granulumok)	142
A kinetoszóma	142
A Golgi-féle készülék	142
A sejtosztódás	142
A számtartó osztódás	142
A szabályostól eltérő mitotikus osztódások	145
A számcsökkentő osztódás	148
A meiózis speciális formái	152
A gerincesek petéjének "lápakefe" kromoszómája	153
A fehérjeszintézis és az átöröklés információs elmélete	154
Irodalom	161
A kromoszómabeli lokalizáció és az általános kapcsolási jelenség	167
A szabad kombinálódások korlátozódásai	167
Az ivar öröklődése és az ivari differenciáció	167
A szexkromoszómák szerepe az ivar meghatározásában (2X-1X-kontroll)	168
Az ivarmeghatározás és ivari differenciáció összetettebb formái	173
A szexkromoszóma evolúciója	182
Az ivar kialakulásának általános genetikai elmélete	183
Az ivari kromoszómához kapcsolt (gynephor) öröklődés	188
Az X kromoszómához kapcsolódó öröklődés	190
A Z kromoszómához kapcsolt öröklődés)	194
Az Y (illetve W) kromoszómához kapcsolt öröklődés (holandrikus öröklődés)	195
Az ivarhoz kötött öröklődés (szex-limited inheritance)	195
Az ivari kromoszómához kapcsolódó öröklődés rendellenes formái	196
A szűkebb értelemben vett kapcsolás (linkage) és faktorcsere	199
A kapcsolás fogalom és megállapításának módjai	199
A vonalas elrendeződés és a kapcsolási vagy genetikai térképezése	204
A mitolikus faktorcsere és a térképezése	210
Irodalom	211
Mennyiségi (kvantitatív vagy metrikus) bélyegek átöröklése	216
A mennyiségi bélyegek általános jellemzése	216
A mennyiségi bélyegek átöröklésének főbb típusai és feltételezhető mechanizmusai	217
Polifaktoros átöröklés	217
Allélsorokon és allélek komplexein alapuló fokozatos átöröklés	225
Az intramolekuláris rekombinációk	232
A kromoszómaszám változásai és a mennyiségi bélyegek alakulása	233
Az extrakromoszómás tényezők szerepe és a mennyiségi bélyegek anyai irányú eltolódása	235
A mennyiségi bélyegeket befolyásoló általános tényezők. A hibridek éltrevalósága és a heterózis	236
Irodalom	238
A kromoszómaszám megváltozásaival összefüggő genetikai jelenségek (Polyploidia)	242
A poliploidia fogalma és előfordulása a természetben	246
A kromoszómaszám-változások általános kísérőjelenségei	246
A poliploidok megjelenési formái	247
A poliploidia genetikai jelentősége	250
Az euploidia genetikai képe	251
Az aneuploidia formái és genetikai jelentőségük	251
A poliploidia eredete	263
Mesterséges poliploidok előállítása mechanikai és kémiai beavatkozás útján	264
A távoli (interspecifikus és intergenetikus) hibridizáció és a nemkeresztezhetőség leküzdése	265
Irodalom	268
Az extrakromoszómás (citoplazmás) tényezők szerepe az átöröklésben	272
Az extrakromoszómás átöröklés fogalma és kimutatásának módszerei	272
Az extarkromoszómás öröklődés főbb típusai	279
A mitokondrimuszokhoz kötődő átöröklési jelenségek	279
A plasztiszokhoz fűződő extrakromoszómás öröklődés	279
Genoidok	286
Az alapplazma genetikai szerepe. Hímsterilitás	289
Irodalom	291
Mutációk vagy határozatlan irányú genetikai megvátozások	298
A mutáció fogalma és megjelenési formái	298
Szerkezeti aberrációk vagy strukturális mutációk	301
Pontmutációk (transzgenációk)	311
A szituszokban fellépő mutációk (szekvenciamutációk)	326
Szomatikus mutáció	327
A mutációk kimutatása	327
A letális mutációk kimutatása	328
A faktorcsere bizonyítási eljárása	330
A biokémiai mutációk, táplálkozási hiánymutációk kimutatása	332
A mutációkat kiváltó tényezők	333
A sugarak szerepe a mutációk keletkezésében	334
Vegyi anyagok szerepe a mutációk kialakulásában	338
A mutációk gyakorisága és a gyakoriságot befolyásoló külső körülmények	342
Az élővilágot fenyegető sugárveszély	345
A konverzió (transzmutáció)	347
Irodalom	350
Az átöröklés irányított megváltozásai	356
Közvetlen alkalmazkodások	356
Homeosztázisok	358
Akklimatizáció	358
Naturalizáció	359
Tartós módosulások	360
Öröklődő ontogenetikus megváltozások	360
Az ellenállóképességben belálló változások, irányított rezisztencia	367
Allometriás megváltozások	369
A begyakorlottság örökölhetősége	370
A szövetek genetikai különbözőségén alapuló megváltozások	371
A szakaszosság megváltozása a növényekben	372
A szakaszosság megváltozása az állatvilágban	375
Ivaros és ivartalan keresztezéssel kombinált irányított alkalmazkodások	377
A kombinált irányított megváltozások jellege	377
A konzervativizmus leküzdése	378
A dominálás irányíthatósága és az ivaros hibridek felnevelése	378
A dominálás irányíthatósága	378
A korai ontogénia és az anyai hatás jelentősége	380
A fenorekapitulációs irányíthatósága	381
A hibridek nevelhetősége	382
A preferenciális megtermékenyülés irányító jellege	385
A vegetatív hibridizáció szerepe az irányított megváltozásokban	389
Irányított genetikai megváltozások baktériumokban	393
A baktérium konjugációja és a koordinált rekombináció	394
A baktérium-transzformáció	397
Vírusok közvetítésével kialakuló irányított megváltozások	402
A lizogénia	404
A transzdukció	408
A kolicinogérian (batericinogénai)	413
Indukált szintézisek	415
Az indukált enzimszintézis fogalma	415
Az indukált enzimszintézis biológiai jelentősége	416
Az enzim-indukció mechanizmusa	418
Az enzimindukció és a baktériumpermeázok	425
Irányított mutációk	430
A biokémiai adaptogenezis elmélete	432
Irodalom	433
Példák a genetika gyakorlati alkalmazása köréből (dr. F. Dániel Ágnes)	443
A genetika alkalmazási területei általában	443
A nemesítési módszerek főbb típusai	445
Irodalom	461
Szerzők névsora	463
Betűrendes tárgymutató	474