Örökbe fogadott találmányok

Előszó

Több mint száz munkatársunk élt a lehetőséggel és "örökbe fogadott" egy-egy találmányt a hivatal Belső Hírek című lapjában közzétett felhívás alapján.
Az örökbefogadás ez esetben nem a hagyományos értelmű felnevelést, gondoskodást jelenti valakiről, és nem a napjainkban gyakorta előforduló anyagi támogatást egy könyv, egy művészi alkotás megőrzésére, hanem kötődést jelent, kötődést az iparjogvédelmi szakmához, a mindennapokban végzett munkához.
Nem csupán a találmányokkal érdemben foglalkozó, műszaki tartalmuk jelentőségét vizsgáló, szabadalmi elbírálni kör érezte magát megszólítva és választott ki egy-egy hozzá közel álló műszaki megoldást, hanem sokan azok közül is, akik számára az akták, a szabadalmi leírások nem elevenednek meg, mert csak közvetett a kapcsolat saját feladataik és az akták között.
Közülük legtöbben közismert feltalálókat, híres szabadalmakat választottak Puskás Tivadartól kezdve, Gábor Dénesen és Bay Zoltánon keresztül a napjainkban is alkotó neves feltalálókig, és így most először kutattak mélyebben és célirányosan a Hunpatéka-adatbázisban, vagy tanulmányozták a technikatörténeti szakirodalomban a feltalálók életútját.
A hivatal műszaki szakemberei - vegyészek, gyógyszerészek, gépészmérnökök, elektromérnökök - a találmányok korszakos jelentőségét érzékelve választottak, vagy a megoldás szellemesen egyszerű, érdekes volta ragadta meg őket, megint mások tisztelettel adóztak ez alkalomból az egyetemi évek nagy tanáregységei emlékének.
A személyes és egyben szakmai indíttatású választások mellett a feltalálókhoz fűződő személyes kapcsolat, valamint a praktikusan használható tárgyak, megismert és hasznos készítmények bemutatása is oka volt a választásnak.
Ajánljuk a kiadványt április 26-a, a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából minden munkatársunk és az érdeklődő olvasóközönség figyelmébe, mert példa ez az összeállítás arra, hogy a munkaterhet jelentő bejelentések és akták sokasága nemcsak a nap mint nap végzett szakmai feladatok teljesítését jelenti, hanem annál több, becsesebb, magunkhoz köthető élménnyé és értékké válik. Vissza