Örök remény
Versek
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Kulcsár János verseit olvasva, először talán egy magányos fa körvonalai kristályosodnak ki a homályból, s ágai mélyén a földre hajolnak. Földre hajlásukban van valami fájdalmas, hiszen nem egy...
Tovább
Előszó
Kulcsár János verseit olvasva, először talán egy magányos fa körvonalai kristályosodnak ki a homályból, s ágai mélyén a földre hajolnak. Földre hajlásukban van valami fájdalmas, hiszen nem egy elkorhadt öreg fáról van szó; lombján még áttetszik a megtört sudárság.
B. Kulcsár János harminchét éves, technikus.
Szinte egy könyvre szóló verse jelent már meg eddig az irodalmi folyóiratokban, napilapokban, rádióban, antológiákban; ez a kis gyűjtemény költői arcképének tekinthető.
Vissza
Fülszöveg
Ebben a műhelyben nem kalapácsok hangja hallatszik; akik itt vannak, mára már letették a szerszámokat s a logarlécet, nem a fémekkel birkóznak most, hanem a gondolatok pontos kifejezésével, s az írás különös varázslatával. Ami, ha jobban meggondoljuk, voltaképpen az előbbi munka folytatása, belső igénye szerint legalább is.
Valamint létrehozni, mai még nem volt, s melyben az anyagot formáló ember szólal meg, melyben a más képesség kap hangot a tehetség rangja szerint, s megszólalva rögtön kitűnik, hogy nem kis erőfeszítést igényel egy gondolat formába öntése sem.
Csak nehezebben mérhető.
A mérlegelés, megvitatás a Műhely-vitákon történik, ahol egy-egy csepeli szerző kéziratai kerülnek napirendre. E viták legtöbbször szenvedélyesek, hiszen itt írni annyit is jelent, mint vallani az emberi, a munkásélet dolgairól, s azzal a reménységgel, hogy a megütött hang és megszólaló lélek másokban is visszhangozzék.
E füzetek ennek a munkás szellemi műhelynek a termékei, híradások az Olvasó...
Tovább
Fülszöveg
Ebben a műhelyben nem kalapácsok hangja hallatszik; akik itt vannak, mára már letették a szerszámokat s a logarlécet, nem a fémekkel birkóznak most, hanem a gondolatok pontos kifejezésével, s az írás különös varázslatával. Ami, ha jobban meggondoljuk, voltaképpen az előbbi munka folytatása, belső igénye szerint legalább is.
Valamint létrehozni, mai még nem volt, s melyben az anyagot formáló ember szólal meg, melyben a más képesség kap hangot a tehetség rangja szerint, s megszólalva rögtön kitűnik, hogy nem kis erőfeszítést igényel egy gondolat formába öntése sem.
Csak nehezebben mérhető.
A mérlegelés, megvitatás a Műhely-vitákon történik, ahol egy-egy csepeli szerző kéziratai kerülnek napirendre. E viták legtöbbször szenvedélyesek, hiszen itt írni annyit is jelent, mint vallani az emberi, a munkásélet dolgairól, s azzal a reménységgel, hogy a megütött hang és megszólaló lélek másokban is visszhangozzék.
E füzetek ennek a munkás szellemi műhelynek a termékei, híradások az Olvasó Munkás Klub íróinak tevékenységéről, vannak köztük kísérletek is, kész munkák is, melyek szerzői az olvasótól bizalmat és ösztönző segítséget kérnek.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal