Előszó
Minél előrébb haladok az időben, értelmi fogyatékossággal élő emberek képviselőjeként, vagy a felnőtt korúakkal dolgozó gyógypedagógusként, de akár autista fiatalember szülőjeként is, egyre világosabban látom, hogy minden minőségemben akkor vagyok jó, ha az „érdekelteket" segítem abban, hogy saját akaratukkal, vágyaikkal tisztában legyenek, és azt a rendelkezésükre álló kommunikációs eszközeikkel meg is tudják fogalmazni a környezetük számára.
Az nem kérdés ma már, hogy minden ember saját maga tudja, hogy hogyan szeretne élni, hol szeretne élni, kivel szeretne élni. Van, aki nem csak megfogalmazni tudja törekvéseit, vágyait, de képes megvalósítani azokat. Természetesen ez minden embernél másféleképp történik.
Az ÖRÖK kiadványban módszertani útmutatás található, hogy hogyan adjunk azoknak az embereknek megfelelő segítséget, akik a vágyaik megfogalmazásában is támogatást igényelnek, vagy pedig a megfogalmazott kisebb nagyobb terveik, céljaik megvalósításában igénylik az „éppen elegendő"- és semmivel sem több segítséget.
Magyarországon is mind szélesebb körben sikerül elterjeszteni a fogyatékossággal élő emberek teljes körű önrendelkezési jogának szemléletét, ami egyben a tavaly decemberében elfogadott ENSZ konvenció szemléletével megegyező. A „semmit rólunk, nélkülünk" elve mentén működnek az európai uniós és hazai fogyatékosságügyi és emberijogi szervezetek is.
Az ÉFOÉSZ jelen kiadványában szereplő tanulmányok szinte mindegyike megfogalmazza, hogy az önérvényesítés, közösségi érvényesítés nem lehetséges önismeret nélkül. Az önismeret elsajátítása egy életen át tart, hiszen a fejlődésünk is folyamatos. Kora gyermekkorban nem lehet elég korán elkezdeni a döntéshozás gyakorlását, megtanítása a nevelési oktatási, fejlesztési programok fontos része kell, hogy legyen, hiszen az életünk döntések meghozatalának sorozata. A felnőtt korú, eligazodási nehézségekkel küzdő emberek számára készülnek programokat, kiadványok, képzések.
Az ÉFOÉSZ Önérvényesítő csoportjába jelentkező értelmi fogyatékossággal élő - vagyis értelmezésben, eligazodásban az átlagosnál is több segítséget igénylő - fiatal felnőttek nyolc évvel ezelőtt arra vállalkoztak, hogy tanácsaikkal segítik a szövetség érdekérvényesítő munkáját. Javaslatokat fogalmaztak meg az elnökség számára, hogy milyen programok készüljenek, milyen elvek mentés haladjon az érdekképviseleti munka.
Lassan, lassan, de a szerepek felcserélés alatt vannak, haladunk a valóságos önérvényesítés felé.
A szervezetben működő szakemberek, szülők feladata kiépíteni a szilárd hátteret, bázist biztosítani az önképviselet kiteljesedésének. A feladat egyik oldala az Önérvényesítő munka segítése, a másik - a nehezebb - a befogadó környezet megteremtése. Mások számára is megtanítani, hogy a családokban, intézményekben élnek olyan emberek, akik még mindig nincsenek tudatában annak, hogy befolyással lehetnek a saját életük alakulására, csak figyelni kell szavukra, jelzéseiket megérteni.
Ez az ÖRÖK igazsága.
Vissza