Előszó
KÓBOR TAMÁS.
A jelen magyar iróvilágának legkiválóbb alakja.
Pozsonyban született 1898 augusztus 28-án. Reáliskolai, majd jogi tanulmányai után hosszabb ideig volt tisztviselője egy kiváló...
Tovább
Előszó
KÓBOR TAMÁS.
A jelen magyar iróvilágának legkiválóbb alakja.
Pozsonyban született 1898 augusztus 28-án. Reáliskolai, majd jogi tanulmányai után hosszabb ideig volt tisztviselője egy kiváló magyar pénzintézetnek, ahonnan irói hajlamai s apróbb dolgozataiból, szembeötlő tehetsége az irói, előbb hirlapirói pályára vonzották. Sógora, Kiss József mellett kezdte meg irodalmi működését, mint «A Hét» czimü politikai és irodalmi újság munkatársa.
Filozofiai, társadalmi irányú tárczaczikkei, éles szatírája, ötletes tolla gyorsan ismertté és mindenütt szívesen látottá tették a «Velszi bárd»nevet (hosszú ideig irói álneve volt ez), aztán a «Magyar Hirlap», «Pesti Napló», majd a «Magyar Újság» s ujabban «Az Ujság» czimü napilapok kedvelt belső munkatársa és tárczaczikk irója lett.
Ambicziója, kitartó tolla a szorosabban vett szépirodalmi fajok, a novella, regény felé irányozta munkálkodását.
Egymásután jelentek meg szebbnél-szebb, hol ábrándos, hol szatirikus müvei: «Aszfalt» (tárczagyüjtemény), «Fagy» (novellagyűjtemény), «Marianne» (regény), «A félisten» (mesék a hónaposszobából), «Hoffmann meséi» (modern fantazmagóriak), «Ő akarta», «A tisztesség nevében» (regények). Majd egy sikeres franczia «Czimzetes feleség» czimü darabjával fordult a színpad felé, hol már nem kis és nem kevés diadalok koszorúzták munkálkodását.
Az itt bemutatott regény egyik legsikerültebb müve, bizonyára ez is megfogja találni az utat az olvasó közönség szivéhez, annak az olvasó közönségnek, amelyiknek különben ma Kóbor Tamás egyik legkedvesebb és legismertebb poétája.
Vissza