Orkháború 1-2.

Fülszöveg

1. kötet:
Aranykéz Ghotagrom, a Legfőbb Kerítő fényűzően él Gogroomarban, aranytetős palotájában; díszes ruhákban páváskodik, értékes borokat vedel, tüzes szajhákat ölel; mázsaszám. Telik minderre abból a vagyonból, amit tíz éve, Groomar ostromát követően zsarolt ki a Káosz visszavonuló hadaitól. Akkor még ifjú volt, tetterős - és elég naív ahhoz, hogy azt higgye, megúszhatja...
Csakhogy Soldron Seliar, az Átokúr - a legrettegettebb Káoszpüspök -, a megsarcolt seregek ura most benyújtja a számlát. Ghotagrom kénytelen feladni egyhangú, tespedt életét. Az Átokúr parancsára elindul, hogy egyesítse a leghatalmasabb északi ork törzseket - a Gonosz Agyúakat, a Vágott Fülűeket, a Vascsizmákat, a Fekete Karmokat meg még néhány kisebbet -, és százezres sereget gyűjtve délnek vonuljon, hogy megostromolja Groomart és letaszítsa trónjáról Grooms Evilági Helytartóját, a szeszélyes és zsarnoki Kerangort, minden orkok nagykodóját.
Heroikus közdelméhez támogatókat és ellenségeket bőségesen talál...
2. kötet:
Százezres seregek feszülnek egymásnak a Kishar folyónál, és az első ütközeteket követően nyilvánvalóvá válik, hogy az Északi Szövetség képtelen áttörni a jelentős számbeli fölénnyel bíró délieken. Ráadásul a csatába Kerangor nagykodó, Grooms Evilági Helytartója is beavatkozik egy hihetetlenül erőteljes varázsszerrel, villámokkal csapkodva, százával gyilkolva a hódítókat.
Némi tanácstalanság lesz úrrá az északiakon, de Aranykéz Ghotagrom fortélyos tervet eszel ki arra, hogyan fordítsanak az erőviszonyokon. Azonban ahogy az ismert mondás tartja: "Ork tervez, Grooms vérez"...

Benjamin Rascal és John Caldwell a legjobbjukat hozzák ebben a rendkívül fordulatos és izgalmas, némi humorral fűszerezett, gazdagon illusztrált, kétkötets műben, mely minden bizonnyal a Káosz-ciklus egyik legkiemelkedőbb darabja. Vissza