Öreg erdő

Fülszöveg

„Szeretnél az életed játékmestere lenni? Kíváncsi vagy arra, hogy ml vár rád, és arra is, hogyan alakulnak a dolgok, ha belenyúlsz a golyók pörgésébe. Aki nyerni akar, veszíteni fog. Aki nem akar semmit, csak nyugodtan meglenni, az nyerni fog. Aki a villanydrótot a koncentrációs táborban megérintette, abban a haldokló győzött. A korombeliek közül sokan meghaltak már, ezen a teraszon megelevenítek árnyakat. Pereg a rokka, fonom a szálat, minden nap hálaünnep, minden este búcsúeste. Ha ez a napom lenne az utolsó, akkor itt, ahol vagyok, éppenséggel jó helyt volnék. A megváltás, a forradalom holista túlzás. Az emberek nem kérték, hogy megváltsák őket. A halál lenne a megváltás? Az itteni élet leszólása, és a másvilág ígérete? És ott is egy újabb másvilágé? Csak mindig más? Csak mindig túl? Megváltás az emlékeimtől? Hagyom kanyarogni a figyelem szálát, majd kiderül, hogy a folyó hol ás medret magának. Az anyag megmutatja magát, és elmondja, hogy mi akar lenni."

Konrád György... Tovább

Fülszöveg

„Szeretnél az életed játékmestere lenni? Kíváncsi vagy arra, hogy ml vár rád, és arra is, hogyan alakulnak a dolgok, ha belenyúlsz a golyók pörgésébe. Aki nyerni akar, veszíteni fog. Aki nem akar semmit, csak nyugodtan meglenni, az nyerni fog. Aki a villanydrótot a koncentrációs táborban megérintette, abban a haldokló győzött. A korombeliek közül sokan meghaltak már, ezen a teraszon megelevenítek árnyakat. Pereg a rokka, fonom a szálat, minden nap hálaünnep, minden este búcsúeste. Ha ez a napom lenne az utolsó, akkor itt, ahol vagyok, éppenséggel jó helyt volnék. A megváltás, a forradalom holista túlzás. Az emberek nem kérték, hogy megváltsák őket. A halál lenne a megváltás? Az itteni élet leszólása, és a másvilág ígérete? És ott is egy újabb másvilágé? Csak mindig más? Csak mindig túl? Megváltás az emlékeimtől? Hagyom kanyarogni a figyelem szálát, majd kiderül, hogy a folyó hol ás medret magának. Az anyag megmutatja magát, és elmondja, hogy mi akar lenni."

Konrád György regénysorozatának (Ásatás) második kötete, az Öreg erdő az esszé és a próza határvidékén halad. Az egyoldalas strófákból összeálló epikai forma egyszerre ad teret a tág asszociációknak és a tömör megfogalmazásoknak. Ha Konráddal tartunk ebben a metaforikus erdőben, egyszerre érzékelhetjük a folyamatos múlt időt és az összetett jelent. Találkozunk az íróval, az életrajzával, a munkamódszerével, és legkivált azzal a nyitottsággal és kíváncsisággal, ahogyan egyelőtörő emlék, egy írói ötlet vagy egy felbukkanó gondolat nyomába ered. Körbeírja az életét, újabb rétegeket tár fel. Tekinthetjük ezeket a lapokat az író őszikéinek is: merengései, töprengései sajátos ritmusú melódiák. Esszébetétekés naplójegyzetek. Regényforrások és történetfolyamok. Kirándulás egy epikus erdőben. Vissza