Előszó
Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik, szól a közmondás. De úgy tűnik, az emberek nem hisznek benne, mert szeretik az ördögöt a falra festeni. Háborút, nemzethalált, gazdasági összeomlást,...
Tovább
Előszó
Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik, szól a közmondás. De úgy tűnik, az emberek nem hisznek benne, mert szeretik az ördögöt a falra festeni. Háborút, nemzethalált, gazdasági összeomlást, betegséget, terrorizmust, elszegényedést és még ezer bajt vizionálni, nem ritkán azzal a céllal, hogy mások véleményét a saját kedvük szerint befolyásolják. S festik politikusok, újságírók, gazdasági elemzők, igehirdetők, pszichiáterek, írók, dramaturgok, rendfenntartók, jogászok, tanárok és a többiek, mert szeretik, s mert megfizetik ezért őket.
Az a baj, hogy az ördög végül megjelenik. Amikor a legkevésbé remélnénk, várnánk, hinnénk, hogy egyáltalán létezik. S amikor ez megtörténik, s rémülten segítséget kérve beszélni akarunk róla valakinek, már el se hiszi senki, mert addigra annyi ördög lett a falra festve, olyan szörnyűek, színesek, változatosak és félelmetesek, hogy a testet öltőt fel se ismerjük, főleg azért, mert sokszor épp olyan, amilyennek sose hinnénk: egyszerű, szép, intelligens, kedves, jól nevelt.
Vissza