Orbán Balázs kiadatlan fényképei

Előszó

Orbán Balázs

1868-1873 között hat kötetben adta ki lenyűgöző munkáját: "A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból". A székely-magyar nemesi családból származó Orbán Balázs (1829-1890) célja szülőföldje megismerése, megismertetése volt. Munkái között találunk történelmi tanulmányokat, egy csodálatos útleírást, (melyben közel-keleti utazásait írja le), politikai beszédeket és nagyszámú újságcikket. Fő művének értékén növeli az illusztrációk nagy száma. Összesen 356 metszeten szemlélteti a székely népviseletet, Székelyföld műemlékeit, ritkaságait, csodálatos tájait. A metszetek hitelességét szavatolja munkamódszere: a pesti metsző a kor nagy találmánya, fényképek alapján készíthette el a könyvbe kerülő végleges illusztrációt. A szerző korán, még a nyomtatott albumok, képes folyóiratok megjelenése előtt, felismerte a fényképezés jelentőségét, a fényképek nagy dokumentáló, hitelesítő erejét. Felismerését bizonyára segítette az 1848-1849-es forradalom utáni magyar emigráció szellemisége, amelynek érdeke volt az elutasított császári abszolutizmus rendszerének hiteles bemutatása. Londoni emigrációjában (1852-1855) jó példaképe volt a korabeli polgári Anglia szabad szelleme, a British Múzeum gyűjteményei és könyvtára, amelyeket szorgalmasan tanulmányozott. Jó tanítómestere volt a Jersey szigeti emigráns Victor Hugo, kinek környezetében megtanult fényképezni is. Ezt a tudását fejlesztette tovább, hazatérte után, megtanulta Veress Ferenc, a legjelesebb 19. századi erdélyi fényképész egyik tanítványától, - az 1851-ben felfedezett technikát, amely életében a legelterjedtebb volt, a kollódiumos nedves eljárást, amit később oly eredményesen alkalmazott. Orbán Balázs a nagyszámú felvételt nem egyedül készítette, kezdetben Mezei József (1823-1882) festő-fényképésszel dolgozott, akiről tudjuk, hogy más 1856-ban is fényképezett a Székelyföldön.
Nem tudjuk, mi történt Orbán Balázs több száz üvegnegatívjával. Hányatott sorsa volt a papírra készült pozitív másolatoknak is. A szerző nemes adomány részeként annak a városnak (pontosabban iskolájának) adományozta, ahol megbuktatták az országgyűlési választásokon. Itt porosodtak elfeledve, közbe közel 2/3 részük elveszett. Innen kerültek a Marosvásárhelyre a tartományi könyvtárba, majd a levéltárba. Erdélyi Lajos, a kiváló fotóriporter, fotótörténész ismerte fel jelentőségüket és tette közzé őket 1971-ben, majd jobb feltételek mellett 1993-ban. A közzétett 164 fénykép felbecsülhetetlen jelentőségű kordokumentum.
Az itt közzétett eddig ismeretlen - 13 fénykép szerencsésen egészíti ki az eddigieket. Mindenike Udvarhely széki (később Udvarhely vármegye, jelenleg Hargita megye része) népviseletet ábrázol és kétségtelenül Orbán Balázs könyvei számára készültek. Vissza