Orálbiológiai előadások

Előszó

A fogorvosképzés 1980-ban bevezetett reformjának egyik legfontosabb eleme a speciális képzés igényének megfogalmazása, illetve Szeged, Pécs és Debrecen után az orálbiológia tantárgyának Budapesten történő bevezetése volt.
A tantárgy tematikája tükrözi a már nagyobb fogorvosi elméleti képzési hagyományokkal rendelkező országokban folyó orálbiológia oktatás tantervi felépítését. Egyes témakörök (nyálmirigyek, plaque) nem szerepelnek az "Orálbiológiai előadások" jegyzetben. Ennek jelenleg oktatásszervezési és terjedelemcsökkentési okai vannak, bár ezek nélkül a fejezetek nélkül nehéz lenne az orálbiológia tantárgyát elképzelni. A nyálmirigyek ép és kóros működésének oktatása Budapesten hosszú évek óta beépült a kórélettan gasztroenterológia részébe, a plaque oktatása más tantárgyban folyik. A hazai fogorvosképzés nemzetközi szintű kiépülésével az egyes kérdések oktatása ugyanolyan módon elnyert egy vertikális struktúrát, mint például valamely endokrin jelenség oktatása (adott esetben: anatómia-szövettan - biokémia - élettan - kórélettan - kórbonctan - belgyógyászat) az általános orvosok képzésében, ha nem is ennyire lépcsőzötten. Hosszabb távon természetesen nehezen elkerülhető annak felszámolása, hogy változékony személyi feltételek, az egyes intézmények kutatási témái szabják meg tantárgyak tematikáját.
A budapesti egyetem abban a szerencsés helyzetben van, hogy - a fogorvosi kutatás az egyetemi vezetés általi több mint egy évtizedes intenzív támogatása eredményeként - az orálbiológia tantárgyának bevezetésekor nagyobb nehézség nélkül össze lehetett állítani elméleti intézetben és klinikán dolgozó, experimentális stomatológiai kutatómunkában jártas oktatókból azt az oktatói együttest, amely képes a tantárgy által felölelt ismeretanyag tanítására. Az egyetemünkön most először kiadott orálbiológia "jegyzetet" az egyes témakörök tantermi előadói írták. Többségük azt a fejezetet, amely területen jelenleg vagy korábban önmaga is dolgozott. Ez a megoldás egyrészt szakmai előnyökkel, másrészt a túlméretezettség veszélyével jár. Az utóbbit a fejezetek terjedelmének limitálásávál igyekeztünk elkerülni.
A ma egyetemre járó fogorvostanhallgató még nincs abban a helyzetben, hogy a sztomatológia elméleti kérdéseiben magyar nyelvű szakkönyvek segítségével jobban elmélyedjen a tananyagban. A képzési célok és az államvizsga-dolgozat megkívánná, hogy idegennyelvű szakkönyvekből, cikkekből is tájékozódjon, (ha magyar nyelvű nem áll rendelkezésére) de véleményünk szerint ma ennek csekély a realitása. Kimondhatjuk, hogy a fogorvoshallgatók eseteben a szakmai ismeretek horizontja többnyire az egyetemi tankönyvekkel és jegyzetekkel lezárul. A túlméretezettség veszélye emiatt virtuális. Ennek a gondolatkörnek a jegyében tartjuk igen színvonalas és dicséretes kezdeményezésnek az 1. Kémiai-Biokémiai Intézet "Válogatott fejezetek a szájüreg biokémiájának témaköréből fogorvostanhallgatóknak" c. jegyzetének megjelentetését. A kórbonctan, kórélettan, mikrobiológia mellett az orálbiológia az orálpatológiával és az orális mikrobiológiával együtt biztosítja jelen oktatási rendszerünkben a fogorvosok preklinikai képzését és adja meg azt a szakirányú elméleti bázist, amelyet az első két tanévben oktatott elméleti alaptárgyakra építünk. Vissza