| Kiadó: | Panem Könyvkiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 621 oldal |
| Sorozatcím: | Panem könyvek |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-545-276-4 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
| Előszó a magyar kiadáshoz | 19 |
| Előszó | 21 |
| Köszönetnyilvánítás | 23 |
| Bevezetés | 27 |
| Mi is az Oracle? | 29 |
| Terminológia | 30 |
| Mi az Oracle? | 33 |
| A kezdetek | 33 |
| Először is: néhány tudnivaló összefoglalása | 38 |
| Az Oracle ma | 38 |
| Miért tarthat ma itt az Oracle? | 39 |
| Az Oracle8i Server | 41 |
| Az Oracle8i Server eszközei | 42 |
| Az Oracle8i Server opciói | 47 |
| SQL*Plus - a felhasználóbarát interfész | 54 |
| SQL és az Oracle | 54 |
| SQL*Plus: összegzés | 54 |
| Oracle Forms - a fronteszköz | 55 |
| Oracle Reports - a jelentéskészítő | 55 |
| Az összegző-részletező jelentés | 56 |
| A mátrixjelentés | 56 |
| Form levelek | 57 |
| Az SQL*Loader | 57 |
| Ahogyan az Oracle a saját eszközeit használja - együttműködő alkalmazások | 58 |
| Oracle Designer | 59 |
| Personal Oracle8i | 59 |
| Oracle Discoverer | 60 |
| Oracle8i Lite | 60 |
| A szolgáltatások | 61 |
| Oracle-felhasználói csoportok - események és publikációk | 63 |
| Adattárházak és az Oracle | 63 |
| Mi következik? | 64 |
| Az "i" az Oracle8i-ben | 65 |
| Terminológia | 65 |
| Miért éppen az internetes számítástechnika? | 68 |
| Az elektronikus üzlet | 68 |
| Tényleg mindenkinek vastag kliensre van szüksége? | 69 |
| Gyakorlati közgazdaságtan | 70 |
| Mi a zéró adminisztráció? | 71 |
| A paradigmaváltás időszerűsége | 71 |
| A hálózati számítástechnika architektúrája | 72 |
| Kiegészítő szoftverkomponensek | 74 |
| Siker vagy bukás... Ön dönt | 75 |
| Az internetes számítástechnika termékei | 75 |
| Oracle8i Lite | 75 |
| Oracle8i Appliance | 76 |
| Internet File System (iFS) | 76 |
| iConnect | 77 |
| Project Panama | 77 |
| Mi következik? | 77 |
| Az Oracle8i és az objektumrelációs technológia | 79 |
| Terminológia | 79 |
| Mi is az az objektumorientált adatbázis? | 81 |
| Mi az objektum? | 83 |
| Mi az osztály? | 84 |
| Egységbe zárás | 84 |
| Adatbázis-triggerek | 85 |
| A kiterjeszthetőség | 85 |
| Öröklődés | 85 |
| Polimorfizmus | 86 |
| Az objektumorientált technológia összefoglalása | 87 |
| Az Oracle8i áttekintése | 87 |
| Az Oracle8i kulcsfontosságú területei | 88 |
| Biztonsági mentés és visszaállítás az Oracle8i-ben | 93 |
| Oracle8i: objektumok és új adatbázis-objektumok | 94 |
| Beágyazott objektumok | 94 |
| A VARRAY | 95 |
| Típusokon belüli típusok | 96 |
| Metódusok és típusok | 97 |
| Objektumnézetek | 97 |
| A materializált nézetek | 98 |
| Dimenziók | 98 |
| Összegzés | 99 |
| Mi következik? | 99 |
| Architektúra | 100 |
| Terminológia | 100 |
| Mi értelme van az architektúra megismerésének? | 102 |
| Mi az adatbázis? | 103 |
| Adatállományok | 103 |
| Felhasználói adatok és rendszeradatok | 103 |
| Mi az adatbázis? Összefoglaló | 104 |
| Táblaterületek | 104 |
| Táblaterületek nevei és tartalmuk | 105 |
| Táblaterületek: összefoglaló | 107 |
| Változásnaplók - a tranzakciónapló | 107 |
| A változásnaplók működése | 108 |
| Változásnapló: összefoglaló | 109 |
| Vezérlőállományok | 110 |
| A vezérlőállományok használata | 110 |
| Vezérlőállományok: összefoglaló | 111 |
| Programok | 111 |
| Felhasználói (kliens-) folyamatok | 111 |
| Kiszolgáló- (szerver-) folyamatok | 111 |
| Programok: összefoglaló | 112 |
| Az adatbázist működtető folyamatok | 112 |
| DBWR-folyamatok | 112 |
| CKPT-folyamat | 112 |
| LGWR-folyamat | 113 |
| SMON-folyamat | 113 |
| PMON-folyamat | 114 |
| ARCH-folyamat | 114 |
| LCKn-folyamat | 114 |
| RECO-folyamat | 114 |
| Ütemező-(Dnnn-) folyamat | 114 |
| SNPn-folyamat | 115 |
| QMNn-folyamat | 115 |
| Az adatbázist működtető folyamatok: összefoglaló | 115 |
| Memóriastruktúrák | 116 |
| A rendszer globális terület (SGA) | 116 |
| Program globális terület (PGA) | 118 |
| Memóriastruktúrák: összefoglaló | 118 |
| Mi az Oracle-példány? | 119 |
| Összefoglaló | 120 |
| A többszálas szerverarchitektúra közelebbről | 121 |
| Mi következik? | 123 |
| Adatbázis-objektumok | 124 |
| Terminológia | 124 |
| Táblák - ahol az Oracle az adatokat tárolja | 125 |
| Felhasználódefiniált adattípusok | 128 |
| Adatbázis-triggerek | 128 |
| Nézetek - adatok speciális formában | 131 |
| Miért használjunk nézeteket? | 131 |
| Nézetek létrehozása | 132 |
| Materializált nézetek | 133 |
| Indexek - egyszerű lehetőség az adathozzáférés gyorsítására | 133 |
| Az index rendezett | 135 |
| Az index egyediséget garantálhat | 136 |
| Két oszlop jobb, mint egy | 136 |
| A where utasításrész és az indexek | 136 |
| Szinonimák - új azonosság | 136 |
| Privát és nyilvános szinonimák | 137 |
| Privilégiumok | 138 |
| Privilégiumok adományozása | 138 |
| A jogosultságok adományozottai | 140 |
| Szerepkörök - lehetőség a felhasználók csoportosítására | 140 |
| Az Oracle8i környezet egyéb objektumai | 141 |
| Pillanatfelvételek | 141 |
| Tárolt objektumok | 142 |
| Adatbázis-kapcsolók | 142 |
| Szekvenciák | 143 |
| Klaszterek | 143 |
| Objektumok adatszótárbeli információinak megtekintése | 143 |
| Mi következik? | 145 |
| Telepítés | 146 |
| Terminológia | 146 |
| Az Oracle Universal Installer | 148 |
| Oracle8i Enterprise Edition | 148 |
| Oracle WebDB | 157 |
| Oracle Developer | 160 |
| Oracle JDevelope | 162 |
| Oracle Enterprise Manager | 165 |
| Telepítés előtti teendők | 165 |
| OEM telepítés | 166 |
| OEM Configuration Assistant | 169 |
| Oracle8i Client | 172 |
| Mi következik? | 176 |
| SQL 1x1 | 177 |
| Terminológia | 178 |
| Az SQL-utasítások két típusa | 179 |
| DDL | 179 |
| DML | 180 |
| SQL*Plus: belépés | 181 |
| A create utasítás | 181 |
| describe | 184 |
| insert | 184 |
| select | 186 |
| where | 187 |
| order by | 190 |
| A number adattípus | 192 |
| Függvények alkalmazása numerikus adatokon | 192 |
| A character adattípus | 194 |
| Függvények alkalmazása karakteres adatokon | 194 |
| A date adattípus | 194 |
| Függvények alkalmazása dátum típusú adatokon | 195 |
| A date adattípus speciális formátumai | 195 |
| Dátumaritmetika | 197 |
| Adattípusok közötti konverzió | 197 |
| Update, delete, alter table | 198 |
| update | 198 |
| delete | 198 |
| alter table | 199 |
| Két tábla összekapcsolása | 199 |
| A kimenet formázása | 200 |
| Lap- és sorméret | 202 |
| Fejlécek | 202 |
| Láblécek | 202 |
| A kimenet állományba irányítása | 203 |
| A megjelenő oszlopok formázása | 203 |
| Mi következik? | 210 |
| PL/SQL | 211 |
| Terminológia | 212 |
| Miért szükséges a PL/SQL ismerete? | 213 |
| A PL/SQL karakterkészlete | 214 |
| Támogatott karakterek | 214 |
| Aritmetikai operátorok | 214 |
| Relációs operátorok | 215 |
| Egyéb szimbólumok | 215 |
| Változók | 215 |
| Foglalt szavak | 216 |
| Gyakori adattípusok | 216 |
| varchar2 | 217 |
| number | 217 |
| date | 218 |
| Boolean | 218 |
| PL/SQL-komponensek | 218 |
| Blokkok | 219 |
| A deklarációs rész | 220 |
| Vezérlési szerkezetek | 221 |
| Kivételek | 227 |
| Üres utasítás | 229 |
| Kurzorok | 229 |
| Explicit kurzorok | 230 |
| Implicit kurzorok | 233 |
| Melyiket használjam? | 234 |
| PL/SQL-táblák | 235 |
| PL/SQL kódolási konvenciók | 236 |
| Beépített csomagok | 237 |
| Fordítási hibák | 238 |
| Példák | 239 |
| Első példa | 239 |
| Második példa | 240 |
| Harmadik példa | 241 |
| A PL/SQL és az Internet | 242 |
| HTML-alapok | 242 |
| Az Oracle Application Server és a PL/SQL | 246 |
| Mi következik? | 253 |
| Oracle Developer | 254 |
| Terminológia | 255 |
| Mi a Form Builder? | 256 |
| Alkalmazási rétegek és az Oracle Developer | 256 |
| A munkaállomás előkészítése a Form vagy Report Builder futtatására | 258 |
| Form Builder - áttekintés | 259 |
| Az Object Navigator | 260 |
| Property Palette | 260 |
| A Layout Editor | 261 |
| A PL/SQL Editor | 262 |
| Az Object Libary | 263 |
| Beállítások | 263 |
| Form Builder-állományok kezelése | 264 |
| Az egér jobb gombja | 266 |
| Mintaadatok | 267 |
| A Form Builder használata | 269 |
| Form Bulider - további példák | 276 |
| Első példa | 276 |
| Második példa | 281 |
| Képernyő formázása a Form Builder segítségével | 284 |
| Színek | 284 |
| Betűtípusok | 284 |
| Grafikák | 285 |
| Form Builder Runtime - kliens/szerver | 286 |
| A Report Builder használata | 286 |
| Kérdések feldolgozása a Report Builderben | 287 |
| Report Builder - gyakorlat | 288 |
| Mi következik? | 291 |
| A Loader | 292 |
| Terminológia | 292 |
| Mi is az SQL*Loader? | 293 |
| Az SQL*Loader DOS ablakban | 294 |
| Userid | 295 |
| Control | 296 |
| Parallel | 296 |
| Direct | 296 |
| Skip | 296 |
| Load | 297 |
| Log és Bad | 297 |
| Discard | 297 |
| Első példa | 297 |
| Második példa | 298 |
| Harmadik példa | 298 |
| Az SQL*Loader vezérlőállománya | 299 |
| 1. rész: Load Data | 299 |
| 2. rész: Infile | 300 |
| 3. rész: Infile | 300 |
| 4. rész: Oszlop- és mezőspecifikációk | 300 |
| Az SQL*Loader kimenetei | 302 |
| Naplóállomány - teljes betöltés | 302 |
| Naplóállomány - hiányos betöltés | 302 |
| Hibaállomány | 304 |
| Discard-állomány | 305 |
| SQL*Loader az OEM-ből | 305 |
| Mi következik? | 310 |
| Alkalmazáshangolási 1x1 | 311 |
| Miért hangoljunk Oracle-rendszereket? | 312 |
| Terminológia | 312 |
| A hangolási folyamat fő részei | 314 |
| Memória | 315 |
| Hogyan használjuk a kommunikációs utakat a lekérdezés feldolgozásához? | 316 |
| Lemezhozzáférés | 318 |
| Utasítások az osztott területen | 320 |
| Egy SQL-utasítás feldolgozási lépései | 321 |
| Az osztott területen újrafelhasználható SQL-utasítások írása | 322 |
| Párhuzamos feldolgozás | 330 |
| A párhuzamosság mértékének meghatározása | 331 |
| Várakozások csökkentése | 332 |
| Gyakori COMMIT | 332 |
| Hagyjuk az Oracle-t zárolni! | 332 |
| Zárjuk be a nem használt alkalmazásablakokat! | 333 |
| Takarékosan használjuk a multitaskingot! | 333 |
| Mi következik? | 333 |
| Haladó SQL-ismeretek | 334 |
| Terminológia | 334 |
| Függvények az eredmények csoportosítására | 335 |
| A group by utasításrész alkalmazása | 335 |
| A having utasításkészlet alkalmazása | 336 |
| Kérdés a kérdésben | 336 |
| Adatállományok készítése más programok számára | 337 |
| SQL-kódot előállító SQL-kód | 339 |
| A decode függvény | 340 |
| SQL*Plus változók definiálása | 341 |
| Helyettesítendő változók SQL*Plusban | 342 |
| SQL*Plus-újdonságok | 345 |
| Fejlécek és láblécek | 345 |
| Az SQL*Plus-környezet tárolása | 345 |
| set autotrace | 346 |
| serveroutput | 346 |
| Oracle8i-specifikus fejlesztések | 346 |
| repheader - a fejléc | 346 |
| column - a megjelenítés formája | 348 |
| Numerikus adatok formázása | 348 |
| Karakteres adatok formázása | 350 |
| new_value | 351 |
| SQL*Plus halmazelmélet | 352 |
| union | 353 |
| union all | 353 |
| intersect | 354 |
| minus | 354 |
| Strukturált kódolási technikák | 354 |
| Parancssori szerkesztés | 356 |
| Arrrghh! Rendes szerkesztőt akarunk! | 358 |
| NULL értékek az SQL*Plusban | 358 |
| Problémák a NULL értékek összehasonlításakor | 358 |
| Az NVL függvény használata a NULL értékek hasonlításánál | 359 |
| A NULL=NULL hasonlítási anomália | 360 |
| Mi következik? | 361 |
| Haladó alkalmazáshangolás | 362 |
| Terminológia | 363 |
| Optimalizáció | 364 |
| A költség alapú optimalizáció | 364 |
| Statisztikagyűjtés SQL*Plusban | 365 |
| Statisztika gyűjtése PL/SQL-eljárásokkal | 367 |
| A CBO irányított használata | 369 |
| Módszerek a statisztikagyűjtéshez | 371 |
| A szabály alapú optimalizálás | 372 |
| Miért használjunk inkább CBO-t, mint szabály alapú optimalizálást? | 374 |
| SQL-utasítások feldolgozása | 375 |
| Elemzés (Parse) | 375 |
| Végrehajtás (Execute) | 379 |
| Betöltés (Fetch) | 379 |
| A változók elnevezése | 379 |
| Mit kell indexelni? | 380 |
| Elsődleges kulcs megszorítás | 381 |
| A hangolási szakma eszközei | 381 |
| Mi található az osztott területen? | 382 |
| explain plan | 383 |
| A set autotrace használata | 385 |
| SQL Trace és tkprof | 387 |
| Melyik a mi nyomkövető állományunk? | 390 |
| Mi következik? | 391 |
| DBA 1x1 | 392 |
| Legyünk adatbázis-adminisztrátorok! | 392 |
| Terminológia | 392 |
| Oracle Enterprise Manager - gyors áttekintés | 394 |
| Az OEM Konzol | 395 |
| A DBA Management Pack eszközei | 396 |
| Az Oracle Enterprise Manager indítása | 398 |
| Adminisztrácijó az OEM 2.0 használatával | 400 |
| Az adatbázis elindítása | 400 |
| Az adatbázis leállítása | 402 |
| Leállítási opciók. Problémák az adatbázis leállítása során | 403 |
| Hozzáférési lehetőség megadása egy felhasználónak | 405 |
| Hozzáférési lehetőség megvonása felhasználótól | 408 |
| Táblaterület létrehozása | 409 |
| Lemezterület adása már létező táblaterülethez | 411 |
| Server Manager | 412 |
| Indítás | 413 |
| conecct internal | 413 |
| Adatbázis indítása | 414 |
| Adatbázis leállítása | 415 |
| Kilépés | 415 |
| Adatbázis-hozzáférés biztosítása felhasználónak | 416 |
| Felhasználó törlése | 416 |
| Táblaterület létrehozása | 417 |
| Lemezterület adása létező táblaterülethez | 417 |
| Mi következik? | 417 |
| Export és import | 419 |
| Terminológia | 420 |
| Mire való az export és az import? | 420 |
| Hasonlóságok az export és az import között | 421 |
| Különbségek az export és import között | 422 |
| A működés metódusai | 422 |
| Interaktív export: paraméterek nélküli hívás | 422 |
| Interaktív import: paraméterek nélküli hívás | 424 |
| Hogyan befolyásolják a kérdésekre adott válaszok a további dialógust? | 424 |
| Hogyan befolyásolják a kérdésekre adott válaszok a folyamat sikerességét? | 426 |
| Paramétervezérelt exportálás | 427 |
| Paramétervezérelt importálás | 429 |
| A parfile paraméter | 432 |
| Az interaktív és a paramétervezérelt metódusok vegyes használata | 433 |
| Az exportálás és az importálás módjai | 433 |
| Tábla módú export | 434 |
| Felhasználó módú export | 434 |
| Teljes adatbázis exportálása | 434 |
| Tábla módú import | 435 |
| Felhasználó módú import | 435 |
| Teljes adatbázis importálása | 436 |
| Módok közti váltás | 436 |
| Mikor melyik módot használjuk? | 437 |
| Az export és az import használata particionált táblák esetén | 437 |
| Az export és az import futtatásának követlményei | 438 |
| Hibakezelés | 439 |
| Nem fut az Oracle | 439 |
| Az adatbázis-adminisztrátor által létrehozott exportállomány olvasása | 439 |
| Nem tudjuk inicializálni a teljes adatbázisexportot | 440 |
| Kapcsolat a paraméterek között | 440 |
| Példák | 440 |
| Első példa | 441 |
| Második példa | 441 |
| Harmadik példa | 441 |
| Export és import az OEM segítségével | 441 |
| Az Export Wizard | 442 |
| Az Import Wizard | 445 |
| Mi következik? | 445 |
| Mentés és visszaállítás | 446 |
| Terminológia | 446 |
| A mentés nyújtotta védelem | 447 |
| Védelem egyetlen objektum elvesztése ellen | 447 |
| Védelem az adatbázis elvesztése ellen | 448 |
| Felkészülés a mentésre megnyitott adatbázissal | 449 |
| Export- és importmentés | 452 |
| Amikor a szabad út elég hosszú | 453 |
| Amikor a szabad út nem elég hosszú | 453 |
| Visszaállítások exportállományból | 455 |
| Tükörmásolatok | 456 |
| Konzisztens (hideg) mentések | 459 |
| Online mentések | 458 |
| Visszaállítás | 460 |
| Mit nevezünk visszaállításnak? | 461 |
| A változásnapló típusai | 461 |
| A visszaállítás típusai | 462 |
| Teljes visszaállítás végrehajtása | 463 |
| Nem teljes visszaállítás végrehajtása | 465 |
| Egy teljes mentési terv | 468 |
| Mi következik? | 471 |
| Az adatbázis hangolása | 472 |
| Terminológia | 472 |
| Az inicializációs paraméterállomány (init.ora) | 473 |
| Bejegyzéstípusok a paraméterállományban | 474 |
| Oracle8i Instance Manager - a beállítások megtekintése | 474 |
| Server Manager - a beállítások megtekintése | 475 |
| Inicializációs paraméterállomány - mit változtassunk? | 476 |
| A paraméterek értékeinek változtatása az Oracle8i Instance Managerben | 480 |
| Bejegyzések megváltoztatása szövegszerkesztővel | 481 |
| Az SGA aktuális méretének megtekintése | 482 |
| Az eredmények kimentése | 482 |
| I/O-folyam | 483 |
| Táblák és indexek | 483 |
| Rendszertáblák | 484 |
| Ideiglenes szegmensek | 484 |
| Visszagörgető szegmensek | 485 |
| Online változásnapló-állományok | 485 |
| Összefoglalás | 485 |
| Mi következik? | 485 |
| Haladó DBA-ismeretek | 487 |
| Terminológia | 488 |
| Elindítási opricók | 489 |
| startup normal | 489 |
| startup mount | 489 |
| startup nomount | 490 |
| Korlátozott indítás | 490 |
| Kikényszerített indítás | 492 |
| Adatbázis indítása paraméterállomány megadásával | 492 |
| Működési módok | 494 |
| Leállítási opciók | 494 |
| További felhasználókezelési ismeretek | 495 |
| Jogosultságok adása adatbázis-felhasználóknak | 496 |
| Új profil létrehozása és hozzárendelése | 497 |
| Új szerepkör létrehozása és hozzárendelése | 499 |
| További táblaterület-kezelési lehetőségek | 500 |
| Táblaterület növelése | 501 |
| Táblaterület törése | 503 |
| Változásnapló-állomány csoportok kezelése | 505 |
| Tükrözött változásnapló-állományok | 505 |
| Új változásnapló-állomány csoport hozzáadása | 507 |
| Változánapló-állományok törlése | 509 |
| A törléssel kapcsolatos problémák | 509 |
| Visszagörgető szegmensek | 509 |
| Visszagörgető szegmensek bekapcsolása | 510 |
| Visszagörgető szegmensek létrehozása | 510 |
| Visszagörgető szegmensek törlése | 513 |
| Az inicializációs paraméterállomány | 513 |
| Az inicializációs paraméterállomány bejegyzéseinek formátuma | 5614 |
| Az inicializációs paraméterállomány tartalmának vizsgálata | 514 |
| A paraméterek értékeinek változtatása | 515 |
| A leggyakrabban változtatott paraméterek | 516 |
| A vezérlőállomány | 516 |
| A vezérlőállomány használata | 516 |
| Vezérlőállomány hozzáadása | 517 |
| Vezérlőállomány törlése | 518 |
| Létező vezérlőállomány mozgatása | 519 |
| Új vezérlőállomány létrehozása | 519 |
| A hibaüzenetek feldolgozása | 521 |
| Online hibaüzenetek | 522 |
| ORA-00600 belső hibák | 523 |
| Az adatszótár | 524 |
| Az adatszótár nézetek típusai | 524 |
| A leghasznosabb dba és v$ nézetek | 525 |
| Együttműködés az Oracle Worldwide Customer Supporttal | 526 |
| "De nem látom a fától az erdőt" | 527 |
| Mi következik? | 527 |
| Adattárházak | 528 |
| Terminológia | 530 |
| Bitmap indexelés (7.3.2. és 8) | 531 |
| Optimalizációs hisztogramok (7.3.2 és 8) | 533 |
| Hisztogramok az Oracle-ben | 533 |
| Hisztogramok készítése | 534 |
| Párhuzamosítás | 534 |
| Kérdésfeldolgozás | 535 |
| Betöltési műveletek | 537 |
| Tábla és index létrehozása | 537 |
| Objektumok particionálása (8) | 538 |
| Miért particionájuk objektumainkat? | 538 |
| Munka a particionált objektumokkal | 539 |
| Materializált nézetek (8i) | 540 |
| Dimenziók | 540 |
| Materializált nézetek létrehozása | 542 |
| Szállítható táblaterültek (8i) | 544 |
| Bővített aggregációs műveletek (8i) | 546 |
| Rollup | 546 |
| Cube | 548 |
| Top-n | 549 |
| Csillagkérdés-optimalizáció (7.3 és 8) | 550 |
| Mi következik? | 551 |
| WebDB | 552 |
| Terminológia | 553 |
| A WebDB szerkezete | 555 |
| A WebDB felhasználói | 557 |
| Navigáció a WebDB-ben | 558 |
| Az adatbázis és a WebDB | 561 |
| Az adatbázis objektumainak böngészése | 561 |
| WebDB-objektumok készítése | 565 |
| Adatbázis-objektumok készítése | 566 |
| WebDB-komponensek készítése | 568 |
| A WebDB és az adatbázis adminisztrációja | 573 |
| A felhasználók adminisztrációja | 575 |
| A jelszó megváltoztatása | 578 |
| Monitorozás a WebDB-vel | 579 |
| Webhelyek | 582 |
| Mi következik? | 584 |
| JDeveloper | 585 |
| Terminológia | 585 |
| A Java áttekintése | 586 |
| A Java-alkalmazások fajtái | 586 |
| Mi is a JDeveloper? | 587 |
| A számítógép felkészítése a JDeveloper futtatására, az Oracle-lel a háttérben | 588 |
| JDeveloper - áttekintés | 588 |
| A fő ablak | 589 |
| A főmenü | 589 |
| Az eszköztár | 589 |
| A komponens paletta | 590 |
| Az AppBrowser | 590 |
| A navigációs lap | 591 |
| A struktúra lap | 591 |
| A tartalom lap | 591 |
| Az Inspector | 593 |
| JDeveloper projektek | 594 |
| JDBC - kapcsolódás az Oracle8i-hez | 595 |
| A kliens-szerver adatelérési modell | 596 |
| Első alkalmazásuk megírása | 596 |
| A projekt fordítása és futtatása | 603 |
| Újabb tapasztalatok a JDeveloperrel | 603 |
| Első feladat | 604 |
| Második feladat | 608 |
| Hol folytassuk ezután? | 612 |
| Tárgymutató | 615 |
A borító kissé töredezett.
A kötés egy helyen amatőr módon ragasztott, több lap nedvességtől foltos, hullámos.
Folytatás Microsoft-tal