Előszó a magyar kiadáshoz | 19 |
Előszó | 21 |
Köszönetnyilvánítás | 23 |
Bevezetés | 27 |
Mi is az Oracle? | 29 |
Terminológia | 30 |
Mi az Oracle? | 33 |
A kezdetek | 33 |
Először is: néhány tudnivaló összefoglalása | 38 |
Az Oracle ma | 38 |
Miért tarthat ma itt az Oracle? | 39 |
Az Oracle8i Server | 41 |
Az Oracle8i Server eszközei | 42 |
Az Oracle8i Server opciói | 47 |
SQL*Plus - a felhasználóbarát interfész | 54 |
SQL és az Oracle | 54 |
SQL*Plus: összegzés | 54 |
Oracle Forms - a fronteszköz | 55 |
Oracle Reports - a jelentéskészítő | 55 |
Az összegző-részletező jelentés | 56 |
A mátrixjelentés | 56 |
Form levelek | 57 |
Az SQL*Loader | 57 |
Ahogyan az Oracle a saját eszközeit használja - együttműködő alkalmazások | 58 |
Oracle Designer | 59 |
Personal Oracle8i | 59 |
Oracle Discoverer | 60 |
Oracle8i Lite | 60 |
A szolgáltatások | 61 |
Oracle-felhasználói csoportok - események és publikációk | 63 |
Adattárházak és az Oracle | 63 |
Mi következik? | 64 |
Az "i" az Oracle8i-ben | 65 |
Terminológia | 65 |
Miért éppen az internetes számítástechnika? | 68 |
Az elektronikus üzlet | 68 |
Tényleg mindenkinek vastag kliensre van szüksége? | 69 |
Gyakorlati közgazdaságtan | 70 |
Mi a zéró adminisztráció? | 71 |
A paradigmaváltás időszerűsége | 71 |
A hálózati számítástechnika architektúrája | 72 |
Kiegészítő szoftverkomponensek | 74 |
Siker vagy bukás... Ön dönt | 75 |
Az internetes számítástechnika termékei | 75 |
Oracle8i Lite | 75 |
Oracle8i Appliance | 76 |
Internet File System (iFS) | 76 |
iConnect | 77 |
Project Panama | 77 |
Mi következik? | 77 |
Az Oracle8i és az objektumrelációs technológia | 79 |
Terminológia | 79 |
Mi is az az objektumorientált adatbázis? | 81 |
Mi az objektum? | 83 |
Mi az osztály? | 84 |
Egységbe zárás | 84 |
Adatbázis-triggerek | 85 |
A kiterjeszthetőség | 85 |
Öröklődés | 85 |
Polimorfizmus | 86 |
Az objektumorientált technológia összefoglalása | 87 |
Az Oracle8i áttekintése | 87 |
Az Oracle8i kulcsfontosságú területei | 88 |
Biztonsági mentés és visszaállítás az Oracle8i-ben | 93 |
Oracle8i: objektumok és új adatbázis-objektumok | 94 |
Beágyazott objektumok | 94 |
A VARRAY | 95 |
Típusokon belüli típusok | 96 |
Metódusok és típusok | 97 |
Objektumnézetek | 97 |
A materializált nézetek | 98 |
Dimenziók | 98 |
Összegzés | 99 |
Mi következik? | 99 |
Architektúra | 100 |
Terminológia | 100 |
Mi értelme van az architektúra megismerésének? | 102 |
Mi az adatbázis? | 103 |
Adatállományok | 103 |
Felhasználói adatok és rendszeradatok | 103 |
Mi az adatbázis? Összefoglaló | 104 |
Táblaterületek | 104 |
Táblaterületek nevei és tartalmuk | 105 |
Táblaterületek: összefoglaló | 107 |
Változásnaplók - a tranzakciónapló | 107 |
A változásnaplók működése | 108 |
Változásnapló: összefoglaló | 109 |
Vezérlőállományok | 110 |
A vezérlőállományok használata | 110 |
Vezérlőállományok: összefoglaló | 111 |
Programok | 111 |
Felhasználói (kliens-) folyamatok | 111 |
Kiszolgáló- (szerver-) folyamatok | 111 |
Programok: összefoglaló | 112 |
Az adatbázist működtető folyamatok | 112 |
DBWR-folyamatok | 112 |
CKPT-folyamat | 112 |
LGWR-folyamat | 113 |
SMON-folyamat | 113 |
PMON-folyamat | 114 |
ARCH-folyamat | 114 |
LCKn-folyamat | 114 |
RECO-folyamat | 114 |
Ütemező-(Dnnn-) folyamat | 114 |
SNPn-folyamat | 115 |
QMNn-folyamat | 115 |
Az adatbázist működtető folyamatok: összefoglaló | 115 |
Memóriastruktúrák | 116 |
A rendszer globális terület (SGA) | 116 |
Program globális terület (PGA) | 118 |
Memóriastruktúrák: összefoglaló | 118 |
Mi az Oracle-példány? | 119 |
Összefoglaló | 120 |
A többszálas szerverarchitektúra közelebbről | 121 |
Mi következik? | 123 |
Adatbázis-objektumok | 124 |
Terminológia | 124 |
Táblák - ahol az Oracle az adatokat tárolja | 125 |
Felhasználódefiniált adattípusok | 128 |
Adatbázis-triggerek | 128 |
Nézetek - adatok speciális formában | 131 |
Miért használjunk nézeteket? | 131 |
Nézetek létrehozása | 132 |
Materializált nézetek | 133 |
Indexek - egyszerű lehetőség az adathozzáférés gyorsítására | 133 |
Az index rendezett | 135 |
Az index egyediséget garantálhat | 136 |
Két oszlop jobb, mint egy | 136 |
A where utasításrész és az indexek | 136 |
Szinonimák - új azonosság | 136 |
Privát és nyilvános szinonimák | 137 |
Privilégiumok | 138 |
Privilégiumok adományozása | 138 |
A jogosultságok adományozottai | 140 |
Szerepkörök - lehetőség a felhasználók csoportosítására | 140 |
Az Oracle8i környezet egyéb objektumai | 141 |
Pillanatfelvételek | 141 |
Tárolt objektumok | 142 |
Adatbázis-kapcsolók | 142 |
Szekvenciák | 143 |
Klaszterek | 143 |
Objektumok adatszótárbeli információinak megtekintése | 143 |
Mi következik? | 145 |
Telepítés | 146 |
Terminológia | 146 |
Az Oracle Universal Installer | 148 |
Oracle8i Enterprise Edition | 148 |
Oracle WebDB | 157 |
Oracle Developer | 160 |
Oracle JDevelope | 162 |
Oracle Enterprise Manager | 165 |
Telepítés előtti teendők | 165 |
OEM telepítés | 166 |
OEM Configuration Assistant | 169 |
Oracle8i Client | 172 |
Mi következik? | 176 |
SQL 1x1 | 177 |
Terminológia | 178 |
Az SQL-utasítások két típusa | 179 |
DDL | 179 |
DML | 180 |
SQL*Plus: belépés | 181 |
A create utasítás | 181 |
describe | 184 |
insert | 184 |
select | 186 |
where | 187 |
order by | 190 |
A number adattípus | 192 |
Függvények alkalmazása numerikus adatokon | 192 |
A character adattípus | 194 |
Függvények alkalmazása karakteres adatokon | 194 |
A date adattípus | 194 |
Függvények alkalmazása dátum típusú adatokon | 195 |
A date adattípus speciális formátumai | 195 |
Dátumaritmetika | 197 |
Adattípusok közötti konverzió | 197 |
Update, delete, alter table | 198 |
update | 198 |
delete | 198 |
alter table | 199 |
Két tábla összekapcsolása | 199 |
A kimenet formázása | 200 |
Lap- és sorméret | 202 |
Fejlécek | 202 |
Láblécek | 202 |
A kimenet állományba irányítása | 203 |
A megjelenő oszlopok formázása | 203 |
Mi következik? | 210 |
PL/SQL | 211 |
Terminológia | 212 |
Miért szükséges a PL/SQL ismerete? | 213 |
A PL/SQL karakterkészlete | 214 |
Támogatott karakterek | 214 |
Aritmetikai operátorok | 214 |
Relációs operátorok | 215 |
Egyéb szimbólumok | 215 |
Változók | 215 |
Foglalt szavak | 216 |
Gyakori adattípusok | 216 |
varchar2 | 217 |
number | 217 |
date | 218 |
Boolean | 218 |
PL/SQL-komponensek | 218 |
Blokkok | 219 |
A deklarációs rész | 220 |
Vezérlési szerkezetek | 221 |
Kivételek | 227 |
Üres utasítás | 229 |
Kurzorok | 229 |
Explicit kurzorok | 230 |
Implicit kurzorok | 233 |
Melyiket használjam? | 234 |
PL/SQL-táblák | 235 |
PL/SQL kódolási konvenciók | 236 |
Beépített csomagok | 237 |
Fordítási hibák | 238 |
Példák | 239 |
Első példa | 239 |
Második példa | 240 |
Harmadik példa | 241 |
A PL/SQL és az Internet | 242 |
HTML-alapok | 242 |
Az Oracle Application Server és a PL/SQL | 246 |
Mi következik? | 253 |
Oracle Developer | 254 |
Terminológia | 255 |
Mi a Form Builder? | 256 |
Alkalmazási rétegek és az Oracle Developer | 256 |
A munkaállomás előkészítése a Form vagy Report Builder futtatására | 258 |
Form Builder - áttekintés | 259 |
Az Object Navigator | 260 |
Property Palette | 260 |
A Layout Editor | 261 |
A PL/SQL Editor | 262 |
Az Object Libary | 263 |
Beállítások | 263 |
Form Builder-állományok kezelése | 264 |
Az egér jobb gombja | 266 |
Mintaadatok | 267 |
A Form Builder használata | 269 |
Form Bulider - további példák | 276 |
Első példa | 276 |
Második példa | 281 |
Képernyő formázása a Form Builder segítségével | 284 |
Színek | 284 |
Betűtípusok | 284 |
Grafikák | 285 |
Form Builder Runtime - kliens/szerver | 286 |
A Report Builder használata | 286 |
Kérdések feldolgozása a Report Builderben | 287 |
Report Builder - gyakorlat | 288 |
Mi következik? | 291 |
A Loader | 292 |
Terminológia | 292 |
Mi is az SQL*Loader? | 293 |
Az SQL*Loader DOS ablakban | 294 |
Userid | 295 |
Control | 296 |
Parallel | 296 |
Direct | 296 |
Skip | 296 |
Load | 297 |
Log és Bad | 297 |
Discard | 297 |
Első példa | 297 |
Második példa | 298 |
Harmadik példa | 298 |
Az SQL*Loader vezérlőállománya | 299 |
1. rész: Load Data | 299 |
2. rész: Infile | 300 |
3. rész: Infile | 300 |
4. rész: Oszlop- és mezőspecifikációk | 300 |
Az SQL*Loader kimenetei | 302 |
Naplóállomány - teljes betöltés | 302 |
Naplóállomány - hiányos betöltés | 302 |
Hibaállomány | 304 |
Discard-állomány | 305 |
SQL*Loader az OEM-ből | 305 |
Mi következik? | 310 |
Alkalmazáshangolási 1x1 | 311 |
Miért hangoljunk Oracle-rendszereket? | 312 |
Terminológia | 312 |
A hangolási folyamat fő részei | 314 |
Memória | 315 |
Hogyan használjuk a kommunikációs utakat a lekérdezés feldolgozásához? | 316 |
Lemezhozzáférés | 318 |
Utasítások az osztott területen | 320 |
Egy SQL-utasítás feldolgozási lépései | 321 |
Az osztott területen újrafelhasználható SQL-utasítások írása | 322 |
Párhuzamos feldolgozás | 330 |
A párhuzamosság mértékének meghatározása | 331 |
Várakozások csökkentése | 332 |
Gyakori COMMIT | 332 |
Hagyjuk az Oracle-t zárolni! | 332 |
Zárjuk be a nem használt alkalmazásablakokat! | 333 |
Takarékosan használjuk a multitaskingot! | 333 |
Mi következik? | 333 |
Haladó SQL-ismeretek | 334 |
Terminológia | 334 |
Függvények az eredmények csoportosítására | 335 |
A group by utasításrész alkalmazása | 335 |
A having utasításkészlet alkalmazása | 336 |
Kérdés a kérdésben | 336 |
Adatállományok készítése más programok számára | 337 |
SQL-kódot előállító SQL-kód | 339 |
A decode függvény | 340 |
SQL*Plus változók definiálása | 341 |
Helyettesítendő változók SQL*Plusban | 342 |
SQL*Plus-újdonságok | 345 |
Fejlécek és láblécek | 345 |
Az SQL*Plus-környezet tárolása | 345 |
set autotrace | 346 |
serveroutput | 346 |
Oracle8i-specifikus fejlesztések | 346 |
repheader - a fejléc | 346 |
column - a megjelenítés formája | 348 |
Numerikus adatok formázása | 348 |
Karakteres adatok formázása | 350 |
new_value | 351 |
SQL*Plus halmazelmélet | 352 |
union | 353 |
union all | 353 |
intersect | 354 |
minus | 354 |
Strukturált kódolási technikák | 354 |
Parancssori szerkesztés | 356 |
Arrrghh! Rendes szerkesztőt akarunk! | 358 |
NULL értékek az SQL*Plusban | 358 |
Problémák a NULL értékek összehasonlításakor | 358 |
Az NVL függvény használata a NULL értékek hasonlításánál | 359 |
A NULL=NULL hasonlítási anomália | 360 |
Mi következik? | 361 |
Haladó alkalmazáshangolás | 362 |
Terminológia | 363 |
Optimalizáció | 364 |
A költség alapú optimalizáció | 364 |
Statisztikagyűjtés SQL*Plusban | 365 |
Statisztika gyűjtése PL/SQL-eljárásokkal | 367 |
A CBO irányított használata | 369 |
Módszerek a statisztikagyűjtéshez | 371 |
A szabály alapú optimalizálás | 372 |
Miért használjunk inkább CBO-t, mint szabály alapú optimalizálást? | 374 |
SQL-utasítások feldolgozása | 375 |
Elemzés (Parse) | 375 |
Végrehajtás (Execute) | 379 |
Betöltés (Fetch) | 379 |
A változók elnevezése | 379 |
Mit kell indexelni? | 380 |
Elsődleges kulcs megszorítás | 381 |
A hangolási szakma eszközei | 381 |
Mi található az osztott területen? | 382 |
explain plan | 383 |
A set autotrace használata | 385 |
SQL Trace és tkprof | 387 |
Melyik a mi nyomkövető állományunk? | 390 |
Mi következik? | 391 |
DBA 1x1 | 392 |
Legyünk adatbázis-adminisztrátorok! | 392 |
Terminológia | 392 |
Oracle Enterprise Manager - gyors áttekintés | 394 |
Az OEM Konzol | 395 |
A DBA Management Pack eszközei | 396 |
Az Oracle Enterprise Manager indítása | 398 |
Adminisztrácijó az OEM 2.0 használatával | 400 |
Az adatbázis elindítása | 400 |
Az adatbázis leállítása | 402 |
Leállítási opciók. Problémák az adatbázis leállítása során | 403 |
Hozzáférési lehetőség megadása egy felhasználónak | 405 |
Hozzáférési lehetőség megvonása felhasználótól | 408 |
Táblaterület létrehozása | 409 |
Lemezterület adása már létező táblaterülethez | 411 |
Server Manager | 412 |
Indítás | 413 |
conecct internal | 413 |
Adatbázis indítása | 414 |
Adatbázis leállítása | 415 |
Kilépés | 415 |
Adatbázis-hozzáférés biztosítása felhasználónak | 416 |
Felhasználó törlése | 416 |
Táblaterület létrehozása | 417 |
Lemezterület adása létező táblaterülethez | 417 |
Mi következik? | 417 |
Export és import | 419 |
Terminológia | 420 |
Mire való az export és az import? | 420 |
Hasonlóságok az export és az import között | 421 |
Különbségek az export és import között | 422 |
A működés metódusai | 422 |
Interaktív export: paraméterek nélküli hívás | 422 |
Interaktív import: paraméterek nélküli hívás | 424 |
Hogyan befolyásolják a kérdésekre adott válaszok a további dialógust? | 424 |
Hogyan befolyásolják a kérdésekre adott válaszok a folyamat sikerességét? | 426 |
Paramétervezérelt exportálás | 427 |
Paramétervezérelt importálás | 429 |
A parfile paraméter | 432 |
Az interaktív és a paramétervezérelt metódusok vegyes használata | 433 |
Az exportálás és az importálás módjai | 433 |
Tábla módú export | 434 |
Felhasználó módú export | 434 |
Teljes adatbázis exportálása | 434 |
Tábla módú import | 435 |
Felhasználó módú import | 435 |
Teljes adatbázis importálása | 436 |
Módok közti váltás | 436 |
Mikor melyik módot használjuk? | 437 |
Az export és az import használata particionált táblák esetén | 437 |
Az export és az import futtatásának követlményei | 438 |
Hibakezelés | 439 |
Nem fut az Oracle | 439 |
Az adatbázis-adminisztrátor által létrehozott exportállomány olvasása | 439 |
Nem tudjuk inicializálni a teljes adatbázisexportot | 440 |
Kapcsolat a paraméterek között | 440 |
Példák | 440 |
Első példa | 441 |
Második példa | 441 |
Harmadik példa | 441 |
Export és import az OEM segítségével | 441 |
Az Export Wizard | 442 |
Az Import Wizard | 445 |
Mi következik? | 445 |
Mentés és visszaállítás | 446 |
Terminológia | 446 |
A mentés nyújtotta védelem | 447 |
Védelem egyetlen objektum elvesztése ellen | 447 |
Védelem az adatbázis elvesztése ellen | 448 |
Felkészülés a mentésre megnyitott adatbázissal | 449 |
Export- és importmentés | 452 |
Amikor a szabad út elég hosszú | 453 |
Amikor a szabad út nem elég hosszú | 453 |
Visszaállítások exportállományból | 455 |
Tükörmásolatok | 456 |
Konzisztens (hideg) mentések | 459 |
Online mentések | 458 |
Visszaállítás | 460 |
Mit nevezünk visszaállításnak? | 461 |
A változásnapló típusai | 461 |
A visszaállítás típusai | 462 |
Teljes visszaállítás végrehajtása | 463 |
Nem teljes visszaállítás végrehajtása | 465 |
Egy teljes mentési terv | 468 |
Mi következik? | 471 |
Az adatbázis hangolása | 472 |
Terminológia | 472 |
Az inicializációs paraméterállomány (init.ora) | 473 |
Bejegyzéstípusok a paraméterállományban | 474 |
Oracle8i Instance Manager - a beállítások megtekintése | 474 |
Server Manager - a beállítások megtekintése | 475 |
Inicializációs paraméterállomány - mit változtassunk? | 476 |
A paraméterek értékeinek változtatása az Oracle8i Instance Managerben | 480 |
Bejegyzések megváltoztatása szövegszerkesztővel | 481 |
Az SGA aktuális méretének megtekintése | 482 |
Az eredmények kimentése | 482 |
I/O-folyam | 483 |
Táblák és indexek | 483 |
Rendszertáblák | 484 |
Ideiglenes szegmensek | 484 |
Visszagörgető szegmensek | 485 |
Online változásnapló-állományok | 485 |
Összefoglalás | 485 |
Mi következik? | 485 |
Haladó DBA-ismeretek | 487 |
Terminológia | 488 |
Elindítási opricók | 489 |
startup normal | 489 |
startup mount | 489 |
startup nomount | 490 |
Korlátozott indítás | 490 |
Kikényszerített indítás | 492 |
Adatbázis indítása paraméterállomány megadásával | 492 |
Működési módok | 494 |
Leállítási opciók | 494 |
További felhasználókezelési ismeretek | 495 |
Jogosultságok adása adatbázis-felhasználóknak | 496 |
Új profil létrehozása és hozzárendelése | 497 |
Új szerepkör létrehozása és hozzárendelése | 499 |
További táblaterület-kezelési lehetőségek | 500 |
Táblaterület növelése | 501 |
Táblaterület törése | 503 |
Változásnapló-állomány csoportok kezelése | 505 |
Tükrözött változásnapló-állományok | 505 |
Új változásnapló-állomány csoport hozzáadása | 507 |
Változánapló-állományok törlése | 509 |
A törléssel kapcsolatos problémák | 509 |
Visszagörgető szegmensek | 509 |
Visszagörgető szegmensek bekapcsolása | 510 |
Visszagörgető szegmensek létrehozása | 510 |
Visszagörgető szegmensek törlése | 513 |
Az inicializációs paraméterállomány | 513 |
Az inicializációs paraméterállomány bejegyzéseinek formátuma | 5614 |
Az inicializációs paraméterállomány tartalmának vizsgálata | 514 |
A paraméterek értékeinek változtatása | 515 |
A leggyakrabban változtatott paraméterek | 516 |
A vezérlőállomány | 516 |
A vezérlőállomány használata | 516 |
Vezérlőállomány hozzáadása | 517 |
Vezérlőállomány törlése | 518 |
Létező vezérlőállomány mozgatása | 519 |
Új vezérlőállomány létrehozása | 519 |
A hibaüzenetek feldolgozása | 521 |
Online hibaüzenetek | 522 |
ORA-00600 belső hibák | 523 |
Az adatszótár | 524 |
Az adatszótár nézetek típusai | 524 |
A leghasznosabb dba és v$ nézetek | 525 |
Együttműködés az Oracle Worldwide Customer Supporttal | 526 |
"De nem látom a fától az erdőt" | 527 |
Mi következik? | 527 |
Adattárházak | 528 |
Terminológia | 530 |
Bitmap indexelés (7.3.2. és 8) | 531 |
Optimalizációs hisztogramok (7.3.2 és 8) | 533 |
Hisztogramok az Oracle-ben | 533 |
Hisztogramok készítése | 534 |
Párhuzamosítás | 534 |
Kérdésfeldolgozás | 535 |
Betöltési műveletek | 537 |
Tábla és index létrehozása | 537 |
Objektumok particionálása (8) | 538 |
Miért particionájuk objektumainkat? | 538 |
Munka a particionált objektumokkal | 539 |
Materializált nézetek (8i) | 540 |
Dimenziók | 540 |
Materializált nézetek létrehozása | 542 |
Szállítható táblaterültek (8i) | 544 |
Bővített aggregációs műveletek (8i) | 546 |
Rollup | 546 |
Cube | 548 |
Top-n | 549 |
Csillagkérdés-optimalizáció (7.3 és 8) | 550 |
Mi következik? | 551 |
WebDB | 552 |
Terminológia | 553 |
A WebDB szerkezete | 555 |
A WebDB felhasználói | 557 |
Navigáció a WebDB-ben | 558 |
Az adatbázis és a WebDB | 561 |
Az adatbázis objektumainak böngészése | 561 |
WebDB-objektumok készítése | 565 |
Adatbázis-objektumok készítése | 566 |
WebDB-komponensek készítése | 568 |
A WebDB és az adatbázis adminisztrációja | 573 |
A felhasználók adminisztrációja | 575 |
A jelszó megváltoztatása | 578 |
Monitorozás a WebDB-vel | 579 |
Webhelyek | 582 |
Mi következik? | 584 |
JDeveloper | 585 |
Terminológia | 585 |
A Java áttekintése | 586 |
A Java-alkalmazások fajtái | 586 |
Mi is a JDeveloper? | 587 |
A számítógép felkészítése a JDeveloper futtatására, az Oracle-lel a háttérben | 588 |
JDeveloper - áttekintés | 588 |
A fő ablak | 589 |
A főmenü | 589 |
Az eszköztár | 589 |
A komponens paletta | 590 |
Az AppBrowser | 590 |
A navigációs lap | 591 |
A struktúra lap | 591 |
A tartalom lap | 591 |
Az Inspector | 593 |
JDeveloper projektek | 594 |
JDBC - kapcsolódás az Oracle8i-hez | 595 |
A kliens-szerver adatelérési modell | 596 |
Első alkalmazásuk megírása | 596 |
A projekt fordítása és futtatása | 603 |
Újabb tapasztalatok a JDeveloperrel | 603 |
Első feladat | 604 |
Második feladat | 608 |
Hol folytassuk ezután? | 612 |
Tárgymutató | 615 |