Or-zse ünnepi imádságos könyv III.

Előszó

A KOL NIDRÉ-IMAKÖNYVÜNKHÖZ (MÁCHZOR)

A Kol Nidré estéje, Jom Kippur, az Engesztelés Napjának előestéjén a liturgia, az imádkozás bevezető része. Arám eredetű héber kifejezés, amelynek jelentése: minden fogadalom. A szöveg további része is arám nyelvű. Vallási értelemben, a vallási szóhasználatnak megfelelően, kinyilvánítását jelenti a fogadalmak visszavonásának, érvénytelenítésének. Mint a liturgia része, legfontosabb, névadó cselekménye és recitált szövege, a Jom Kippur, vagyis az Engesztelés Napja ünnepi szertartásának előestéje, a zsidó vallás, a judaizmus fő ünnepei közül a legszentebbnek tartott nap kezdete. A vallásos ember, a liturgia részvevője kinyilvánítja, hogy minden személyes fogadalom és eskü, amelyet az esztendő során tett, de nem elhatározott szándékkal, nem megfontoltan, elhamarkodottan, a következményeknek nem teljesen tudatában, valamint azt nem tudva, hogy a fogadalom nem teljesíthető, Kol Nidré napjától kezdve semmisnek és érvénytelennek tekintendő. A hagyományos, az ünnepi imakönyvben, vagyis a Kol Nidré-Máchzorban megőrződött és olvasható szöveg meghatározott dallammal történő, közösségi recitálásának az előestének még azon a részén kell kezdődni, amikor még világos van, a napfénynél még láthatunk és tartania kell napnyugtáig. A hagyományban gyökerező szokás szerint, a Kol Nidré szövegét és dallamát a s'liách cibbur (az előimádkozó), vagy a cházzán (a kántor) háromszor ismétli, - ugyancsak a hagyomány szerint, azért, hogy az esetlegesen későn jövők is részesei lehessenek az imának.
A széles körben, főleg nem zsidók között elterjedt nézettel szemben, a Kol Nidré csak azokra a fogadalmakra vonatkozik, azokra terjed ki, amelyek az egyént érintik, vagyis a fogadalom az ember és az Örökkévaló között történt; az ember az Örökkévalónak tett valamely fogadalmat (Toszáfot, R. Nisszim és R. Áser ben J'chiél a N'dárim 23b.-hez; Sulchán Áruch, Jore Dé'á 211: 4.), és nem ember és ember között. Vissza