Opuscula ethnographica (aláírt példány)

Válogatott tanulmányok

Szerző

Dankó Imre

Lektor

Szolnoky Lajos

'Dankó Imre: Opuscula ethnographica (aláírt példány) ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:	Debrecen
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	470 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Dankó Imre szerző által aláírt példány. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Német nyelvű összefoglalóval.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Dankó Imre a magyar néprajznak azok közé a munkásai közé tartozik, akik kutató működésüket elsősorban egy-egy táj megismerésének szentelték. Csupán néhányat említenék a nagy elődök közül. Gönczi Ferenc Göcsej és Somogy, Ecsedi István Debrecen és a Hortobágy mellékének tudós vizsgálója volt. Kiss Lajos talán a legárnyaltabban és legmélyebben mutatta be a magyar parasztságot a néprajz eszközeivel a hódmezővásárhelyi emberek életének tükrében. Nyírségi, rétközi dolgozatai is számottevőek, sokszor idézünk belőlük.
Dankó Imre pályája úgy adta, hogy ugyan mindig egy-egy terület lelkiismeretes kutatója volt, mint a nagy elődök, ugyanakkor élete során számos új meg új feladat várt rá.
Dankó Imre néprajzkutatói működését Túrkevén az 1950-es évek elején igen nehéz időben kezdte. Az első termelőszövetkezeti városok egyikében - jól ismert politikai okok miatt - akadozott a kibontakozás, komoly nehézségek adódtak. Talán éppen a régi életmód gyors elmúlásának látványa adta a döntő indítást az elhatározáshoz, hogy a tanári pályát fölcseréli az etnográfusival. A Nagykunságnak ez a tája volt gyűjtéseinek első terepe. Innen vitt az útja Sárospatakra, a Rákócziak egykori fészkébe. A múzeum már ekkor a Bodrog-parti várban talált helyet, ablakaiból a folyón túli Bodrogközre, erre az akkor még kevéssé kutatott archaikus vidékre láthatott, ahová sok gyűjtőútja vezetett.
Múzeumi pályájának következő stációja, ha rövid időre is, egészen más típusú város és táj. Baja és Észak-Bácska volt. Ezután a gyulai múzeum élére került, egy olyan településre, amely több nemzetiségű lakosságával eltérő gazdálkodású vidékek találkozásánál, kultúrák kereszteződésénél fekszik.
Mint muzeológus csupán egyszer tette át működési helyét a Dunától nyugatra, amikor Pécsre a Baranya megyei múzeumi igazgatóság igazgatói székébe került. Számos értékes cikke tanúsítja, hogy itteni éveit sem töltötte tétlenül. Végül visszavezetett útja a Tiszántúlra, a magyar vidék egyik legpatinásabb múzeumának, a debreceni Déri Múzeumnak vezetői állásába. Ez egyben a Sárospatakon és Gyulán megkezdett kelet-magyarországi néprajzi kutatásainak folytatását is jelentette.
A rövidebb egy helyben tartózkodások nem mindig engedtek elmélyülést. Inkább kisebb, egy-egy kérdéskör részleteit vizsgáló cikkek születtek. Különben ismeretes, hogy a gyakorló muzeológia szinte polihisztori erőkifejtést kíván. Hiába etnográfus valaki, valamelyest régésznek, történésznek és művészettörténésznek is kell lennie például egy olyan kis múzeumban, mint a gyulai. Vissza

Tartalom

Bevezető: Ortutay Gyula 5
Előszó: Dankó Imre 7
I. fejezet. TÚRKEVE - SÁROSPATAK - BAJA - GYULA - PÉCS
1. Túrkeve nagyjai (Ványai Ambrus, Kupa Árpád, Vadász Pál). - Megjelent a Szolnok megyei Néplapban (1954. febr. 16.), a Jászkunságban (1961. 171-175., 1953. 3.) 11
2. A túrkevei tippanmező. - Megjelent a Néprajzi Közleményekben (L 1956. 1-4. sz. 222-235.) 20
3. A túrkevei sártisztítók. - Itt jelenik meg először. A kézirat az Etimológiai Adattárban
van. EA: 2382 28
4. A sárospataki piac. - Megjelent a Néprajzi Közleményekben (II. 1957. 1-2. sz. 255-263.) 32
5. A bodrogközi Hosszúrét települése. - Megjelent a Herman Ottó Múzeum Évkönyvében (IV. Miskolc, 1964. 143-163.) 38
6. Bajai népszokások. - A Jánoska-eresztés, (Megjelent az Ethnographiában, LXIX. 1958. 145-148.) - Suprikálás. (Megjelent az Ethnographiában, LXIX. 1958. 464-465.) 54
7. A gyulai vár hagyományai. - Itt jelenik meg először. 1966-ban készült 60
8. A sellyei házrekonstrukció. - Megjelent a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében (XIII. Pécs, 1968. 321-327.) 81
II. fejezet. DEBRECEN - HAJDÚSÁG
1. Az első debreceni városismertető. - Megjelent a Déri Múzeum Évkönyvében (1972. Debrecen, 1974. 273-291.) 91
2. A legrégibb debreceni kertségi szabályzat. - Megjelent Adalék a debreceni kertségek életéhez címen a Déri Múzeum Évkönyvében (1974. Debrecen, 1975. 371-386.) 110
3. A Hortobágy néprajzi kutatásához. - Rövidített formában megjelent a Hortobágyi Hármas határ c. kötetben (Debrecen, 1973. 25-35.) 127
4. A hajdú-ethnikum kérdéséhez. - Megjelent a Déri Múzeum Évkönyvében (1958-1959. Debrecen, 1960. 77-83.) 138
5. A Délvidék és a hajdúság. - Megjelent a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében (1966. Pécs, 1967. 179-189.). A dolgozat tartalmazza A dél-dunántúli-baranyai hajdúság című, a Művelődési Tájékoztatóban (Pécs, 1960. 97-103.) megjelent dolgozatot is 144
6. A hajdúnánási Testhalom mondája. - Megjelent az Ethnographiában (LXVIL 1956. 4. sz. 519-535.) 156
7. A Báthori család eredetmondája. - Megjelent a Csengeri Krónikában (Csenger, 1975. 262-274.). A dolgozat egy része Egy történeti mondánk vándorlása címmel az Ethnographiában jelent meg (LXXXIV. 1973- 3- sz. 325-331.) 170
III. fejezet. TELEPÜLÉS - ÉPÍTKEZÉS
1. A dél-bihari síkság települési változásai. - Itt jelenik meg először. A szerző kandidátusi disszertációjának egyik fejezete. Készült 1966-ban 183
2. A dél-bihari síkság népi építkezésének változásai. - Itt jelenik meg először. A szerző kandidátusi disszertációjának egyik fejezete. Készült 1966-ban 240
3. A kővázas górék. - Megjelent a Szolnok megyei Múzeumi Évkönyvben (1. Szolnok, 1973. 261-277.) 326
4. A szováti cserép. - Megjelent a Múzeumi Kurirban (3. sz. 1970. 60-62.) 339
5. Új típusú kutak Pécsett és környékén. Megjelent a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében XIII. 1968. Pécs, 1971. 201-206 341
6. Adatok a debreceni tanyásodás kezdeteihez. - Itt jelenik meg először 348
IV. fejezet. AZ ÁRUCSERE NÉPRAJZA
1. A magyar vásárok funkciói. - Megjelent a Hajdúsági Múzeum Évkönyvében (I. Hajdúböszörmény, 1973. 155-167.) Angolul The Functions of Hungarian Fairs címen a Studia ethnographica et folkloristica in honorem Béla Gunda c. kötetben (Műveltség és Hagyomány XIII-XIV. Debrecen, 1971. 607-617.) és részlegesen A vásárkutatás néprajzi jelentősége című tanulmányomban (a Déri Múzeum Évkönyvében 1973., Debrecen, 1974. 281-304.) 367
2. A gyöngyösi vásárok, piacok néprajza. - Megjelent az Egri Múzeum Évkönyvében (XI-XII. Eger, 1974. 287-308.) 388
3. A hortobágyi hídi vásár. - Megjelent a Műveltség és Hagyományban (XV-XVI. Debrecen, 1974. 207-223.). Rövidített formájában pedig a Vásártörténet. Tízéves a hídi vásár c. kötetben (Debrecen, 1976. 57-80.) 404
4. A lacikonyha. - Megjelent az Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára c. kiadványban (Túrkeve, 1971. 23-38.) 416
5. Pataky László festménye a régi debreceni vásárról. - Itt jelenik meg először 429
6. A teherhordás, szállítás változásának vizsgálata egy eszköz fejlődésének bemutatása kapcsán. - Itt jelenik meg először 434
V. fejezet. NÉMET NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ 443
TARTALOMJEGYZÉK 469