Optikai műszerek elmélete és gyakorlata V.

Tartalom

Előszó 2
I. fejezet
1. A távcső történetének összefoglalása 3
Az egy- és kétcsöves távcső körüli vita 3
A képelrajzolással kapcsolatos kutatások 4
A távcsövek szerepe a haditechnikában és az iparban 4
Az első távcsőkészítési kísérletek 4
A Lipperhey-féle hollandi- (színházi) távcső 5
Galilei színházi távcsöve 5
A Chorez-féle kétcsöves hollandi-távcső 6
A Schyrl-féle szemtávolság-beállító szerkezet 6
A Cherubin d'Orléans-féle szemtávolságmérő 7
A Selva-féle távcső 7
A zsebtávcső 9
A Zahn-féle távcső 9
A Chevalier-féle távcső 10
A Wiesel-féle csillagászati távcső 10
A Dollond-rendszerű akromatikus kihúzható kézitávcsövek 11
Az Ayscough-féle kézitávcső 12
Keménypapírkihúzatú és rézcsöves távcsövek 13
A Hevei-féle légtávcső 14
A Porro-rendszerű prizmástávcsövek 17
A Boulanger-féle prizmástávcső 19
A Nachel-féle «jumelle prismatique» 19
Az Abbe-rendszerű képfordítós prizmástávcsövek 21
2. A sztereoszkópikus hatás a távcsövekben 21
A parallaktikus (kulissza-) hatás 21
A Huet-féle prizmarendszer távcsövekhez 22
A Daubresse-féle teljes képfordítás alkalmazása 22
A Porro I és II prizmarendszer felbontása távcsövekben 24
A Helmholtz-féle telesztereoszkóp 24
A távcső és a telesztereoszkóp eltérése 26
A sztereoszkóp nagyító hatása 26
A nagyítás és az alapvonal összefüggése 27
A parallaxis és a perspektíva változásai különféle esetekben 27
A kulcslyukfigyelés 28
A résfigyelés 29
A távcsőnézés szabályai 31
Természetes, telecentrikus és természetellenes távlat 33
Irodalom 35
II. fejezet
FIGYELÉS NAPPAL ÉS SÖTÉTBEN TÁVCSŐVEL
A fényerő mint a távcsőteljesítmény jellemzője 37
Figyelés szabadszemmel és távcsővel 38
Látásélesség és teljesítmény 38
A teljesítmény és a nagyítás viszonya 38
A szem feloldóképességének meghatározása 38
A feloldóképesség összefüggése a fénysűrűséggel, a kontraszthatással és a megvilágítási erősséggel 39
A látásélesség fokozása és csökkentése nagyítással 40
Az eredő és a valódi fénysűrűség 40
A távcsőteljesítmény képlete 41
A pupillaeffektus 41
1. A nappali távcsőteljesítmény 41
A nappali teljesítmény képlete 42
A teljesítmény értéke szabadkézben tartott és feltámasztott távcsöveknél 42
2. A virradati és az éjjeli távcsőteljesítmény 42
Az éjjeli teljesítmény képlete 43
A teljesítményérték teljes és gyenge sötétségben 43
Az éjjeli teljesítmény gyakorlati mérőszáma 43
3. A torzítás 44
A torzítási hiba nagysága 44
Torzításmentes kép 45
Párna- és hordóalakú torzítás 45
A torzítási hiba javítása a távcsöves figyelésnél 45
III. fejezet
1. A prizmástávcsövek 47
Teljesen fordított képet mutató különféle optikai műszerek 48
A kép teljes és részleges visszafordítása 50
A képalkotó lencse fogalma 51
2. Tábori prizmástávcsövek Porro-rendszerű prizmával 51
Teljes visszafordítás az Abbe-féle, Porro 1-rendszerű prizmástávcsőben 51
A sugármenet megszerkesztése 52
Különböző öntési eljárással készült távcsőházak 53
Két részből álló távcsőház 55
3. A prizmástávcső részletes ismertetése 55
A 6 x 30-as tábori prizmástávcső 56
A tárgylencse méretezése és szerelése 58
A tárgylencsefoglalat különféle kivitelei 59
A prizmástávcsövek szabályozása 59
A képnagyítók szerepe és felépítése 61
A Kellner-féle, Ramsden-rendszerű képnagyító csillagászati távcsövekhez és egyéb műszerekhez 61
A Zeiss-féle javított kivitelű képnagyítók 62
Monocentrikus és ortoszkopikus képnagyítók 64
Összetett képnagyító szög távcsövekhez 66
A képnagyítókhoz alkalmazott szemkagylók különféle kivitelei 66
A dioptriacső és dioptriagyűrű szerelése 67
A szálkereszt állásának megjelölése 70
Két egyszerű lencséből összetett képnagyító akromatizmusa 70
Külső állítású képnagyító 73
Különféle kivitelű képnagyítófoglalások 77
A szálkereszt készítése és rögzítése 79
A képnagyító kenése 79
A plasztika hatása a távcső binokuláris teljesítményére 80
Specifikus és totális plasztika 80
A jó visszaverőképességű prizmák és tükrök fényerősítő hatása 81
Tetőélprizmák alkalmazása távcsövekben 81
Pentatetőélprizmák szerkesztése 83
A legkisebb prizmaméretek kiszámítása 85
A tetőélprizmalapok szabályozása 86
A helyes (párhuzamos) tengelyállás elérése 88
Magassági és oldalirányú tengelyhibák 89
Tengelyhiba prizmadőlés esetén 90
A tengelypontosság tűrései 90
Optikai és mechanikai tengelyhelyzet a távcsövekben 90
Középcsavaros képbeállítású kézitávcsövek 91
Tárgylencse- és képnagyító-beállítású távcsövek 91
A Busch-féle összecsukható színházi távcső 95
A Zeiss-féle prizmás színházi távcső 95
Meopta-rendszerű prizmás színházi távcsövek 96
Csuklóstengelyes beállítású távcsövek 98
A Lippert-féle csuklóstengely 98
A Busch-féle megrövidített prizmástávcső 99
IV. fejezet
A PRIZMA ÉS A TÜKÖR
Törés és visszaverődés prizmában és tükörben 101
Az optikai tengellyel párhuzamos és az azzal szöget bezáró nyaláb útja 101
Az elforgatás hatása 102
A tükör döntésénél fellépő jelenségek 103
A középsugár eltolódása alsó és felső tengely körül döntött tükörnél 104
Végtelenből érkező párhuzamos nyaláb eltolódása 105
Prizmarendszer helyettesítése tükrökkel 107
Tükörméretezés és alakítás 110
Tükörfoglalás felfektetéssel és illesztéssel 110
Tükröző felületek összehasonlítása 110
Prizmaméretezés összetartó nyalábban 111
Az üvegút értelmezése és szerepe 112
Szemkagylóra illeszthető színszűrők távcsövekhez 114
Az üvegvastagság és a törésmutató szerepe a szűröknél 128
A szűrőpárok elhelyezése 131
Önműködő szűrőberendezés 132
Szűrőmegoldás tükrös kézitávcsőhöz 135
A Zeiss-féle színszűrődob 136
Szűrődob alkalmazása szögtávcsövekhez 139
A tárcsás színszűrők 139
A Goerz-féle tárcsás színszűrő 140
A tárcsás színszűrő szögtávcsőhöz 141
A revolverváltós színszűrő 141
A távcsőalkatrészek kezelésének megkönnyítése rugós-karos megoldással 143
V. fejezet
1. Szögtávcsövek és ollóstávcsövek 144
A központosított és a központozatlan távcső elve 144
A szögtávcső és az ollóstávcső fogalma 144
A rudastávcső 146
A periszkópikus távcsövek 146
A periszkópikus magasság 148
A tükrös periszkóp 149
Sugármenet szerkesztése a szögtávcsőben 152
A tükörméretek meghatározása 152
A pentatetőélprizma méreteinek meghatározása 156
A Porro- és a Goerz-féle prizmarendszer szög- és ollóstávcsövekhez 156
A Goerz-féle szögtávcső 159
A terepszintező berendezés 163
A Bárány-féle szögtávcső 168
A színszűrőváltók szerepe a szögtávcsövekben 169
Napratájoló készülékek 169
Revolverváltós képnagyító binokuláris távcsövekhez 172
Gyűrűs képnagyítóváltó rudastávcsövekhez 173
Nagyításváltás előtéttávcsővel és teleobjektívvel 173
Nagyításváltás a fordítórendszer eltolásával 174
Szögmérővel egybeépített szögtávcső 180
Nem-periszkopikus jellegű szögtávcsövek 184
A Bárány-féle monokuláris szögtávcső 184
Goerz-féle szögtávcső két megfigyelő számára 186
A Goerz-féle 10 x 80-as szögtávcső 190
A Gamma-féle 10 x 80-as szögtávcső 195
Korszerű szögtávcső sorozatváltós színszűrővel 198
Korszerű 10 x 80-as szögtávcső fényképezőlencsével 199
A Goerz-féle binokuláris kereső- és figyelőtávcső 200
A Jacob-rendszerű lövegtávcső 203
A bolygókerekes kiegyenlítő-rendszer 203
A kúpkerekes kiegyenlítőszerkezet 204
Egy- és kétkorongos lövegtávcsövek 209
A Wild-féle lövegtávcső 212
A Goerz-féle légvédelmi figyelőtávcső 214
A képelhagyás jelensége 215
2. Műszerállványok 216
A csapos felállítás 216
A négycsavaros állítóberendezés 216
Egyetemes műszerállvány (MOM) 217
A Goerz-féle műszerállvány 222
VI. fejezet
1. A tengeralattjáró-periszkóp 223
A periszkóp-szerkesztés feladatai 223
Az első merülőcsónakok és hajók 224
A tengeralattjáró naszádok kialakulása és fejlődése 228
A korszerű tengeralattjáró hajó 230
2. A periszkóp fejlődése 231
A távcső nélküli (tükrös) periszkóp 231
Az egyszerű távcsöves periszkóp (polemoszkóp) 231
A polemoszkóp szerkezeti felépítése 232
A mező- (kollektív-) lencse szerepe a periszkópoknál 234
A periszkópcsövek tömítése 235
A panorámaperiszkóp 236
Különféle kivitelű fejprizmák 237
A periszkópok nagyításváltása 238
A torikus felület elve 243
A körkörös kép előállítása 245
Sztereografikus, ekvidisztans és ortografikus vetítés 252
A Majoros- és a Rottka-féle körkörös lencse 254
A multiperiszkóp 265
A hiposzkóp 266
Képalkotás a multiperiszkópban 268
Multiperiszkóp több megfigyelő részére 274
Szakaszos képek előállítása 275
Különféle kivitelű váltóberendezések 280
Iránytűs periszkópok 280
A Goerz-féle állóperiszkóp 281
A periszkópok magassági és oldalirányú állítása 282
Kötélhúzású és motorhajtásos periszkópok 283
3. Periszkópok megfigyelő és irányító berendezései 285
A Barr and Stroud-féle periszkópok 287
Csővizsgáló periszkópok 291
Különleges kiképzésű szárazföldi periszkóp 293
VII. fejezet
LENGÉSEK (REZGÉSEK) A MŰSZEREKBEN
Saját és gerjesztett lengés 296
A rezgések csillapítása 298
Kényszerített lengés gerjesztése 298
A rezonancia 299
A kritikus fordulatszám 300
Gyorsan forgó tengelyek kihajlása 300
Külpontos tömeggel gerjesztett lengés 301
Irodalom 301
VIII. fejezet
REZGÉSMENTES MŰSZERFELÁLLÍTÁS
Rezgéscsillapítás gumilapokkal és labdákkal 303
A Julius-féle állandó jellegű rezgésmentes felállítás 304
A Müller-rendszerű folyadékfékes felállítás 308
A Zeiss-féle rezgésmentes felállítás 309
Rezgésmentes felállítás gumi- és rúgós folyadékcsillapítással 311
A Gehrcke- és Voigt-féle megoldás 312
A Reichert-féle felfüggesztési elv 313
A dr. Lau-féle rezgésmentes felfüggesztés 313
IX. fejezel
MŰSZEREK MESTERSÉGES IGÉNYBEVÉTELE
1. Rázógépek 315
Az Askania-féle rázógép 315
A frekvencia és az amplitúdó meghatározása 320
A gyorsulás meghatározása nomogrammal 322
Az Askania-féle elektrodinamikus rázógép 323
2. Ütőgépek 324
Az Askania-féle ütőgép 324
Az ütőgyorsulások nagyságrendje 324
Egyszerű ingás üzemi ütőberendezés 327
3. A rezgés- (lengés-) mérés és regisztrálás alapelvei 328
A műszerfelállítási nyugvópont meghatározása 328
A mozgó tömeg és a ház közötti mozgások összefüggése 328
a) Rezgésmérők 330
b) A Waas-féle rezgésmérő 330
A háromösszetevős rezgésmérő 332
Rezgésmérővel felvett különböző diagrammok 334
c) Érintkező rezgésírók 335
A rezgésírók szerkesztési és működési elve 335
Az Askania-féle érintkező rezgésíró 336
Kapcsolási lehetőségek a rezgésíróban 339
Kézbentartott és befogott érintkező rezgésíró 340
A tapintóhüvely és a csökkentő előtét alkalmazása 349
Adatmeghatározás mérőlemezzel és nagyítóüveggel 344
Az érintkező rezgésíróval végzett különféle vizsgálatok diagrammjai 346
d) A nyelves frekvenciamérő 348
e) A Rumpff-féle hathúros oszcillográf 349
f) Háromösszetevő rezgésmérő optikai regisztrálóberendezéssel 350
A készülék alkalmazási területe 350
Az Askania-féle rezgésmérő 351
Egyösszetevős rezgésmérő 353
g) Rezgésírók 354
A Cambridge-rendszerű egyetemes rezgésíró 354
A készülék szerkezete, működési elve és alkalmazása 354
A de Havilland-féle vibrációs berendezések 360
A Ferenczy-féle optikai rezgésíró 362
h) A szénnyomásos gyorsulásmérő 365
A készülék működési elve és alkalmazása 365
A Wagner-féle gyorsulásmérő 368
i) A sztatikus induktív finomnyúlásmérő 372
A műszer alkalmazási területe és működése 372
A nyúlásmérő szerkezete 373
A nyúlásmérő hitelesítése 374
j) Kiegyensúlyozógépek 376
A kiegyensúlyozógépek feladata 376
Az Askania-féle AM-500 kiegyensúlyozógép részletes ismertetése 377
Az Askania-féle AM-50 kiegyensúlyozógép szerkezete és működése 379
4. Hőpróba 383
a) Hevítés 383
Hővédő és kiegyenlítő berendezések ellenőrzése 383
Optikai elemek ellenőrzése hőpróbával 384
Feszültségi jelenségek vizsgálata 385
Az összeszerelt műszer hőpróbája 387
Kenőanyagok hővizsgálata 387
b) Hűtés és fagyasztás 388
Hűtőszekrény alkatrészek és kisebb műszerek vizsgálatához 388
Hűtőtelep nagyobb műszerek vizsgálatához 389
A hűtő- és fagyasztópróba gyakorlati jelentősége 390
5. Esőpróba 390
A vízalatti és az esőpróba célja 390
Az esővizsgálat feltételei és lefolyása 390
X. fejezet
REZGÉSMÉRÉS ELEKTRONSUGÁRRAL
1. Az elektronsugaras mérés alapelvei 392
2. Erősítők 395
3. Az oszcilloszkóp 397
4. Hitelesítés 400
5. Mikrofotográfia 401
6. Végrehajtott mérések ismertetése 407
7. Fázisvizsgálatok 410
Név- és tárgymutató 413

Témakörök