Óperencia

Előszó

A történészek érdekes népekről, nemzetekről, nyelvekről és országokról mesélnek. Többnek volt virágkora is, majd hirtelen vagy csöndesen eltűntek örökre. Hol vannak ma a trákok, a besenyők, a vandálok vagy a trójaiak, esetleg a kazárok? Népek váltottak nevet, nyelvet, kerestek és találtak új hazát, vegyültek más nemzetekkel. Az egyes nemzetek nyughatatlanabb fiai behajózták az óceánokat, a tudósok őket nevezik felfedezőknek. Vissza

Fülszöveg

Hanczár János tizedik kötetét vette most a kezébe az Olvasó. A beszédtanár-újságíró, talán a legtöbb Murphy törvénykönyv hazai szerzője, eddig összesen hét könyvet írt. Később megjelent két politikai szatírákat is tartalmazó könyve.
2006-ban úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát és majd hat évig dolgozott a történeten, mely a magyarok Honfoglalást lezáró, Pozsony mellett megvívott csatáját tárgyalja.

A könyv, amit az olvasó a kezében tart, kiválóan alkalmas arra, hogy megismerjük belőle a magyar történelem eme méltatlanul keveset emlegetett fejezetét. A pozsonyi diadal nem legenda. Ma már nemcsak az önjelölt kutatók foglalkoznak e témával, hanem a hadtörténészek egy része is az ügy mellé állt, és segít feltárni a részleteit annak a csatának, amelynek eredményeként 1105 éve végleg eldőlt, hogy lesz hazánk. Ezt a gondolatot szolgálja ez a filmre kívánkozó, forgatókönyvszerűen megírt történet is, továbbá példát mutat a kor embere számára arra, hogy nincs lehetetlen helyzet, nincs kilátástalan jövő: dolgozni kell érte, hol fegyverrel, hol szellemmel, s hazánk sorsát jobbra fordíthatjuk.
A mai nehéz időszakban is nagyon fontos, hogy higgyünk a sikerben! A hazaszeretet, a nemzettudat kérdése hangsúlyossá válik a műben: anakronisztikusnak tűnhet ezen fogalmak használata a tárgyalt kor kapcsán, de mi magyarok jól tudjuk: szükségünk van olyan példaképekre, akik ezen tulajdonságokkal felvértezve évszázadok távlatából is tanítanak bennünket. Árpád, Kurszán, Csepel és a többiek példája erőt adhat nekünk a folytatáshoz. Vissza