Előszó
Önmegóvás:
A nemi élet erkölcsi és élettani szempontból.
Minden dolognak, bármily jó és hasznos legyen is, létjogosultságát ki kell küzdenie, - és mint az igazságot is csak nehezen ismeri fel az emberi szellem, úgy a természettudománynak is nehéz küzdelmébe kerül, mig tanai általánosan érvényesülni fognak. De már feléje hajlik a győzelem, mindjobban szélesebb ösvényt tör magának és napjainkban már az ipar-, művészet s tudomány egyetlen ága sem mentes befolyása alól, s a tudomány egy terét sem törekednek jobban megismertetni, népszerűsíteni, mint a természettudományok roppant mezején szerzett tapasztalatokat és tényeket. És jogosan. Sehol másutt nem nyerhetünk tisztább igazságokat, sehol sem gyűjthetünk több ismeret-kincset, mint épen anyánknak, a természetnek örökké csörgedező forrásaiból. Olyannyira általánosan érzett szükséglet, ismereteinket a bennünket körülvevő dolgok s lényekről bővítenünk, és általa magunkat is mindjobban megismernünk: hogy azon írások száma, mely ezen dolgokkal foglalkozik, már is nagyon sok; jóllehet mindezek teljesen jogosultak, de annak daczára senki sem vonhatja kétségbe, hogy azon régi görög szálló ige: ismerd meg tenmagadat itt különös figyelembe veendő és hogy az emberi test lehető pontos ismerete, további szervezeteinek rendeltetése, kell, hogy tanulmányainknak fontos részét képezze. Ez még mind nem történt meg, jóllehet számtalan író tett már kísérletet a nép és laikusok hiányos ismeretei bővítésére s a tapasztalás beigazolta, hogy a nép helyes érzékével azonnal felismerte az ilyen könyvek becsét s hogy azokat buzgalommal s kedvvel olvassa.
Az elgyengült férfierő:
A meggyengült férfierő, a mely - mint ezen neki szentelt értekezésből meglátandjuk, - többnemü kóros állapotokból fejlődik ki s mely gyakran más szervek működési zavaraival van összekötve, de egyúttal legtöbbnyire kedélylehangoltsággal is jár, s igy a szellemre és testre egyaránt kártékony hatású, - sokkal nagyobb horderejű s az általa sújtott egyének jövendő életsorsára sokkal lényegesebb fontosságú, mintsem azt általában feltennék. »Érzem, hogy nagyon gyenge vagyok a közösülési actus elvégzésére, holott szeretnék és kellene is megnősülnöm; a meddig azonban e gyengeségem el nem múlik, nem tehetem, hacsak koczkára nem akarom tenni a magam s nőm boldogságát.« Ilyen s ehhez hasonló megszólitással lép be akárhány fiatal ember az orvoshoz, gyengesége miatt ennek tanácsát kikérendő. Ha meggondoljuk, mily jelentőségteljes e vallomás egy férfiura nézve, a ki hogy emberi és polgári kötelességeinek eleget tegyen, családi tűzhelyet akar magának alapitani, s egy élettársnőre szert tenni, a ki sorsát az övéhez, üdvét és boldogságát az övéhez kapcsolni kész, - egy oly férfiura, ki végtére a világ iránt is le akarja róni kötelességét, fiatal sarjakat, uj polgárokat ajándékozván neki, - hogy ily módon egy fontos s a természetben gyökerező törvénynek eleget tegyen, a melyet már az első emberpárnak lelkére kötött a Teremtő, még akkor, mikor az a paradicsomban lakozott, azon törvénynek t. i.: Legyetek termékenyek és szaporodjatok el és töltsétek be a földet.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal