Önkormányzati vezetés

Előszó

Ha a gazdasági haladás és a személyzeti munka összefüggéseiről gondolkodunk, akkor megkülönböztetett figyelmet kell, hogy kapjanak a személyzeti munkában elvégzendő tennivalók. A személyzeti munka időszerű feladatai pedig napjainkban szorosan kapcsolódnak a Párt KB 1987. július 2-i határozatához, illetve a Minisztertanács, az Országgyűlés által 1987. szeptember 16-án elfogadott munkaprogramjához. Ahhoz a programhoz, melynek alapvető célja a társadalmi és gazdasági stabilizáció elérése és a kibontakozás előkészítése, illetve biztosítása.
E szoros kapcsolat kézenfekvő. Ugyanis a személyzeti politikának és a személyzeti munkának mindig az volt a célja és rendeltetése, hogy az ország - a különböző szervezetek előtt álló feladatok elvégzéséhez - a maga lehetőségei között mozogva, sajátos eszközrendszerének mobilizálása révén biztosítsa az önmaga megújítására is kész és képes személyi állományt.
A személyzeti munka rendeltetését mindig meghatározott társadalmi-gazdasági környezetben, feltételrendszerben tölti, illetve töltheti be. Meghatározó jelentőségűek ugyanis a személyzeti munka szempontjából a társadalomban kialakult tulajdonformák és a termelési viszonyok, valamint a társadalmi munkamegosztás rendszere. Jelentős befolyást gyakorol e munkára a termelőerők fejlettségi állapota; a tulajdonosi jogok gyakorlásának módja, a munkakultúra színvonala, az érdekeltségi és ösztönzési rendszer; a politikai intézményrendszer felépítése, működése és kialakult viszonyrendszere, a vezetés általános színvonala és mindennapi munkája.
Figyelemmel a fentiekre, az alábbiakban három kérdéssel szeretnénk vázlatosan foglalkozni:
1. A személyzeti munka társadalmi-gazdasági környezete, fejlődésének feltételei napjainkban
2. Az 1001/1987 (I. 15.) Mt. h. számú határozat néhány új vonása és a társadalmi-gazdasági stabilizáció és kibontakozás összefüggései
3. Feladatok az állami személyzeti munkában a társadalmi-gazdasági stabilizáció és kibontakozás érdekében. Vissza