Fülszöveg
Keresztury Dezső még a rendszerváltás előtt állította össze esszégyűjteményét. Úgy vélte, ő a közéletben már nem tud részt vállalni, de a kialakuló demokrácia és a nemzettudat megteremtésében talán ő is részt vehet: megpróbálom újra közrebocsátani idevágó írásaim törmelékeit - írta szerényen.
A kötet lényegét, jelentőségét, aktualitását ő maga jellemezte: Egy kiváló... német íróbarátom kérdezte nemrég: tudom-e, milyen nehéz németnek lenni? Oktalannak tartom az effajta versengést: nem fordítottam vissza a szót. Nem kérdeztem, tudja-e ő, milyen nehéz magyarnak lenni. De hogyan is magyarázhattam volna meg, hogy miért súlyosabb, másképpen nehéz? Nem venné-e cinizmusnak, ha azt mondanám: megszokhattuk a nemzethalál rémképét, hiszen századok óta együtt élünk vele. Csoda-e hát, ha a mai nemzettudatunk - amelyről ma újra annyi szó esik - tele van zavarral, kínnal, ellentmondással.
A nemzettudat problémája - mert a címbe emelt Önismeret nyilvánvalóan ezt jelenti - világszerte egyre...
Tovább
Fülszöveg
Keresztury Dezső még a rendszerváltás előtt állította össze esszégyűjteményét. Úgy vélte, ő a közéletben már nem tud részt vállalni, de a kialakuló demokrácia és a nemzettudat megteremtésében talán ő is részt vehet: megpróbálom újra közrebocsátani idevágó írásaim törmelékeit - írta szerényen.
A kötet lényegét, jelentőségét, aktualitását ő maga jellemezte: Egy kiváló... német íróbarátom kérdezte nemrég: tudom-e, milyen nehéz németnek lenni? Oktalannak tartom az effajta versengést: nem fordítottam vissza a szót. Nem kérdeztem, tudja-e ő, milyen nehéz magyarnak lenni. De hogyan is magyarázhattam volna meg, hogy miért súlyosabb, másképpen nehéz? Nem venné-e cinizmusnak, ha azt mondanám: megszokhattuk a nemzethalál rémképét, hiszen századok óta együtt élünk vele. Csoda-e hát, ha a mai nemzettudatunk - amelyről ma újra annyi szó esik - tele van zavarral, kínnal, ellentmondással.
A nemzettudat problémája - mert a címbe emelt Önismeret nyilvánvalóan ezt jelenti - világszerte egyre égetőbb. A birodalmak, nagy országok, fölszabadult kis népek mind ezzel küszködnek: a szent haza, a nemzeti szabadság nevében ma is folyik inkvizíció, terrorizmus, polgárháború, népirtás. Ezzel párhuzamosan folyik a nemzeti műveltségek öntudatosodása, megerősödése, a régmúltak emlékeinek föltárása, a jelen és jövő alkotóerőinek kibontakozása is. Az együvé tartozásérzésének és tudatának megerősödése még az egymással összemarakodókban, a világszerte szétszóródottakban is munkál. A magyarság századokon át szinte csak szigetek lazább-sűrűbb világában élt: ma is újra meg újra meg kell építenie az egészet egybetartó közszellemet, meg kell erősítenie ennek hordozóit, a hagyományt, a nyelvet, a művészetet, a műveltség közösségformáló erejét.
A kötet első darabja 1937-ben, az utolsó 1987-ben született. Ez az ötven esztendő, valamint a szerző megélt élményei és a magyar történelem gazdag ismeretanyaga biztosították számára a kiindulópontokat. Kötetzáró írása A jellem demokráciája címmel 1945-ből való. Ennek utolsó bekezdésében olvashatjuk: A világ, a történelmi helyzet, a társadalmi s politikai szükségszerűség koronként más és más kérdést tesz fel az embernek: jellemének más és más erőit hívja harcra. Ma, a közelmúlt tapasztalatai alapján, úgy érezzük: elsősorban a józanságra, az okosságot bátorsággal párosító valóságérzékre, a jóra való készségre, a megismert igazságot szívósan szolgáló elvhűségre van szüksége a jellem magyar demokráciájának...
E program mit sem vesztett aktualitásából Keresztury Dezső most is a jelenhez, a ma emberéhez szól. Figyeljünk rá!
Vissza