Önfaggatások és szembesítések

Előszó

Néhányan: irodalmárok és filozófusok, miután szembe találtuk magunkat azzal a kedvet szegő jelenséggel hogy sem a hozzánk közel állóktól, sem barátainktól sem elmaradhatatlan fegyvertársainktól nem kapunk gyakran levelet, ellentétben, mondjuk, akárcsak egy-két emberöltővel korábban élt elődeinkkel elhatároztuk: megvizsgáljuk az okát e meghitt érintkezési forma, bátran mondhatjuk, válságosra fordulásának, vagy ahogy mások oly könnyen állítják, avíttá válásának. Ahányan kezdtünk vizsgálódni, természetesen épp annyiféle kiindulási pontot és szemlélődési módot választottunk a némelykor sejtett, majd bizonyossá váló, némelykor pedig csak később kikristályosodó okok felderítésére, sosem feledkezve meg arról az eredeti sóvárgásról, melyet a levelezés: levélírás és -várás ünnepi aktusa váltott ki bennünk. Abban viszont egyetértettünk, hogy a német koraromantikus alkotók nagyon is „romantikus" együttgondolkodási vágya munkálkodik bennünk, amikor a levél, s később a napló poétikájáról nyitunk párbeszédet; s egyetértettünk persze abban is, hogy az elveszni látszó csodát, valamiképpen érzékelhetővé és átláthatóvá kell tennünk, épp tündöklése idején és azon számunkra fontos gondolkodók levelezése révén, akik cseppet sem jelentéktelen szerepet szántak e megnyilvánulási formáknak életművükben. Forráskutatásaink és -elemzéseink elején rögtön szorongató kérdések tucatjával kellett szembesülnünk: vajon eleven gyakorlat-e még a levelezés, s ha nem, életre lehet-e kelteni, egyáltalán érdemes-e életre kelteni napjainkban e mellőzött irodalmi műfajt? Mit ér a levél, akárha magántermészetű, akárha nyilvánvalóan egy mű, egy életmű szerves része, amennyiben hajlandók vagyunk a levelet s a másik bensőséges műfajt: a naplót az életművel szemes egységben látni? Segít-e megvilágítani, árnyalni egy művet, egy alkotói portrét, egy korszakot két autonóm ember levelezése, illetve magának az alkotónak bizalmas vagy nagy nyilvánosságnak szánt naplója? Milyen poétikai és lélektani azonosságok, eltérések, egyberingások, alkotói szándékok fedezhetők föl a levél és a napló műfaját összevetve, s milyen e bensőséges megnyilvánulások kiadásának, kommentárjának a recepciója? Vissza