Önéletrajzi emlékezések

Fülszöveg

Az egyik legfontosabb erdélyi női emlékírás Augusta Paton önéletrajza, amelyben a két világháború közötti és az azt követő időszak páratlan krónikáját olvashatjuk Görögországtól Erdélyig, „Marosvécstől Bráncovene§ti-ig". Az 1945 utáni román időszak ugyanúgy része az írásnak, mint a görög szigetvilág, ami a gyermekkor helyszíne volt, illetve Franciaország és Anglia, ahol fiatal lányként élt az erdélyi évtizedeket megelőzően. A román államosítás, a szekuritáté, a Duna-deltába hurcolások és a kitelepítések bemutatása, a színházi és kulturális élet megnyomorítására tett román pártállami kísérletek részletezése is helyet kapott az emlékezésben. A skót-görög származású Augusta Marosvécs urához, báró Kemény Jánoshoz ment feleségül a mezőségi Gyekén, s hosszú időn keresztül, 1944-ig együtt szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. A kultúrhistória mögött Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szilvássy Karola is megjelenik, ugyanakkor a korabeli Kolozsvár,... Tovább

Fülszöveg

Az egyik legfontosabb erdélyi női emlékírás Augusta Paton önéletrajza, amelyben a két világháború közötti és az azt követő időszak páratlan krónikáját olvashatjuk Görögországtól Erdélyig, „Marosvécstől Bráncovene§ti-ig". Az 1945 utáni román időszak ugyanúgy része az írásnak, mint a görög szigetvilág, ami a gyermekkor helyszíne volt, illetve Franciaország és Anglia, ahol fiatal lányként élt az erdélyi évtizedeket megelőzően. A román államosítás, a szekuritáté, a Duna-deltába hurcolások és a kitelepítések bemutatása, a színházi és kulturális élet megnyomorítására tett román pártállami kísérletek részletezése is helyet kapott az emlékezésben. A skót-görög származású Augusta Marosvécs urához, báró Kemény Jánoshoz ment feleségül a mezőségi Gyekén, s hosszú időn keresztül, 1944-ig együtt szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. A kultúrhistória mögött Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szilvássy Karola is megjelenik, ugyanakkor a korabeli Kolozsvár, Marosvásárhely és Marosvécs pezsgő életének részleteiről is sokat elárul az eredetileg angolul lejegyzett memoár. A marosvécsi találkozók hátterében bontakozik ki a kivételes női sorstörténet is, hiszen Augusta Erdélyben tanult meg magyarul, Bánffy és Kós mellett képezte magát irodalomból, kultúrából, s olyannyira megszerette Erdélyt, hogy a kommunizmus idején sem hagyta el a Maros vidékét: egészen haláláig Marosvásárhelyen élt, ahogy ő írta: Erdély volt választott szülőföldje. Naplója felbecsülhetetlen érték, nem csak Erdély története iránt érdeklődőknek. Vissza