Előszó
Szellemi szabadságra volna szükségem. Nyugalmat szeretnék, hogy dolgozhassam. Közvetlen körülményeim zaklatnak. Gondolkodásomat, munkámat állandó apró bajok és zavarok hátráltatják és nem is látok...
Tovább
Előszó
Szellemi szabadságra volna szükségem. Nyugalmat szeretnék, hogy dolgozhassam. Közvetlen körülményeim zaklatnak. Gondolkodásomat, munkámat állandó apró bajok és zavarok hátráltatják és nem is látok reménységet a szabadulásra; reményt komoly és hasznothajtó munkás korszakra elgyengülésem és halálom előtt. Ernyedt korszakban élek most, olyanban, amelyet kimerültségből keletkező elbátortalanodás tesz nehezebbé. Éber agyamban a holnap apró-cseprő tennivalói keringenek és nagyon nehéznek látom a vállalkozást, hogy összeszedjem erőimet és szembenézzek a kérdéssel: mi teszi lehetetlenné, hogy igazában felhasználhassam magam?
Minden más munkának még a színlelését is félreteszem most, amikor megkísérlem, hogy ezzel a helyzettel leszámoljak. Jelentést írok róla - magamnak. Tisztázni akarom elégedetlenségeimet, mert úgy érzem: abban a pillanatban, amint megvilágosodnak előttem, vagy egyszerűen megszűnnek vagy elviselhetővé válnak.
Vissza
Fülszöveg
H. G. Wells az az író a ma élők között, aki talán a legtöbb emberben izgatott fel gondolatokat a társadalom mai berendezéséről és intézményeiről, akár elfogadták mindig új és bátor nézeteit, akár vitába szálltak velük. 1866-ban született, fiatal korában nagyon szegény volt. Széleskörű, átfogó tudását önműveléssel szerezte. Kereskedősegédből lett író. Előbb fantasztikus regényekkel kezdte; ezt az angoloknál különösen kedvelt műfajt új árnyalattal gazdagította, a természettudományi és technikai fantasztikummal. De már ezekben a műveiben is feltűnik társadalomkritikai szenvedélye, amely később társadalmi regények írására ösztönözte. Ezekben sokszor vakmerő bátorsággal állítja ítélőszéke elé a mai társadalom intézményeit, szokásait, hagyományait és elfogultságait, kimutatja észszerűtlenségeit és azokat a hibákat, amelyek miatt az ember elégedetlen és boldogtalan. De nemcsak bírál, hanem alkot is, megcsillogtatja utópista műveiben, - ilyen a Mi lesz holnap is - egy szebb, jobb és...
Tovább
Fülszöveg
H. G. Wells az az író a ma élők között, aki talán a legtöbb emberben izgatott fel gondolatokat a társadalom mai berendezéséről és intézményeiről, akár elfogadták mindig új és bátor nézeteit, akár vitába szálltak velük. 1866-ban született, fiatal korában nagyon szegény volt. Széleskörű, átfogó tudását önműveléssel szerezte. Kereskedősegédből lett író. Előbb fantasztikus regényekkel kezdte; ezt az angoloknál különösen kedvelt műfajt új árnyalattal gazdagította, a természettudományi és technikai fantasztikummal. De már ezekben a műveiben is feltűnik társadalomkritikai szenvedélye, amely később társadalmi regények írására ösztönözte. Ezekben sokszor vakmerő bátorsággal állítja ítélőszéke elé a mai társadalom intézményeit, szokásait, hagyományait és elfogultságait, kimutatja észszerűtlenségeit és azokat a hibákat, amelyek miatt az ember elégedetlen és boldogtalan. De nemcsak bírál, hanem alkot is, megcsillogtatja utópista műveiben, - ilyen a Mi lesz holnap is - egy szebb, jobb és észszerűbb társadalom boldogító délibábját. E mellett kitűnő író is, regényeiben a cselekménynek magávalragadó erős sodra van s az élet és az emberi lélek jelenségeinek mindig eleven képe vonul el az olvasó előtt.
Önéletrajz a címe ennek a műnek, melyben Herbert George Wells, a mai világ legnagyobb hatású írója, nemzedékek felvilágosító-tanítómestere, nemcsak a maga önéletrajzát, de egyben egy zsúfolt század életrajzát is írja meg. A hatvannyolcéves író, az egykori biológiai tanár, a történész, az emberiség multjának avatott magyarázója, visszanéz tulajdon multjába, hogy elmondja annak az agyvelőnek történetét, amely az elmult hatvan év folyamán egyre fokozódó intenzitással foglalkozott mindennel, ami emberi. Az izgalmas, sorsdöntő események tömege és a világhírességek galériája - Lenintől Roosevelt-ig, Rothermeretől Hitlerig, Bernard Shawtól Gorkij Maximig, mindenki a magánélet őszinteségében szerepel benne - csak egyik vonzereje ennek a könyvnek, amely voltaképpen egy gyönyörű emberi erőfeszítés története. Azt az utat kisérjük végig, hogy hogyan jut fel a szobalány és kertész csenevész fiacskája nyomoron, tüdőbajon, társadalmi korlátokon át abba a régióba, ahol megszülethettek a nagy Wels-regények és végül megszülethetett ez az életrajz - amelynek megjelenése világesemény.
Vissza