Önarckép nyaklánccal

Fülszöveg

A világ ma legdrágább műtárgya 450 millió dollárért kelt el egy árverésen - ezt a festményt „természetesen" férfi készítette. A legmagasabb összeg, amelyet mindeddig egy nö által festett képért kifizettek, 44,4 millió dollár volt. Ha az élő művészeket nézzük, a legértékesebb műalkotás ára, amelyet férfi készített, 91 millió dollár volt, ezzel szemben csupán 12,4 millió dollárt ért a legdrágább női munka. Jackson Pollocknak, az amerikai absztrakt expresszionizmus jeles művészének a legdrágább festményéért 200 millió dollárt adott egy gyűjtő, feleségének, a művészettörténetben ma mór legalább olyan fontosnak tartott Lee Krasnernek viszont a jelenlegi csúcsóra alig 11,6 millió dollár. A hasonló aránytalanságok sora még hosszan folytatható - és folytatódik is ebben a könyvben, amely a női alkotóknak a műkereskedelemben elfoglalt helyzetét járja körül, és a feltűnő különbségek okait keresve tekinti őt a múzeumok gyűjteményezési és kiállításpolitikáját, a nemzetközi vásárok... Tovább

Fülszöveg

A világ ma legdrágább műtárgya 450 millió dollárért kelt el egy árverésen - ezt a festményt „természetesen" férfi készítette. A legmagasabb összeg, amelyet mindeddig egy nö által festett képért kifizettek, 44,4 millió dollár volt. Ha az élő művészeket nézzük, a legértékesebb műalkotás ára, amelyet férfi készített, 91 millió dollár volt, ezzel szemben csupán 12,4 millió dollárt ért a legdrágább női munka. Jackson Pollocknak, az amerikai absztrakt expresszionizmus jeles művészének a legdrágább festményéért 200 millió dollárt adott egy gyűjtő, feleségének, a művészettörténetben ma mór legalább olyan fontosnak tartott Lee Krasnernek viszont a jelenlegi csúcsóra alig 11,6 millió dollár. A hasonló aránytalanságok sora még hosszan folytatható - és folytatódik is ebben a könyvben, amely a női alkotóknak a műkereskedelemben elfoglalt helyzetét járja körül, és a feltűnő különbségek okait keresve tekinti őt a múzeumok gyűjteményezési és kiállításpolitikáját, a nemzetközi vásárok felhozatalát, végül több száz külföldi és magyar női alkotás aukciós szereplését a reneszánsztól napjainkig.
Martos Gábor több mint két évtizede foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Kiadónknál korábban megjelent kötetei: Műkereskedelem - Egy cápa ára (2015), A tőzsdeügynök képei - Egy ismeretlen magyar műgyűjtő és kollekciójának története (2014), „Ilyet én is tudok" -Sokmilliós művek kalapács alatt (2018). Vissza