Előszó | 5 |
A tudományos természetszemlélet | |
A tudományos természetszemélet kialakulása | 9 |
Thalész - Anaximenész - Hérakleitosz - Platón: Töredékek az ókori bölcseletről | 9 |
A tudományos kutatás előföltevései Keplernél és Gaileinél | 10 |
Rumfold - Carnot - Mayer - Joule - Faraday - Helmholtz: Az energiamegamaradás és -átalakulás fölfedezése | 12 |
A dialektikus materialista természetszemlélet alapjai | 15 |
Maróti Lajos: A folytonos és a szakadásos (diszkrét) fogalma | 15 |
David Bohm: A kimeríthetetlen atom | 15 |
David Bohm: A mozgásszintek és erőterek összefüggése | 17 |
Maróti Lajos: A tömeg és az energia egysége | 18 |
Maróti Lajos: Az anyag és a tér | 20 |
Nagyságrendek a természetben | 22 |
Hollbach - Diderot: Francia materialisták az élet keletkezéséről és a fajok változásairól | 25 |
Marx György: A Naprendszer és a Föld fejlődéstörténete | 26 |
Marx György: Az értelem kivirágzása | 28 |
A dialektikus materialista társadalomfölfogás alapjai | |
A dialektikus materializmus társadalomszemléletének előzményei | 33 |
Lenin: A marxizmus három forrása és három alkotórésze | 33 |
A társadalom anyagi élete: a termelési mód és a társadalom szerkezete | 37 |
Marx: Az emberi történelem előföltételei | 37 |
Marx: A tőkés termelési mód alapföltételei | 39 |
Marx: Egyszerű újratermelés | 40 |
Engels: Az emberi tevékenység közvetlen és távolabbi hatása | 41 |
Joliot-Curie: Prometheusz elhatározása | 43 |
Radovan Richta: A tudományos-technikai forradalom és a kommunizmus kapcsolata | 45 |
Marx: Az osztályharc | 47 |
Lenin: A nagy kezdeményezés | 47 |
Az UNESCO nyilatkozata a faji kérdésekről. 1962 | 49 |
Lenin: A munkásosztály igazi politikai öntudata | 51 |
Lenin: Semmiféle kompromisszumot? | 52 |
Ancsel Éva: A forradalmi romantika veszedelme | 55 |
Váczi Mihály: Azóta | 57 |
Ágh Attila: Az emberi történelem egysége | 60 |
Ágh Attila: Az egyenlőtlen fejlődés elve | 61 |
Ágh Attila: A történelmi érintkezés elve | 65 |
A felépítmény legfontosabb eszméi: A világnézet és az erkölcs | 69 |
Bretter György: Szükségletünk: a filozófia | 69 |
Arisztotelész és Holbach anyagfölfogása | 72 |
Engels: A mozgás elpusztíthatatlan | 73 |
Lenin: A materializmus és az idelaizmus alapvető ellentéte | 74 |
Max Planck és Erwin Schrödinger világszemlélete | 76 |
Holbach: A mechanisztikus materializmus a szükségszerűségről | 77 |
Moritz Schlick: A törvényszerű összefüggések nem előírások | 78 |
Holbach: A rabszolgaság okai | 79 |
Lenin: A társadalom tudományos vizsgálatának ismérvei | 80 |
Engels: A társadalmi tudományos vizsgálatának ismérvei | 81 |
Lev Tolsztoj: A történelmi cselekedet korántsem tetszés szerint való | 82 |
Fulbright: A háborús konfliktusok a hatalmi gőgből erednek | 85 |
Arisztotelész az érzékletek és Diderot az értelem fogyatékosságáról | 87 |
Haszhacsih: Az elvont fogalmak kialakulása | 87 |
Szidorov: A fogalom, az ítélet és a következtetés | 88 |
Lucretius - Spinoza: Az isten teremtése | 91 |
Matóti Lajos: A hit lényege | 92 |
Maróti Lajos: A dogmák születése, fejlődése és terjeszkedése | 93 |
Engels: A morál: osztálymorál | 95 |
Holbach: Jótékonyan befolyásolja-e a vallás a népek erkölcsét? | 97 |
Maróti Lajos: Az erkölcsi felelősség és a hit | 98 |
Weöres Sándor: Óda a kispolgárhoz | 99 |
Aczél György: A szocialista helytálás | 100 |
Ancsel Éva: Ha az ember egyszer azt mondta: ez az én mozgalmam, akkor felel is érte | 102 |
Számel Lajos: A szocialista erklölcs és közéletünk tisztasága | 103 |
A társadalom politikai élete | 107 |
Lenin az állam történelmi szerepéről | 107 |
Engels a monopóliumok és az államkapitalizmus kialakulásáról | 108 |
Galbraith: A militarizálás szerepe az USA nemzetgazdaságában és a gazdasági állami szabályozásában | 110 |
A tőkésországok gazdasági kori junkturális helyzete a hetvenes évek elején | 111 |
A nemzeti jövedelem megoszlásának alakulása a tőkések és a munkások között | 112 |
Háy László: A tőkés integrációt serkentő és befolyásoló tényezők | 113 |
Wright Mills: A mai tőkés társadalom uralkodó intézményeiről | 114 |
Galkin: A monopoltőkés hatalom antidemokratikus törekvései | 115 |
Ib Nörlund: Az októberi forradalom példájának jelentősége a tőkésországok munkásmozgalma számára | 117 |
A tőkésországok kommunista pártjainak stratégiája és taktikája (Az FKP programjából) | 118 |
Engels az állam elhalásáról | 120 |
Marx a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet államáról | 121 |
Lenin a proletárdiktatúra szükségességéről | 121 |
Kádár János a magyarországi osztályharc tapasztalatairól | 122 |
Lenin a forradalmak általános és sajátos vonásairól | 123 |
Vorobujev: Az októberi forradalom és a szocialista forradalmak második hulláma | 124 |
Marx a kommunista társadalom fejlődésének két fő szakaszáról | 125 |
Kádár János: A szocializmus teljes fölépítése | 127 |
A szocialista társadalom építésének nemzetközi törvényszerűségei és országonkénti sajátosságai (1957. Moszkvai Nyilatkozat) | 128 |
A népgazdasági tervek fajtái | 129 |
Nyers Rezső: A lakosság jövedelmének alakulása az elmúlt évtizedben Magyarországon | 131 |
dr. Bagota - dr. Garam: Hazánk gazdasági fejlődésének általános képe | 133 |
Az egyes fő ágak viszonylagos súlya a magyar népgazadságban | 134 |
Pozsgai Imre: Politikai és szakmai-tudományos szempontok a társadalmi-politikai döntésekben | 135 |
dr. Schmidt Péter: Az érdekek egyeztetésének politikai poblémája | 136 |
Biszku Béla a szocialista demokrácia szerepének helyes értelmezéséről | 137 |
dr. Schmidt Péter: A szocialista demokrácia és választójog | 138 |
Pozsgai Imre: Az érdekkülönbségek természete a szocializmusban és a párt szerepe az érdekek egyeztetésében | 140 |
Lenin a párt irányító szerepének föltételeiről | 141 |
A NATO-tagállamok közvetlen katonai kiadásai | 142 |
Az USA háborúinak ára a XX. században | 143 |
Az USA és a kibővült Közös Piac | 144 |
Marton Imre: A gyarmati sorból fölszabadult országok problémái | 145 |
A külföldi magántőke beáramlása a fejlődő országokba és a külföldi magántőkés beruházások hasznának kiáramlása | 146 |
Az Ázsiai Fejlesztési Bank kölcsönei (1968-1970) | 147 |
Karczag Gábor: Az imperializmus elleni harc formáinak sokfélesége Latin-Amerikában | 148 |
A szocialista gazdasági integráció fő céljai (A komplex programból) | 149 |
Gyulai István: A KGST komplex programja és a nemzeti szuverenitás | 150 |
A nemzetközi szocialista gazdasági együttműködés szerepe a magyar népgazdaság energiafölhasználási szerkezetének korszerűsítésében | 151 |
A szocialista országok egységes föllépésének jelentősége (Az SZKP programjából) | 152 |
Adatok a szocializmus és az imperializmus közötti gazdasági erőviszonyok alakulásáról | 154 |
Harsányi Iván: A szocialista világrendszer hatása a világfolyamatokra | 156 |
Friss István: Az erőviszonyok és a háborús veszély | 158 |
A béke védelmének föladatai a hetvenes években (Az 1969-es moszkvai értekezlet dokumentumából) | 159 |