1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Olvasókönyv a Szovjetunió története tanulmányozásához I.

Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 602 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 442.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó3
A feudális viszonyok fejlődése az Ó-orosz Államban
A keleti szláv törzsek letelepedéséről7
Ibn Ruszta: A szlávok szokásairól és életmódjáról7
Oleg hadjárata Konstantinápoly ellen és a görögökkel kötött szerződés8
Igor szerződése a görögökkel10
Bíborban született Konstantin a besenyőkről és az oroszokról10
Leo diakonos Szvjatoszlav a dunai bulgáriában16
Vlagyimir megostromolja Chersont és Oroszország felveszi a kereszténységet17
Az 1068. évi kijevi felkelés18
A kúnok támadásai 1093-ban és 1096-ban19
A ljubecsi találkozó 1097-ben21
A dolobszki tanácskozás és a kunok elleni hadjárat21
Vlagyimir Monomah intelmei22
Az 1113-as kijevi felkelés24
Az orosz törvény25
Az Ó-orosz Állam magyar kapcsolatai30
A feudális széttagoltság kora
Ének Igor hadjáratáról33
A mongol-tatár hódítás
Batu hadjárata Oroszország ellen és az Arany Horda41
Danyiil Romanovics fejedelem és az Arany Horda 45
Az orosz nép harca a német és svéd hódítók ellen
A névai ütközet és a jégcsata47
A novgorodi szegénység felkelése 1418-ban49
A moszkvai fejedelemség megerősödése a XIV. században és a XV. század első felében
Első tudósítás Moszkváról51
Moszkva a XIV. század első felében51
A Mamáj-féle ütközetről szóló hősmonda53
Kiprian metropolita oklevele a szent Konsztantyin-kolostor számára a parasztok szolgáltatásáról56
Orosz-magyar kapcsolatok a feudális széttagoltság korában57
A soknemzetiségű központosított orosz állam kialakulása és megerősödése (A XV. század második fele, a XVI. század első fele)
A központosított sok nemzetiségű orosz állam megerősödése
A tatár iga vége66
Giosafat Barbaro: Moszkva a XV. század végén69
Ambrogio Contarini: Moszkva III. Ivan korában70
III. Ivan nagyfejedelem törvénykönyve71
Filofej Sztarec levele III. Vaszilij nagyfejeldelemhez73
Siegmund Herberstein: A moszkvai uralkodó hatalmáról74
A központosított sok nemzetiségű orosz állam megerősödése a XVI. század folyamán
Ivan Pereszvetov: Első hódoló levél75
Ivan Vasziljevics cár törvénykönyve78
Chancellor: Az orosz állam kereskedelméről82
Az ellátási rendszer megszünbtetése82
A könyvnyomtatás kezdete Oroszországban83
IV. Ivan kivonulása az Alexandrova Szlobodába84
IV. (Rettegett) Ivan Vasziljevics cár levele A. M. Kurbszkij herceghez 86
Rettegett Ivan és Erzsébet angol királynő levélváltása az oroszországi angol kereskedelemről99
A volokalamszki Joszif-kolostor parasztjainak lázongása99
Ukáz a szökött parasztokról90
Domosztroj91
A XVII. század eleji parasztháború és a lengyel-svéd intervenció
Az Új Évkönyv írója a parasztháború kezdetéről94
Zsinati határozat Otrepjev szerzetes ellen95
Az ál-Dimitrij hadjárata Moszkva ellen95
A bojárok határozata a szökött parasztokról96
Részlet Germogen pátriárkának az északi és rjazáni városok felkeléséről írt leveléből97
IX. Károly svéd király levele Nagy-Novgorodba98
III. Zsigmond szerződése a moszkvai bojárokkal98
Az Új Évkönyvből: Felkelés Moszkvában (1611. márc. 19.)101
Az Új Évkönyvből: A második népfelkelés megindulása és Kozma Minyin103
D. M. Pozsarszkij herceg körlevele (1612)104
I. Mátyás magyar király követségei III. Ivan Vasziljevics orosz cárhoz105
Zalánkeményi Kakas István követsége112
Jakob Reutenfels: Az orosz kézműiparról és kereskedelemről113
A Tulica folyó mentén fekvő vasgyár leírása (1690. márc. 30.)115
Grigorij Kotosihin: A cárról és a moszkvai prikázokról117
"Az egyszerű nép körében 1648. június 2. napján kitört veszélyes lázadás rövid és igazi leírása"123
Alexej Mihajlovics cár törvénykönyve128
Kotosihin: Az 1662-es moszkvai felkelésről134
Az új kereskedelmi szabályzat136
Okmányok a Razin-felkelésről137
Jan Struys: Sztyepan Razin hadjárata Asztrahán ellen140
Szemjon Gyezsnyev kérelmei az utazásról szóló elbeszéléssel142
Avvakum protopópa az egyházszakadás kezdetéről143
Oroszország és Ukrajna újraegyesülése
Szemtanú leírása a Bogdan Hmelnyickij vezette ukrán népfelkelés kezdetéről145
Grabianko évkönyve. Bogdan Hmelnyickij jellemzése145
Bogdán Hmelnyickij levele Alekszej Mihajlovics cárhoz146
A cár levele Bogdan Hmelnyickijhez, amelyben arról értesíti, hogy kész védelmébe venni a zaporozsjei hadsereget147
Bogdan Hmelnyickij levele Alexej Mihajlovics cárhoz148
Kiváltságlevél Ukrajnának149
II. Rákóczi György követi utasítása Újlaki László számára150
Rákóczi Zsigmond votuma a kozák hetman által tett ajánlatok ügyében151
Az Orosz Birodalom kialakulása. A közigazgatási reformok és az abszolutizmus kialakulása
Péter trónralépése
Sztrelec-felkelés 1682. május 15-én Moszkvában157
I. Péter cár levele Szofja cári hercegnő hatalomtól való megfosztásáról158
Az ország gazdasági helyzete és I. Péter gazdaságpolitikája
I. T. Poszoskov: Az orosz kereskedelem és ipar fejlesztésének szükségességéről159
I. Péter üzem- és gyárépítő tevékenysége165
Az üzemeknek falvak vásárlását megengedő rendelet167
Az orosz kereskedelem a XVIII. század első évtizedeiben167
I. Péter külpolitikája
Törökországgal 1700. július 3-án kötött fegyverszünet171
A narvai vereség173
A "Vedomosztyl" c. újság közleménye a poltavai ütközetről174
A svédek felett Hangő-Uddnál aratott győzelem175
A Svédországgal Nystädben kötött békeszerződés176
A nystädi béke és I. Péter felveszi a minden oroszok császára címet178
Békeszerződés Perzsiával179
Osztályharc és társadalompolitika
I. T. Poszoskov a jobbágyok helyzetéről179
Az asztrahéniak vádlóirata180
Rendelet a szökevények felkutatásáról182
Adománylevél B. P. Seremetyev grófnak Voscsazsanyikovo falu és a juhotszki járás birtokolására183
Kondratyij Bulavin "Csábító levele"184
Golij atamán "Csábító levele"184
Rendelet a törzsöröklésről185
Rendelet az adókötelesek általános összeírásáról a fejadó bevezetésével kapcsolatban186
A parasztok tönkremeneteléről188
A Főmagisztrátus reglamája vagy szabályzata188
A birodalom államapparátusának létrehozása. A hadsereg és a flotta
I. Péter rendeletei a Kormányzó Szenátus létrehozásáról és annak hatásköréről a cár távollétében192
Rendelet a trónörökösödésrőlé193
Az állami kollégiumok általános törvénye vagy szabályzata194
Kiáltvány az egyházi kollégium felállításáról (1721. január 27.)195
Rendelet a főügyész tisztségéről196
Rangtáblázat198
Hogyan építette fel I. Péter a flottát199
Oroszország népei
A kis-oroszországi kollégium felállítása201
Kultúra és életmód I. Péter idejében
I. Péter Hollandiában201
Az új naptár bevezetése202
A szakállak és a régies orosz öltözék üldözése203
Az első orosz újság, a "Vwedomosztyi"205
I. Péter levele a könyvnyomtatásról és az új ábécéről206
I. Péter instrukciói azon önkéntesek számára, akiket tengerészetet tanulni külföldre indítottak207
A nemesek és kishivatalnokok kötelező oktatásáról207
Az új főváros - Pétervár208
Az illedelmes magatartás szabályai "az ifjúság igaz tükre" alapján208
A Tudományos Akadémia megalapítása210
Orosz-magyar kapcsolatok a XVIII. század első negyedében
I. Péter felajánlja Rákóczinak a lengyel koronát212
Utasítás a cárhoz küldött magyar követnek214
I. Péter levele Rákóczihoz, és utasítása Korbe Dávid számára221
Korbe Dávid jelentése megbízatásának teljesítéséről223
Rákóczi 1707. július 28. és augusztus 6-án kelt utasításai a magyar követek számára225
Az orosz-magyar szövetség oklevele237
I. Péter békeközvetítési javaslata239
Az orosz kormányzat javaslatára adott válasz242
Rákóczi orosz őrséget kér245
A magyar követ értesíti a cárt, hogy Franciaország hajlandó szövetségre léppni Oroszországgal247
Rákóczi levele I. Katalin cárnőhöz248
Az Orosz Birodalom (1725-62)
A gazdasági élet
A belső vámok és kisebb adók eltörlése249
Palotaforradalmak
I. Katalin trónralépése250
Anna Ivanovna cárnő trónralépése251
Anna Ivanovna és Biron herceg254
Az 1741. évi palotaforradalom és Jelizaveta Petrovna trónralépése257
Társadalompolitika és osztályharc
Rendelet "a munkásoknak a gyárakhoz és üzemekhez való kötéséről, és arról a gyárosoknak adott jogról, hogy munkásaikat távoli városokba és Kamcsatkára küldhessék"259
A szökött parasztok megbüntetéséről261
Munkászavargások a moszkvai posztó-manufaktúrákban 1749-ben261
Rendelet a földbirtokosok azon jogáról, hogy jobbágyparasztjaikat Szibériába deportálhatják263
Kiáltvány az egész orosz nemességet megillető jog és szabadság adományozásáról264
Oroszország külpolitikája a XVIII. század közepén
A hétéves háború. A kunersdorfi ütközet265
A nemesi birodalom külpolitikája a XVIII. század második felében
Az 1762. évi palotaforradalom
II. Katalin elbeszélése trónralépéséről269
A gazdasági élet és gazdaságpolitika
A szabad Közgazdasági társaság pályatételei az 1765-90. években272
Társadalompolitika és osztályharc. A parasztok felkelése Jemeljan Pugacsov vezetése alatt
Az egyházi birtokok szekularizációja276
Rendelet a földbirtokosoknak arról a jogáról, hogy jobbágyparasztjaikat kényszermunkára küldjék279
Rendelet arról, hogy a parasztoknak tilos földbirtokosaikra panaszkodni279
Szalticsiha ügye280
A kurszki nemesség által adott utasítás282
A. Popov, a kereskedők képviselője által előterjesztett vélemény283
A kazányi kerület üzemeihez hozzáírt parasztok által adott utasítás285
Újsághirdetések földesúri parasztok árubabocsátásáról287
M. M. Scserbatov: Az erkölcsök megromlásáról Oroszországban287
Pugacsov rendeletei289
Szalavat Julajev vallomásaiból293
Baskírok és kazahok a Pugacsov vezette felkelésben294
A. Bolotov a Moszkva környéki parasztok hangulatáról Pugacsov felkelése idején294
"Rendelkezés kormányzóságok alakításáról"295
Manifesztum az üzemekhez hozzáírt parasztok által végzendő munkáról296
A nemesi rend kiváltságlevele298
A városok kiváltságlevele301
Oroszország népei és a cárizmus gyarmatosító politikája
A hetmani hatalom megszüntetése Ukrajnában308
A zaporozsjei Szecs megszüntetése309
Rendelet az ukrajnai parasztok röghözkötéséről310
A birodalom államapparátusa, hadserege és flottája, az orosz hadművészet
A. V. Szuvarov "A győzelem tudománya"311
A. V. Szuvorov hadvezetési szabályxai314
F. F. Usakov tengernagy314
Oroszország külpolitikája 1762-91-ben
Lengyelország első felosztása320
Az Oroszország és Törökország között Kücsük-Kajnardzsiban kötött békeszerződés321
A Krímnek Oroszországhoz való csatolása324
II. Katalinnak II. Iraklijjel, Kartalinia és Kahetia cárjával kötött békeszerződése325
Izmail bevétele326
Az Oroszország és Törökország között Jasiban kötött békeszerződés328
A cári Oroszország a XVIII. század végén
Az orosz forradalmi gondolat fejlődése. A cárizmus és a francia forradalom
Hogyan fogadta Pétervár a Bastille elfoglalsásának hírét331
A. N. Ragyiscsev a parasztoknak földesuraik által való elnyomatásáról331
A. N. Ragyiscsev a parasztok jogáról föld birtoklására333
A. N. Ragyiscsev a parasztfelkelésről333
II. Katalin megjegyzései A. N. Ragyiscsev "Utazás Pétervárról Moszkvába" c. művére334
Orosz-francia kapcsolatok 1791-ben336
Lengyelország második felosztása336
A kapcsolatok megszakítása forradalmi Franciaországgal338
Magánnyomdák betiltása és a cenzúra felállítása339
I. Pál uralkodása
I. Pál340
Parasztfelkelés a XVIII. század 90-es éveiben344
Kiáltvány arról, hogy a parasztokat vasárnap nem szabad munkára kényszeríteni345
Törvény a trónöröklés rendjéről345
A. V. Szuvorov svájci hadjárata346
I. Pál külpolitikája351
I. Pál titkos utasítása Sz. A. Kolicsevhez352
India elleni francia-orosz hadjárat terve353
I. Pál halála354
Kultúra, közoktatás, életmód a XVIII. század közepén és második felében
Tudomány és technika
M. V. Lomonoszov az anyag megmaradásának és az energia átváltozásának törvényéről356
M. V. Lomonoszov az északi tengeri út feltárásáról356
I. I. Polzunov, a nagy orosz hőtechnikus - feltaláló357
I. P. Kulibin önéletrajza362
Közoktatás
A moszkvai egyetem szabályzata364
"A népiskolák szabályzata az Orosz Birodalomban"366
Ny. I. Novikov szatírikus folyóirata a "Trutyeny"369
Orosz-magyar kapcsolatok a XVIII. század második felében
A. V. Szuvorov megdicséri a magyar huszárokat372
Orosz csapatok átvonulása Magyarországon373
A cári Oroszország a XIX. sz. első negyedében
Oroszország gazdasági fejlődése és a cárizmus gazdaságpolitikája
Oroszország lakosságának társadalmi összetétele a XIX. sz. elején377
I. P. Pnyin a jobbágyság enyhítéséről és a parasztság tulajdonjogának biztosításáról378
A Szabad Gazdasági Társaság versenyfeladványai a XIX. sz. első évtizedeiben379
Az ipar fejlődése a XIX. sz. első negyedében383
Oroszország gabonakivitele 1802 és 1825 között384
Oroszország állami költségvetése a XIX. sz. elején384
A cárizmus bel- és külpolitikája (1812-ig)
A birodalom államapparátusa
Belpolitika
Rendelet a kereskedők, polgárok és kincstári parasztok földvásárlási jogáról388
A jobbágyrendszer kérdése a "Titkos Bizottság" előtt389
Rendelet a szabad földművesekről390
A "Minisztériumok létesítéséről" szóló kiáltvány392
"A Szenátus jogairól és kötelességeiről" szóló rendelet396
M. M. Szperanszkij terve az állam átalakításáról397
Az Államtanács megalakításáról szóló kiáltvány403
A minisztériumok általános felépítése405
N. M. Karamzin feljegyzése "A régi és új Oroszországról"405
Külpolitika
A tilsiti szövetségi szerződés407
A fredrikshammi békeszerződés409
A bukaresti szerződés. Besszarábiának Oroszországhoz való csatolása410
Oroszország az 1812-es honvédő háború idején
Az 1812. évi háború - a nép háborúja410
A cár és Oroszország uralkodó körei az 1812. évi háború elején414
A partizánháború414
Parasztpartizánok417
A borogyinói csata. I. Kutuzov jelentése I. Sándornak Moszkva kiürítésének okairól419
A franciák Moszkvában, és a visszavonulás kezdete420
I. Napóleon hadseregének visszavonulása Moszkvából421
I.- Napóleon visszavonuló hadseregének átkelése a Berezinán422
M. I. Kutuzov parancsa a hadseregekhez az ellenség további üldözéséről és teljes szétveréséről423
Az orosz seregek nyugat-európai hadjáratai 1813-14-ben
Hogyan fogadta Berlin lakossága az orosz csapatokat424
Az orosz lcsapatok bevonulása Drezdába, Szászország fővárosába425
Párizs bevétele425
A cárizmus gyarmatosító politikája
Grúzia Oroszországhoz való csatolása427
Általános rendelkezés az észt parasztok számára428
Rendelkezés a liv parasztokról429
A szibériai "idegen nemzetiségűek kormányzásáról" szóló szabályzat430
Reakció az 1815-25. években. A tömegmozgalmak
A "Szent Szövetség"435
Arakcsejev és a katonai telepek436
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megalapítása439
Az 1820. évi doni parasztmozgalom439
A szemjonovszkij ezred lázadásával kapcsolatos kiáltvány443
Orosz-magyar kapcsolatok a XIX. sz. első negyedében
Tessedik Sámuel és az orosz gazdaság445
Orlay János levele Balugyánszky Mihályhoz447
V. B. Bronyevszkij Magyarországról448
A dekabristák felkelése
Összefoglalás a dekabristáknak az orosz birodalom állapotára vonatkozó vallomásai alapján451
A "Honmentő Szövetség" megszervezése455
N. M. Muravjov dekabrista "Alkotmánya"459
P. I. Peszyel az Ideiglenes Legfőbb Kormány forradalmi diktatúrájának szükségességéről462
P. I. Pesztyel "Orosz Igazsága" a jobbágyrendszer és a nemesi rend felszámolásáról463
P. I. Pesztyel a földesúri földek kisajátításáról467
Sz. I. Muravjov - Aposztol dekabrista "katekizmusa"467
Az "Egyesült Szlávok Társasága"469
Az "Egyesült Szlávok Társaságának" szabályai470
Kiáltvány az orosz néphez471
Az 1825. december 14-i felkelés473
A csernyigovi ezred felkelése476
A dekabristák kivégzése477
Jelentés a halálos ítélet végrehajtásáról478
A dekabristák felkelésének magyarországi visszhangjából478
Széchenyi a dekabrista felkelésről478
Kossuth Lajos a dekabristák felkeléséről478
A jobbágyrendszer válsága
Oroszország gazdasági fejlődése a XIX. sz. 30-50-es éveiben
Robot és úrbér a földesúri birtokokon az 1858. évben481
A paraszti munkák rendje a földesúri birtokokon481
A szabad bérmunka előnyeiről482
Az orosz ipar fejlődése a XIX. sz. második negyedében483
A belső piac jelentőségéről483
Oroszország gabonakivitelel az 1826-60-as években486
Tömeges népmozgalmak, és a cárizmus belpolitikája
Az 1826. május 12-i kiáltvány a parasztzavargásokról486
A "Csendőrhadtest" és a "III. Osztály" felállítása487
A hivatalos népiesség elmélete488
A "III. Osztály" a jobbágyparasztok hangulatáról 1827-ben489
A munkások helyzete, és a munkászavargások Rasztorgujev kereskedő gyáraiban490
A novgorodi katonai telepesek felkelése 1831-ben494
Az állami parasztok igazgatáséának reformja497
Rendelet az elkötelezett parasztokról500
Paraszt- és munkáslázongások 1848-ban501
I. Miklós uralmának utolsó évei503
A 30-40-es évek társadalmi mozgalmai és elméleti harcai
V. G. Belinszkij és A. I. Herzen forradalmi demokraták és felvilágosítók
A szlavofilek és nyugatosok506
A. I. Herzen és az 1848-as forradalom517
A. I. Herzen a forradalomról519
Nyomozás a petrasevisták pörében519
A petrasevisták "kivégzése"520
Cirill-Metód társaság525
Oroszország gyarmati és külpolitikája
Az 1830-31-es lengyel felkelés, és I. Miklós monarchiája527
A müridista mozgalom527
A türkmencsaji szerződés530
A drinápolyi szerződés531
A "nyugat-európai eseményekről" szóló cári kiáltvány533
Oroszország a krími háború éveiben (1853-56)
A szinopi ütközet534
V. A. Kornyilov és P. Sz. Nahimov parancsai540
L. N. Tolsztoj, Szevasztopol védelme541
N. I. Pirogov, "A tábori kórházban"542
A Malahov-kurgán ostroma, és Szevasztopol kiürítése547
A párizsi szerződés550
Orosz-magyar kapcsolatok
A cárizmus beavatkozása a forradalmi Magyarországon 1849-ben551
A "Magyarországi háború szerencsés befejezéséről" szóló cári kiáltvány552
N. G. Csernyisevszkij az 1848-as forradalomról és a forradalmi Magyarország elleni 1849-i beavatkozásról552
Magyar-orosz barátkozás a magyar forradalom ellen indított 1840-es cári intervenció idején553
Herzen Kossuthról557
Kossuth Herzenről558
Az orosz kultúra a XIX. sz. első felében
V. G. Belinszkij az 1940-es Oroszországról559
Orosz tengerészek antarktiszi felfedezései560
Jegor Kiszeljov matróz naplójából561
P. M. Novoszilszkij, "Déli sark"565
A pulkovói csillagvizsgáló alapítása568
V. V. Petrov, a fizika professzora570
B. Sz. Jakobi, a villanymotor orosz feltalálója574
A. Sz. Puskin, N. M. Karamzin "Az orosz állam története" című művéről577
T. G. Sevcsenko, Versek579
Orosz-magyar kulturális kapcsolatok a XIX. sz. első felében580
Bolyai János és N. I. Logbacsevszkij580
A St. Peterburgische Zeitung Reguly antalról581
Liszt Ferenc és az orosz zenei élet581
Időrendi táblázat583
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem