Előszó
A századelő jelentős olvasáskutatója, Huey (1908/1968, 8. o.) azt írta az olvasásról, hogy az az emberi civilizáció legérdekesebb és legrejtélyesebb találmánya. Úgy vélte, hogy az olvasás titkainak...
Tovább
Előszó
A századelő jelentős olvasáskutatója, Huey (1908/1968, 8. o.) azt írta az olvasásról, hogy az az emberi civilizáció legérdekesebb és legrejtélyesebb találmánya. Úgy vélte, hogy az olvasás titkainak a megfejtése minden szakember, pszichológus álma lehet. Hozzátehetjük, hogy a pedagógusok, az olvasást tanítók álma is. Messze vagyunk még a titkok megfejtésétől, de az elmúlt évtizedekben sokféle tudományágban sok ismeretünk halmozódott fel az olvasásról.
Ebben a könyvben egyrészt megkíséreljük összefoglalni azokat az elsősorban kognitív pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket, amelyek lényegesen hozzájárultak az olvasási képesség jobb megértéséhez, és még nem találtak utat a hazai olvasáskutatásban és olvasás pedagógiában. Másrészt két nagymintás empirikus pedagógiai vizsgálatból mutatunk be az olvasás tanítása szempontjából fontos eredményeket.
Meg sem kíséreljük az olvasás definícióját megadni, hiszen annyiféle lehet, ahány olvasó. A Nemzetközi Olvasástársaság kiadásában az olvasás és az írás közelmúltban megjelent szótára (Harris és Hodges, 1995) az olvasásnak húszféle definícióját sorolja fel. A teljes szócikket magyarra fordítva közöljük a függelékben. Mi az olvasást elsősorban mint összetett képességet fogjuk vizsgálni, miközben arra törekszünk, hogy a pszichológiai jellemzők mellett a tanítására és fejlesztésére vonatkozó pedagógiai ismereteket is számbavegyük.
A legfontosabb célunk a könyv írásakor az volt, hogy olyan kutatási eredményeket mutassunk be, amelyek a jövendő tanítók és tanárok számára fontosak lehetnek, és eddig magyarul nem, vagy csak kevéssé voltak hozzáférhetőek. A könyv írásához támogatást és ösztönzést a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tankönyvpályázata adott, az empirikus adatfelvételt az OTKA/1585-ös számú projektje keretében végeztük.
Köszönettel tartozom kollégáimnak, tanítványaimnak és barátaimnak is a segítségért, elsősorban Vidákovich Tibornak az adatfeldolgozásért, Kádamé Fülöp Juditnak, Molnár Edit Katalinnak, Tarkó Klárának, Zoltán Patríciának és Zsolnai Anikónak a kézirat gondos elolvasásáért és kritikai megjegyzéseikért- Végül hálásan köszönöm családomnak a türelmet és a támogatást.
Vissza