Oltványi Pál végrendelete

Előszó

Oltványi Pál nevével mindenki találkozott, aki foglalkozott Szeged múltjával. Életének és tevékenységének azonban eddig csak egy-egy szeletét vizsgálták a várostörténeti kutatók. Történetírói munkásságát Lotz Antal, végrendeletét és alapítványait Komoly Pál, gyüjteményét és könytárgyarapító tevékenységét Takó Edit dolgozta föl. Az általa alapított, és több mint negyed századig vezetése alatt álló alsóvárosi iskolaközpont történetét Farkas M. Margaréta írta meg monumentális, csaknem 1 300 oldalas művében.
Az Oltványi család 1716-ban települt Érsekújvárról Szegedre. Első egyházi pályára lépett tagja a mind Szeged, mind a csanádi egyházmegye életében meghatározó szerepet vállaló Oltványi István nagyprépost volt. Szegeden született 1787. augusztus 19-én. Szegény földműves családból származott, szülei Oltványi Gergely és Somodi Rozália voltak. Az alsóvárosi népiskola középiskolai tanulmányait szülővárosában, Egerben és Temesvárott végezte. Teológiát a pesti és a temesvári szemináriumban tanult. Iskolaévei alatt nevelőként, házi tanítóként keresett pénzt, ezzel fedezve tanulmányainak költségeit. 1810-ben szentelte pappá Kőszeghy László püspök. Első szentmiséjét az alsóvárosi ferences templomban mutatta be. 1815-től Temesvárott kánonjogot és egyháztörténelmet tanított. Később Kisbecskerek, majd Grabác plébánosaként tevékenykedett. 1836-ban kanonokká, 1852-ben nagypréposttá és általános püspöki helynökké nevezték ki. 1860-ban - Csajághy Sándor püspöki halála után - káptalani helynök. 1862-ben, Bonnaz püspök távollétében, az egyházmegye apostoli adminisztrátora. 1860. szeptember 2-án, az őrangyalok ünnepén, Szegeden celebrálta aranymiséjét, a város vezetői ekkor tüntették ki a díszpolgári címmel. Az uralkodó ekkor a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Alapítványt tett a szegedi kegyesrendi főgimnázium szegény származású, de jól tanuló és jó magaviseletű diákjainak támogatására. Vissza