| Előszó | 3 |
| Ajánlható irodalom | 488 |
| Ábrák jegyzéke | 489 |
| Név- és tárgymuató | 497 |
| Értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke | 508 |
| A helymeghatározás és alapfogalmai | |
| A geodézia feladata és felosztása | 7 |
| A helymeghatározás alapelv | 7 |
| A függővonal és aszint-felület | 8 |
| A szint-feleletek szabályos képviselői | 10 |
| Középtengerszín. | 10 |
| A geodésziai merések felosztása | 11 |
| A vízszintes méréseken tehető megközelítések | 12 |
| A magasságméréseken tehtő megközelítések | 12 |
| A földi ellipszoid méretei | 12 |
| Mértékek; mértékegységek | |
| Vízszintes hosszak és szögek | 13 |
| A mérés alapelve. Etalonok | 14 |
| A hossz-, a terület-, a térfogat- és a tömegmérés mértékegységei | 14 |
| A méterrendszer története és alapelvei | 14 |
| A nemzetközi méter és kilogramm etalonjai | 15 |
| A méterrendszer megőrzésének kérdése | 16 |
| A mértékekről és mértékegységekről szóló magyar törvény | 17 |
| Régebbi hossz- és területmértékek | 18 |
| A szögmérés mértékegységei | 19 |
| Analitikus mértékegységei | 19 |
| Átszámítás hatvanas fokrendszerből analitikus rendszerbe és viszont | 20 |
| A mérési hibák elmélete és a kiegyenlítő számítás | |
| A mérési hibák és hatásuk. A kiegyenlítő számítás alapelve | 21 |
| A mérési hiábk osztályozása | 22 |
| Durva hibák és álhibák | 22 |
| Szabályos hibák | 22 |
| Szabálytalan hibák | 23 |
| A pontosság és a megbízhatóság megállapítására szolgáló mennyiségek | 24 |
| A pontosság fogalma | 24 |
| Az egyenlően lehetséges hibák sorozata | 24 |
| A Laplace-féle átlagos hiba | 25 |
| A Gauss-féle középhiba | 25 |
| A súly | 26 |
| Jelölések | 26 |
| A függvényérték középhibájának és súlyának tétele | 27 |
| A tétel és levezetése | 27 |
| A tétel alkalmazása néhány gyakorlati esetre | 29 |
| A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása a legkisebb négyzetek módszere | 31 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel | 33 |
| A képletek levezetése | 33 |
| A kiegyenlítő számítás általános feladata és annak megoldása a legkisebb négyzetek módszere | 34 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése egy ismeretlennel | 34 |
| A képletek levezetése | 34 |
| A kiegyenlítés gyakoralti végrehajtása | 35 |
| Speciális esetek | 35 |
| Közvetlen mérések kiegyenlítése egymástól függő ismeretlenekkel (korrelátás kiegyenlítés) | 36 |
| A feladat leírása | 36 |
| A feltételi egyenletek és lienárissá tételük | 36 |
| A kiegyenlítés alapképleteinek levezetése | 37 |
| A normális egyenletek megoldása | 39 |
| Közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 39 |
| A feladat leírása | 39 |
| A feltételi egyenletek alakjai | 40 |
| A kiegyenlítés alapképleteink levezetése | 41 |
| Vegyes megjegyzések a kiegyenlítő számításra | 43 |
| A mérések megismétlésének kérdése | 43 |
| A véletlen hiba | 44 |
| A közép-teljeshiba és közép-véletlenhiba | 44 |
| A valószínű hiba | 45 |
| Összefüggések a szokásos hibamértékek között | 45 |
| A számítás és fontosabb segédeszközei | |
| Általános megjegyzések a számításokra. Eljárások a közvetlen számítás megkönnyítésére és ellenőrzésére | 45 |
| Általános megjegyzések a számításokra | 45 |
| A számítások megkönnyítésére szolgáló eljárások és segédeszközök osztályozása | 47 |
| Táblázatok | 47 |
| A táblázatokról általában | 47 |
| Szorzó és hatványra emelő táblázatok | 48 |
| Logaritmikus táblázatok | 48 |
| A logaritmikus számítóléc | 49 |
| A logaritmikus számítóléc alapelve | 49 |
| A logaritmikus számítóléc szerkezete | 50 |
| A szorzás végrehajtása | 50 |
| Az osztás végrehajtása | 52 |
| Négyzetreemelés | 53 |
| Négyzetgyök-vonás | 53 |
| A tolóka speciális osztásai és használatuk | 53 |
| A logaritmikus sámítóléc pontossága | 54 |
| Számítókorongok, kerekek, diagrammok és speciális számítólécek | 54 |
| Számológépek (arithmométerek) | 54 |
| A számológépekről általában | 54 |
| A Brunsviga-szmológép szerkezete | 55 |
| A számológép használata | 60 |
| A térképek és a térképrajzolás fontosabb segédeszközei | |
| A térképek osztályozása. A méretarány | 63 |
| A papiros méretváltozása | 64 |
| Általános megjegyzés | 64 |
| A hosszváltozás tekintetbevétele | 65 |
| A területváltozás tekintetbevétele | 65 |
| Felrakókészülékek | 66 |
| Hosszfelrakók | 66 |
| Szögfelrakók (Transzportőrök) | 68 |
| Koordinátafelrakók | 69 |
| Térképkisebbítő, illetve nagyobító (redukáló) műszerek | 70 |
| A térképkisebbítő, illetve nagyobbító műszerek alapelve | 70 |
| Redukciós vonalzók | 71 |
| Pantográfok | 71 |
| Rajzolt idomok területének megállapítása | |
| Területmeghatározás | |
| Elemi területek meghatározása | 74 |
| Egyenes vonalakkal határolt idomok területének meghatározása | 75 |
| Görbe vonalakkal határolt idomok területének meghatározása | 77 |
| A területmeghatározás megbízhatósága | 78 |
| Területmérés planiméterekkel | |
| A planiméterekről | 79 |
| Ortogonálás planiméter | 81 |
| Poláris rudas planiméterk | 88 |
| A Prytz-féle baltás planiméter | 92 |
| A planiméterrel való területmérés gyakorlati szabályai | 93 |
| A planiméterral való területmérés megbízhatósága | 94 |
| A függő | |
| A függő szerkezet és használata | 96 |
| A libella | |
| A libelláról általában. Osztályozásuk | 97 |
| A csöves libella szerkezete | 98 |
| A csöves libella igazítócsavarjai | 99 |
| A csöves libella vázlatos ábrázolása. Jelölések | 100 |
| A csöves libella normális pontja; igazított libellák | 102 |
| A libellával végezhető műveletek és azok eredményei | 103 |
| A libella forgatása a függőleges hosszmetszetre merőleges fekvőtengely körül | 103 |
| A libella billentése fekvő tengelyen (tengelylibella), vagy talpvonalon (talpaslibella) | 104 |
| A libella 180 fokra való átforgatása közel függőleges állótengely körül | 105 |
| A libella átfektetése 180 fokra fekvőtengelyen, vagy talpvonalon | 107 |
| A csöves libella használata | 108 |
| Közel függőleges állótengely ferdeségi szögének meghatározása | 108 |
| Közel vízszintes egyesn (fekvőtengely), talpvonal, sík alkotó hajlásszögének meghatározása | 108 |
| Állótengely függőlegessé tétele | 108 |
| Fekvőtengely függőlegessé tétele | 109 |
| Síklap vízszintessé tétele | 110 |
| Libella igazítása állótengelyhez | 110 |
| Libella igazítása fekvőtengelyre (talpvonalra) | 110 |
| Szelencés liebellák | 111 |
| A libella állandójának meghatározása | 112 |
| A libella használatakor betartandó szabályok | 113 |
| Megjegyzések a libella szerkezetére és használatára | 114 |
| A libella és a hőmérséklet | 114 |
| A buborék tapadása | 114 |
| Mozgatható beosztások | 116 |
| A libellával elérhető pontosság | 115 |
| A geodézia távcső | |
| Optikai alapfogalmak | 116 |
| A lencsék és osztályozásuk | 116 |
| A lencsék főpontjai | 116 |
| A lencse alapképlete | 118 |
| Lencserendszerek | 118 |
| A lencsék hibái | 119 |
| Az emberi szem | 120 |
| A nagyítóüveg | 121 |
| A távcső | 122 |
| A geodéziai távcső | 123 |
| Az irányzás alapelve | 123 |
| A szálkereszt és a vele összefüggő alapfogalmak | 124 |
| A geodéziai távcső szerkezete | 125 |
| A tácső használata | 127 |
| Nagyítás | 129 |
| A távcső megviszgálása | 130 |
| Speciális távcsőszerkezetek | 131 |
| A távcsővel való irányzás megbízhatósága | 131 |
| Leolvasóberendezések | |
| A leolvasás és részei | 132 |
| Becslés | 133 |
| Nóniusz | 133 |
| A nóniusz alapelve | 133 |
| A nóniusz használata | 135 |
| A nóniusz vizsgálata | 135 |
| Az összeesés különböző esetei | 136 |
| A nóniusz használatának szabályai | 136 |
| Szokásos nóniusz-típusok | 138 |
| Leolvasó mikroszkópok | 139 |
| Egyszerű mikroszkóp | 139 |
| Becslő mikroszkóp | 139 |
| Beosztásos mikroszkóp | 141 |
| Mozgószálas mikorszkóp | 142 |
| Nóniusz-mikroszkóp | 146 |
| Optikai mikrométeres mikorszkóp | 146 |
| A nóniusz és a mikroszkóp összehasonlítása | 147 |
| Pontok jelölése | |
| A pontjelölésről általában. A jelzőkaró | 151 |
| Egyenes vonalak kitűzése | |
| Beintés és beálítás | 153 |
| Kitűzés különböző vastagságú jelzőkarókkal | 153 |
| Kitűzés segédkarókkal | 154 |
| Példa egy sajátosabb jellegű egyenes kitűzésére | 155 |
| Állandó nagyságú (különösen 90 fokos) szögek kitűzése | |
| A szögkitűzőkről általában | 155 |
| A diptrás szögkitűző műszerek | 156 |
| A szögdioptria elve és különböző alakjai | 156 |
| A szögdioptria használata | 157 |
| A szögdioptria vizsgálata | 158 |
| A szögdioptria előnyei és hátrányai | 159 |
| Tükröző (katoptrikus) szögkitűző műszerek | 159 |
| A tükröző műszerek elmélete | 159 |
| Az egyszerű szögtükör | 162 |
| A szögprizma | 165 |
| Kettős szögtükrök és szögprizmák | 168 |
| Az egyenesbe állás és a segédkaró nélküli talppontkeresés feladata | 168 |
| Alineátorok | 168 |
| Kettős (univerzális) szögkitüző műszerek | 169 |
| Távolságok meghatározása | |
| A távolságmeghatározások osztályozása | 171 |
| Általános megjegyzések a hosszmérésre | 172 |
| A mérőléc | 172 |
| A mérőléc szerkezete | 172 |
| A lécmérés leírása | 172 |
| Ferdén mért távolságok redukálása. A lécek hajlásának megmérésére szolgáló műszerek | 173 |
| A mérőszalag | 175 |
| A mérőszalag alakjai | 180 |
| A pálya ferdeségének tekintetbevétele és a szalaghalásmérők | 183 |
| A mérőeszközök valódi hosszának megállapítása (komparálás) | 183 |
| Általános megjegyzések a komparálásra | 184 |
| A mérőléc komparálása | 185 |
| A mérőléc és mérőszalag összehasonlítása | 185 |
| A mérőeszközön kijelölt hosszúság változatlanságának kérdése | 185 |
| A végpont megjelölésének kérdése | 186 |
| A mérés gazdaságosságának kérdése | 186 |
| A közvetlen hosszmérések megbízhatósága | 187 |
| A lécmérés megbízhaósága | 188 |
| A mérés állandó hibája | 188 |
| A mérés közép-véletlenhibája | 189 |
| A szalagmérés megbízhatósága | 189 |
| A mérés állandó hibája | 189 |
| A mérés közép-véletlenhibája | 190 |
| Összefoglalás | 190 |
| A hibahatár-képletek és táblázatok | 190 |
| A hosszmérésekben előforduló kiegyenlítések | 191 |
| Közelítő hosszmérésekre szolgáló műszerek és módszerek | 192 |
| A mezei körző | 192 |
| A mérőkerék | 192 |
| A lépésmérték | 193 |
| A menetelési idő | 194 |
| Távmérés (közvetett távolságmeghatározás) | |
| A távmérők osztályozása | 195 |
| A katonai (léc nélküli) távmérők osztályozása) | 195 |
| Akusztikai alapon szerkesztett katonai távmérők | 195 |
| Trigonométriai alapon szerkesztett katonai távmérők | 196 |
| A trigonométriai távmérők alapelve | 196 |
| Külső alapvonallal dolgozó támvérők | 197 |
| Optikai alapon szerkesztett távmérők | 197 |
| A mérnöki távmérők alapelve és osztályozásuk | 197 |
| Az állandó távmérőszöggel dolgozó mérnöki (léces) távmérők | 199 |
| Állandó távmérőszöggel dolgozó távmérők alapelve és osztályozása | 201 |
| Állandó száltávolságú irányszálas távmérők | 204 |
| Kettős távcsövű távmérők | 213 |
| Ütköző (kontaktusos) távcsövű távmérők | 213 |
| Prizmás távmérők | 213 |
| Változó távmérőszöggel dolgozó távmérők | 213 |
| A változó távmérőszöggel dolgozó távmérők | 214 |
| A változó távmérőszögű távmérők osztályozása | 214 |
| Az okulár mikorméteres távmérő | 214 |
| Az objekítv-mikrométers távmérő | 215 |
| A tangenciál-csavaros távmérő | 215 |
| Vízszintes szögmérés | |
| A teodolit | 216 |
| A teodolitról általában | 216 |
| A teodolit szerkezetének részletes leírása | 218 |
| A teodolit vázlatos rajza. Jelölések | 233 |
| A teodolit vizsgáalta és igazítása. A vizsgálat és igazítás sémája | 233 |
| Az igazítás szükséges volta | 238 |
| A teodolit felállítása | 240 |
| A teodolittal való vízszintes szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai | 240 |
| A függőleges iránysík merőlegességi hibája | 240 |
| A fekvőtengely merőlegességi hibája | 241 |
| A távcső külpontos elhelyezésének hatása | 242 |
| Az alhidáde és a limbusz (V és V') tengelyének nem párhuzamos volta | 242 |
| Az alhidádé-tengely külpontosságának hatása | 242 |
| A felállítás hibája | 246 |
| A libuszosztás hibái | 246 |
| A leolvasóberendezések hibái | 247 |
| Az állvány elcsavarodásából származó hiba | 248 |
| Az irányérték | 248 |
| A vízszintes szögmérés módszerei és a mérés végrehajtása | 250 |
| A szögmérési módszerek osztályozása | 250 |
| Az iránymérés | 250 |
| Az egyszerű (tulajonképpeni) szögmérés | 252 |
| A szorzó szögmérés | 252 |
| Külpontos szögmérések és a redukálások | 255 |
| Külpontos felállások redukálása | 255 |
| Külpontos irányértékek redukálása | 255 |
| A külpontosság elemeinek meghatározásaában megkívánt pontosság | 256 |
| A külpontosság elemeinek meghatározása | 257 |
| A külpontos szögmérések redukálása | 259 |
| Külpontos pontjelzések redukálása | 259 |
| A vízszintes szögmérés megbízhatósága | 260 |
| Sikgeometriai alapfogalmak, jelölések és alapfeladatok | |
| Síkgeometriai alapfogalmak és jelölések | 265 |
| Az irány és az irányszög | 265 |
| A szög definíciója és jelölési módja | 266 |
| Koordináta rendszerek | 267 |
| Irányszög a koordináta rendszerben | 268 |
| Az irányszög és a távolság összefüggése a pontok koordinátáival | 268 |
| Síkgeometriai alapfeladatok | 270 |
| Megadott koordinátákból, távolságból és irányszögből a távolság végpontjának koordinátái számítandók | 270 |
| Két pont megadott koordinátáiból a két pont távolsága és irányszöge számítandó | 270 |
| A vízszintes mérés alapelve és osztályozása | |
| A vízszintes mérés alapelve | 271 |
| A vízszintes mérés osztályozása | 274 |
| Az alappont-meghatározás módszereinek osztályozása | 274 |
| A háromszögelés trianguláció | |
| Általános megjegyzések a háromszögelésre | 274 |
| A háromszögelés alapelve | 274 |
| Az alapvonal és az alapvonal fejlesztő hálózat | 275 |
| A háromszögelés műveleteinek összefoglalása | 276 |
| A háromszögelés mérési része | 277 |
| A mérés műveletei | 277 |
| A hálózati pontok kiválasztása és hálózat-tervezetének megállapítása | 277 |
| A alapvonal végpontjainak és az alapvonalfejlesztő hálózatnak megállapítása | 278 |
| Az alappontok megjelőlése | 278 |
| Az alapvonal hosszának megmérése (bázis mérés) | 278 |
| A hálózati szögek megmérése | 281 |
| A számítási rész felosztása | 282 |
| A koordinátátk számítása | 282 |
| A koordináta számításban követendő eljárások | 282 |
| A kiinduló pontpá koordinátáinak számítása | 282 |
| A hálózati pontok koordinátáinak számítása | 286 |
| A háromszögelés eredményeinek összefoglalása | 288 |
| A pontkapcsolások | |
| A pontkapcsolások osztályozása | 288 |
| Az előmetszés | 288 |
| Az oldalmetszés | 289 |
| Háromszögmérés, vagy kis háromszögelés | 289 |
| Hátrametszés | 290 |
| A hátrametszés alapelve | 290 |
| A hátrametszé alapképletei | 290 |
| A veszélyes kör | 294 |
| A hátrametszés számítása koordinátákból | 296 |
| A Delambre-féle számítás koordinátából | 297 |
| A Runge-féle számítás | 298 |
| Közvetett távolságmérés hátrametszéssel | 300 |
| Ritkábban használt pontkapcsolási eljárások | 300 |
| Kettős hátrametszés | 300 |
| Páros pontkapcsolás | 301 |
| A sokszögelés (poligonálás) | |
| A sokszögelés alapelve. Jelölések | 302 |
| A nyílt sokszögvonal esetei | 304 |
| Önálló sokszögelés | 304 |
| Alappontokhoz csatlakozó sokszögelés | 305 |
| A sokszögelés néhány nehézségének leküzdése | 305 |
| A sokszögvonal kezdőpontja hozzáférhetetlen pont | 306 |
| A rövid oldal káros hatásának kiküszöblése | 308 |
| A zárt sokszögvonal | 317 |
| A záróhibák megengedett határértékei | 318 |
| A sokszögelés végrehajtása | 318 |
| A sokszögvonal megválasztása | 318 |
| A sokszögpontok megjelölése | 319 |
| Az oldalhosszak megmérése | 321 |
| A törésszögek megmérése | 321 |
| A részletpontok meghatározása | |
| A részletfelvétel alapelve | 322 |
| A részletfelvételi eljárások osztályozása | 324 |
| Derékszögű (ortogonális) koordináta mérés | |
| A derékszögű koordináta mérés alapelve | 325 |
| A derékszögű koordinátamérés végrehajtása külsőségekben (mezei mérés) | 325 |
| A derékszögű koordinátamérés végrehajtása belsőségekben (városi mérés) | 327 |
| Poláris koordináta mérés | |
| A mérés alapelve és végrehajtása | 328 |
| Előmetszés | |
| Az előmetszés alapelve és végrehajtása | 329 |
| Tahimétria | |
| A tahimétria alapelve. A tahiméterek osztályozása | 330 |
| Az egyszerű tahiméter (tahiméter teodolit) | 331 |
| Az egyszerű tahiméter szerkezte | 331 |
| Az egyszerű tahiméter vizsgálata és igazítása | 331 |
| A tahiméter léc | 332 |
| A tahiméterrel való mérés | 333 |
| A tahimétrálás alapképletei | 334 |
| A tájékozó szög számítása | 334 |
| A vízszintes távolság és a magasság számítása | 334 |
| A H tengely magasságának és a tájékozó leolvasásának meghatározása | 335 |
| A tahimetria számítási segédeszközei | 337 |
| Általános megjegyzések a számításra | 337 |
| Táblázatok | 338 |
| Grafikonok | 339 |
| Tahiméters számítólécek | 339 |
| Térképkészítés a tahiméteres mérés-eredmények alapján | 340 |
| Redukáló tahiméterek | 340 |
| A változó száltávolsággal dolgozó redukáló tehiméterek alapelve | 340 |
| A tangenciál csavaros távmérő elvén működő reduláló tahiméterek | 347 |
| Prizmás redukáló tahiméterek (szabatos) tahiméterek | 351 |
| Mérőasztal felvétel | |
| A mérőasztal felvétel műszerei | 358 |
| A mérőasztal | 358 |
| A távcsöves vonalzó | 359 |
| Talpas libella | 360 |
| Villás vetítő | 362 |
| Iránytű | 363 |
| A mérőasztal felállítása | 363 |
| A felvétel módszerei | 364 |
| Előmetszés | 364 |
| Poláris koordináta mérés | 365 |
| Oldalmetszés | 365 |
| Hátrametszés | 366 |
| Sokszögelés | 367 |
| A mérőasztal felvétel végrehajtása | 367 |
| A mérőasztal felvétel megbízhatósága | 368 |
| A mérőasztal előnyei és hátrányai | 368 |
| A fotogrammetria | |
| Alapfogalmak | 369 |
| A fénykép belső és külső adatai. A mérés alapelve | 370 |
| A fotogrammetria osztályozása | 371 |
| A fotogrammetria műszerei | 372 |
| A földi fotogrammetria műszerei | 372 |
| A légi fotogrammetrai műszerei | 374 |
| A fényképező készülék | 374 |
| A fénykép külső adatainak meghatározása. A térbeli hátrametszés | 374 |
| Az egyszerű földi fotogrammetria | 376 |
| A mérés végrehajtása | 376 |
| A felvétel feldolgozása (térképkészítés) | 376 |
| Az egyszerű földi fotogrammetria előnyei, hátrányai és pntossága | 378 |
| A sztereoszkópia. Alkalmazása távmérésre | 379 |
| A sztereoszkópia alapelve | 379 |
| A sztereoszkópiával való távolságmérés pontossága | 380 |
| A földi sztereofotogrammetria | 382 |
| A sztereokomparátor | 382 |
| A sztereoszkópok által előállítot virtuális kép méretviszonyai | 384 |
| A Deville-féle kartográf | 385 |
| Térképezés egyes fényképekből. Fénykép-transzformátorok | 387 |
| A fotogrammetria pontossága | 388 |
| Földi fotogrammetria | 388 |
| Légi sztereofogrammetria | 388 |
| Fototérkékep | 389 |
| A részletfelvételi módok összehasonlítása és alkalmazásuk köre | |
| A számító és a rajzoló módszerek összehasonlítása | 389 |
| A számító részletfelvételi módszerek alkalmazási köre | 390 |
| Kisebb felvételek (telekfelvételek) | |
| Alapelvek és módszerek | 390 |
| Közelító felvételek (vázlatrajz készítések) | |
| Alapelv, műszerek és módszerek | 393 |
| Földösztás, birtokrendezés, határszabályozás | |
| A földosztás alapelvei | 395 |
| Egyenlő minőségű földek felosztása (terület-osztás) | 396 |
| A területosztás alapelve | 396 |
| A területosztás alapfeladatai | 396 |
| Példák az alapfeladatok alkalmazására | 399 |
| Sokszög osztása sokszögvonalakkal | 400 |
| Különböző minőségű földek felosztása | 401 |
| A minőség különböző voltának jellemzésére használatos mennyiségek | 401 |
| A felosztás alapelve és végrehajtásának módja | 402 |
| Határszabályok | 403 |
| Kitűzések a vízszintes vetületben | |
| A kitűzés alapelve | 404 |
| Egyenesk kitűzése | 404 |
| Szögek kitűzése | 406 |
| Épületek, műtárgyak kitűzése | 406 |
| Alapfogalmak | |
| A magasság. A magasságmérés módszerei | 409 |
| Szintézis (nivellálás, geometriai magasságmérés) | 409 |
| Trigonométria magasságmérés | 409 |
| Barométeres, vagy fizikai magasságmérés | 409 |
| Szintézis (nivellálás, geomteriai magasságmérés) | |
| A szintézis alapelve és gyakorlati végrehajtása | 409 |
| A szintézis elmélete és főszabályai | 412 |
| A szintéző műszer kiigazításának szükségessége | 416 |
| Egyoldalú refrakció-hatások kiküszöblése | 416 |
| Régebbi (elavult) szintezési módszrek | 417 |
| A szintező műszerek osztályozása | 418 |
| A tulajdonképpeni szintező műszerek szerkezete | 418 |
| A műszertalp és a talpcsavarok | 419 |
| Az alhidáde | 419 |
| A szintező libella | 420 |
| A szintező csavar | 420 |
| Tükröző berendezések a szintező libellának az okuláris mellől való megfigyelésére | 420 |
| A tulajdonképpeni szintező műszerek osztályozása. I,II, III, IV, V. minta | 422 |
| A szintező műszer felállítása | 423 |
| A felállítás elve és követelményei | 423 |
| A szintező csavar normális állása és annak meghatározása | 423 |
| A tulajdonképeni szintező műszerek vizsgálatának alapelvei | 423 |
| Az I. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása | 425 |
| A vizsgálat és igazítás sémája | 425 |
| Az irányvonal vizsgálata és igazítása | 425 |
| A vízszintes szál vizsgálata és igazítása | 426 |
| A felállításra szolgáló libella vizsgálata és igazítása | 427 |
| A II. mintájú szintező műszerek vizsgálat és igazítása | 427 |
| A vizsgálat és igazítás sémája | 427 |
| Az irányvonal vizsgálata és igazítása | 428 |
| A vízszintes szál vizsgálata és igazítása | 428 |
| A felállításra szolgálo libella vizsgálata és igazítása | 428 |
| Az V. mintájú szintező műszerek vizsgálata és igazítása | 428 |
| Általános megjegyzések a szintező műszerek igazítása és alkalmazhatóságuk körére | 429 |
| Az egyetemes szintezőműszerek vizsgálata | 429 |
| Az egyetemes műszereknek, mint szintező műszereknek vizsgálata és igazítása | 429 |
| A szintezés gyakoralti szabályai | 430 |
| A szintezés pontosságának fokozására szolgáló módszerek és berendezések | 430 |
| Két távcső-állásból való szintezés | 430 |
| Több, szimmetriásan elhelyezett vízszintes szálon való leolvasás | 430 |
| Kettős számozású lécek alkalmazása | 431 |
| Kettős osztású lécek alkalmazása | 431 |
| Kettős kötőpontok alkalmazása | 431 |
| Kettős műszerállással való szintezés | 431 |
| Centiméter-mező felezéssel és buborék leolvasással való szintezés (hollandiai, vagyCohen-Stuart-féle módszer) | 431 |
| Buborék-lolvasással való szintezés | 431 |
| A szintező libella állandójának meghatározása | 432 |
| A szintező léc | 432 |
| A szintezés végrehajtása | 434 |
| A szintezések osztályozása | 441 |
| Alappont szintezés | 442 |
| Hosszszelvény-szintezés | 443 |
| Terület-szintezés | 444 |
| A szintezés hibaroffásai. A leolvasás középhibája | 444 |
| Az irányvonal középingadozása és annak meghatározása | 444 |
| A szintezés a priori középhibájának meghatározása | 445 |
| A kilométeres középhiba és annak a priori értéke | 446 |
| A szintezések kiegyenlítése | 447 |
| Az oda-vissaz végzett szintezések kiegyenlítése és a középhiba a posteriori értékének meghatározása | 447 |
| Ugyanazon két pont magasságkülönbségére különböző utakon nyert szintézési eremények kiegyenlítése | 448 |
| Zárt vonalon, vagy ismert magasságú pontok közt végzett szintezések kiegyenlítése | 449 |
| Szintezési hálózatok (csatlakozó poligonok) kiegyenlítése | 449 |
| A kilométeres középhibák összefoglaása és jelentőségük. Számadatok a kilométeres középhibára | 452 |
| Higrosztatikai szintezés | 452 |
| Kezdetlegesebb szintező műszerek és módszerek | 453 |
| Dioptrás szintező műszerek | 453 |
| Ingás szintező műszerek | 454 |
| Állvány nélkül (kézi) szintező műszerek | 454 |
| Lépcsőmérés | 454 |
| Szintezés szögtükörrel és függővel | 455 |
| Közlekedő-csöves szintező műszerek | 455 |
| Kezdetleges, házilag előállítható szintező műszerek | 456 |
| Trigonométriai magasságmérés | |
| A trognométriai magasságmérés alapelve | 456 |
| Magassági szögek mérése | 457 |
| A magassági kör és szerkezete | 457 |
| Az index-hiba és kiküszöbölési módja | 458 |
| A magassági szögmérésé végrehajása | 458 |
| A magassági szög számítása | 459 |
| Magassági szögmérés buborék-leolvasással | 461 |
| Az indexlibella állandójának meghatározása | 462 |
| Magasságis zögmérés egy távcsó-állásból | 462 |
| A refrakció és koefficiense | 463 |
| A trognométriai magasságmérés alapképlete | 464 |
| A refrakció változósága és annak hatása. Módszerek a fénytörési együttható meghtározására, illetve a refrakció hatásának kiküszöbölésére | 466 |
| A refrakció változósága és annak hatása | 466 |
| A fénytörési együtthtó meghatározása | 467 |
| A refrakció hatása kis távolságok esetén | 468 |
| A trognométriai magasságmérés képleteinek összefoglalása. Pontossági adatok | 468 |
| Épületmagasságok mérése | 469 |
| Közelítő trigonométriai magasságmérési eljárások | 470 |
| A barométeres, vagy fizikai magasságmérés | |
| A barométeres magasságmérés alapelve | 470 |
| A barométeres magasságmérés alapképletének gyakorlati (közelítő) alakja. Az állandó számértéke Magyarországra | 471 |
| A barométeres magasságmérés alapképletének Babinet-féle közelítő alakja. Számtáblázatok | 471 |
| A barométeres magasságmérés műszerei | 473 |
| A higanybarométer | 473 |
| A leolvasások redukálása | 475 |
| A higanybarométerek használata | 476 |
| Rúgós-barométerek, vagy aneroidok | 476 |
| A rúgos-barométerek, vagy aneroidok | 476 |
| A leolvasások redukálása | 478 |
| A forráspontok mérő termométer (termobarométer) | 478 |
| A barométers magasságmérés végrehajtása | 479 |
| Általános megjegyzések a mérés végrehajtására | 479 |
| Mérés egy barométerre | 480 |
| A barométerrel való magasságmérés megbízhatósága | 481 |
| A magassági (domborzati) viszonyok ábrázolása a térképen | 482 |
| Rétegterv-készítés tahiméterrel | 483 |
| Rétegterv-készítés szintező műszerrel | 486 |
| A rétegtervek megbízhatósága | 487 |
Folytatás Microsoft-tal