Olivér és az emberi világ

Szerző

Remenyik Zsigmond

Grafikus

E. Kandó Gyula

Budapest

'Remenyik Zsigmond: Olivér és az emberi világ ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	216 oldal
Sorozatcím:	Apocalipsis Humana
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A címlapot és a kötet illusztrációit E. Kandó Gyula rajzolta. Az Athenaeum nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

I. FEJEZET
amely korunk kultúrtörekvéseinek rövid krónikáját adja és egyben az írói mesterség féltve őrzött titkairól is lerántja a leplet. Az író bejelenti, hogy munkájáért igen, de munkája... Tovább

Tartalom

I. fejezet, amely korunk kultúr törekvéseinek rövid krónikáját adja és egyben az írómesterség féltveőrzött titkairól is lerántja a leplet. Az író bejelenti, hogy munkájáért igen, de munkája anyagáért: e világért semmi szín alatt nem vállal felelősséget	5
II. fejezet, amelyben a falusi postás táviratokat kézbesít és földre süti a szemét. Mindenki gyanús a grófi kastélyban, de kiváltkép a nagymama és a zsaloba szemtelenkedett kutyák. Egy kis tetű annak rendje és módja szerint elnyeri az Olivér nevet	12
III. fejezet, amely teológiai vitával kezdődik és utazással folytatódik. Olivér a falusi állomáson a kis Hermann jóvoltából betekintést nyer az adófizetők pokoli lelkületébe	22
IV. fejezet, amelyben a női megbetegedések hírneves professzora, a Dalos Csalogányi Olivér jelenlétében az asztalra fekteti. Egy Arthur nevezetű úriember dicsfényben ragyogó homlokára teszi kezét és közli a világgal Baruh Spinózával kapcsolatos zseniális ötletét	31
V. fejezet, amelyben Ravetz, a színházi súgó megőrül. Olivér kiüzetik a Paradicsomból	43
VI. fejezet, amelyben Olivér, a kis tetű, nagy terveket sző, gáláns kalandokra készül, de a sors keresztülhúzza ábrándos számításait. Az őrült súgó végleg elveszíti maradék eszét, kérvényt ír és azt benyújtja a Minisztériumba	52
VII. fejezet, amelyben némi bizalom ömlik az államtitkár szívébe. Egy lovagias ügy és annak sajnálatos következményei	61
VIII. fejezet, amelyben a bérkocsis közli hallgatag feleségével, hogy párbajban agyonlőtték a lovát. Olivér megismeri a sorsüldözött állatok reménytelen életét és a koloncos kis kutya szőrőzetében tölt egy emlékezetes éjszakát	75
IX. fejezet, amelyben Olivér Walter szén- és fakereskedő bűvös környezetébe kerül. Bulla, választási ügynök fel van háborodva és megtiltja feleségének, hogy fűszert vásároljon egy demokratától	86
X. fejezet, amelyben Olivér szegények közé kerül és nincs abban köszönet. Kabán, volt kifutó, levelet ír a postán és ennek a levélírásnak rablási kísérlet a vége. A rendőr figyelmezteti a postáskisasszonyt, hogy ahelyett,hogy szerelemről és pénzről beszélne, fogja be a száját	103
XI. fejezet, amelyben megismerjük Ottót, az elhízott zsokét. Példázat az igaz bíróról. Egy bíró részére módfelett kellemetlen dolog, hova tárgyalás után egészen hazáig kísérik az ugató kutyák	114
XII. fejezet, amelyben kiderül, hogy kétszer kettő négy és hogy Isten a világot hét nap alatt teremtette. Olivér előtt örök rejtély marad és sohasem érti meg a házitanító verítékezésének az okát	124
XIII. fejezet, amelyben Karát, árverési becsüs, a dobogóra lép és kiárusítja a világ értékeit. Olivér nagy meglepetéssel látja, hogy a kocsmában mindenki a Maharadzsa egészségére iszik. Hogy ikrek vannak ezen a világon, az sok tévedésre ad okot.	134
XIV. fejezet, amelyben megállapítja Olivér, hogy ha a hegyről szemlélt az ember a várost, nincs a városban semmi hiba. A szenátor a filckalapos hölgyben rokonélekre talál, ennek következtében egy Lao-Ce mondást idéz és átnyújtja a hölgynek az étlapot	146
XV. fejezet, amelyben a kémnő menekülni kénytelen és ezáltal Olivér ismét változtatja helyét. Hőnig detektív előbb fenyegetőzik, majd később könyörgésre fogja a dolgot. De akárhogy is kétségbe van esve, fajtalankodó prostituáltak helyett Kant, Spinóza, Platon és Lévy-Bruhl szelleme tölti meg az éjszakát	158
XVI. fejezet, amelyben kiderül, hogy e világ törvényei szerint, minden a legteljesebb rendben van ezen a világon. Lujzi bevallja, hogy bár ivott, lopott és fajtalankodott, de nem viselt rangokat, nem volt hazug tekintélye, erőszakkal sem bírt hatalmat és csak mértékletesen vetett ki adót	168
XVII. fejezet, amelyben Olivér hullarablók karmai közé kerül és a rothadó falevelek, égigérő füvek és vad bozótok között átéi az ősvilág minden rémületét	180
XVIII. fejezet, amelyben szemünk előtt tisztul meg Satapovics különben is makulátlan szelleme. Olivér tanuja lesz a temetésrendezők gyülölködő viszálykodásának és rájön, hogy egy kövér disznó többet ér, mint egy sovány halott	191
XIX. fejezet, amelyben a görbelábú Uhlen irnok virágot szed a réten, Olivér betekintést nyer a névtelen levélírás technikáinak bonyolult rejtelmeibe. Clavo doceus pokoli bosszút hajt végre	199
XX. fejezet, amelyben Olivér bevonja vitorláit, miután az író otthonába visszakerült. Sorsa szállni, hogy az író hajában elhelyezkedik, végleg jóra fordul. Rájön, hogy végeredményben egy tündérvilágban él, bántó illatú és piszkos tündérek között. Mindenki boldogul, csak az író hajtja le büntudattal fejét	207