Olimpiai érmeseink (minikönyv)/Olimpiai érmeseink (mikrokönyv) (számozott)

Előszó

Örömmel teszek eleget a felkérésnek, hogy olimpiáink magyar hőseiről készülő összeállításhoz előszót írjak.
Teszem ezt elsősorban azért, mert "belülről" ismerem az utat, amely az olimpiai bajnokságig, sikerig vezet. Tudom, hogy mennyi erőfeszítést igényel - testit és szellemit egyaránt - újra és újra legyőzni önmagunkat az edzések szürke hétköznapjain, hogy ott egyszer a legnagyobb vetélkedőn mi győzzünk a többiek felett. Ez természetesen nem adatik meg mindenkinek. Szívem szerint írnék előszót egy vesztesekről készülő könyvbe is - ők vannak többen -, mert ők szintén végigjárták a felkészülés nehéz útját és néha csupán a másodperc törtrészével, centiméterrel vagy egyetlen találattal maradtak el a győzelemtől.
A bajnokok tanítanak bennünket a sport örömére, a becsületes vetélkedésre, a győzelem szerény viselésére. Tanítanak továbbá arra, hogy mindig meg kell próbálnunk az elérhetetlennek tűnő célokat közelíteni.
Az olimpiák résztvevői - bárhogy szerepeljenek - egy dologban mindannyian győztesek: részesei az emberiség legszebb békedemonstrációjának, függetlenül bőrük színétől, politikai nézetüktől, földrajzi hovatartozásuktól, vallásuktól és társadalmi rangjuktól. Az olimpikonok békét akarnak a felkészülésük során, a versenyeken és békében akarják élvezni sikereik megérdemelt elismerését.
Ezért nevezem az összes olimpikont győztesnek, mert ők is hozzájárultak a népek békés egymás mellett éléséhez, amelyet az olimpia szimbóluma, az egymásba fonódó öt színes karika oly találóan fejez ki.
Kívánom a könyv olvasóinak, hogy merítsenek erőt saját küzdelmeikhez tanulásban, munkában, sportban egyaránt a felsorakoztatott magyar sportolók sikereiből.
Szurkoljanak további olimpiai sikereinkért és gondoljanak néha azokra is, akik sosem kerülnek fel a dicsőséglistára. Az érmesek mögöttiekre, az edzőkre, a versenybírókra, vezetőkre, tudósokra, orvosokra, gyúrókra, edzőtársakra, szülőkre, pedagógusokra, a társadalmi munkások sokaságára, pályamunkásokra, valamint a szurkolókra, akik mind-mind azon fáradoztak, hogy legyen kikre büszkének lenni, hogy szülessen sok magyar siker a világ sportolóinak e gyönyörű seregszemléjén.
Sok mindenkit illet tehát köszönet egy ilyen kis könyv megjelenése kapcsán. Én azonban e lista megszerkesztését az olvasóra bízom azzal, hogy amikor úgy érzi, hogy már mindenire gondolt, akkor még sokan és nagyon sokan maradtak...
Schmidt Pál
a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja,
a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára Vissza