Oldalfényben

Előszó

Nem kell feltétlenül figyelemmel kísérni a statisztikai jelentéseket, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek az országgyűlési beszámolóit ahhoz, hogy megállapíthassuk, rosszabbodik az ország bűnügyi helyzete. Egyre többen kerülnek szembe a társadalmi együttélés írott normáival, és követnek el kisebb-nagyobb bűncselekményeket. Növekszik a visszaesők, tehát azok száma, akik visszatérően valósítanak meg olyan súlyú bűncselekményeket, amelyek miatt a bíróságok végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki velük szemben. A statisztikai jelentések a pontos számadatok mellett valamivel többet nyújtanak az érdeklődőknek, azt is megmutatják, mely életkorhoz tartozóknál a leggyakoribb a bűnelkövetés. Ez a 18-25 év közöttiek, az úgynevezett fiatal felnőttek korcsoportja. Ezen belül is a férfiak adják a bűnelkövetők nagyobb részét.
Vannak olyan, adatokkal is alátámasztható magatartásformák, amelyek, ha nem is részei a bűnügyi statisztikának, de hozzájárulnak az állampolgári fegyelem fellazulásához. Ezek az alkoholizmus, valamint az ennek fokát el nem érő italozás és minden bizonnyal ezzel is összefüggésbe hozhatóan a családi élet felbomlása, a válások számának növekedése. A válások következtében igen sok gyermek elveszti az egyik szülőjét, és csonka családban nevelkedik. Az iskolai statisztika ezeket a gyermekeket veszélyeztetettként tartja számon, ugyanis az egyik szülő hiánya ebben a korban elvezethet egy lazább, fegyelmezetlenebb életformához, és az ilyen gyermek később könnyebben csapódik a fiatalkorú bűnözők csoportjaihoz is. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy egyre többen válnak valamely kábító hatású szer kóros élvezőivé, és ma már a narkománia is egyre gyakrabban jelentkezik, mint bűnelkövetési ok.
Véget nem érően lehetne sorolni a motívumokat, amelyek közrejátszanak abban, hogy a fiatal felnőttek korcsoportjában a legaktívabb a bűnelkövetési hajlam. Vissza