Old

Előszó

Az oldi gyülekezet
Old egészen kis magyar falu Baranyában, Magyarország déli részén. Lakosságának száma kb. 500 lélek, 35-40 református családdal.
Old mai fekvésétől lejjebb, kb. 2 km-rel délre a Dráva partján volt egy majorság, kb. 20 háznépből állt, UJTO volt a neve. Itt élt a mai gyülekezet őse. Az egyházkerület egyházairól - akkoriban B vezetett névsor (1731) jegyzi UJTO gyülekezetét.
Templomuk fából épült, s benne a szószék: egy odvas tölgyfaderék. A majorság: „Ujtó-puszta", az akkori 1 katolikus vallású - földesúr birtokához tartozott. A „cuius regio eius religio" (akié a föld, azé a vallás) elve és gyakorlata alapján, a katolikus vallásra áttérítés veszélye fenyegetett... A Dráva gyakori árvízpusztítása miatt, a földesúr Oldra akarta telepíteni a majorság lakosságát. Az újtóiak azonban nem akarták elhagyni otthonaikat, templomukat.
Nem véletlen, hogy egy nyári viharos éjszakán felgyújtatták a falut, mely porrá égett. A lakosok a szomszédos faluhely dűlőjében telepedtek le, de hamarosan ott is tűzvész pusztított. Csak ezután telepedtek le a jelenlegi helyre, Oldra, és magukkal hozták - feltehetően az elpusztult templomból kimentett festett deszkadarabokat. Oldon újra templomot akartak építeni. A római katolikus pécsi püspök azonban azzal fenyegetett, hogy i annak felépülése esetén leromboltatja. A nehéz körülmények ellenére a templom mégis felépült.
Levéltári adatok azt igazolják, hogy az 1780-as években már kőből épült temploma volt Oldnak. Ezektől az évektől jegyezték és jegyzik ma is a születéseket, kereszteléseket, házasságokat és temetéseket az egyház anyakönyvébe.
A török hódoltság idején Baranya protestáns népe menekülni kényszerült. A török elől a környező vidék bozótos völgyeiben talált menedéket. A túlélésre koncentrálva, egyes vidéken (Ormányság) sok családban csak egy gyermeket neveltek. Ijesztően fogyott a falvak lélekszáma.
A 18. század végén virágzásnak indult a magyar protestáns gyülekezetek élete: növekedő létszám mutatkozott az egyes gyülekezeteken belül, templombővítések történtek - erre utal az oldi templom mérete is.
Az oldi gyülekezet kezdettől - filia nélküli - úgynevezett önálló anyaegyházközség volt. Utolsó helybenlakó lelkésze Hegyi József volt 1979-ig, nyugdíjba vonulásáig.
A régmúltra visszatekintve ma úgy tűnik, hogy Old kétszeres elnyomatása és egy vallásellenes uralom következtében minden erejétől megfosztott falu lett. Vissza