Mássalhangzó-kapcsolódások a magyar beszédben

Fülszöveg

Az utóbbi évtizedekben egyre több munka jelenik meg a beszéd kutatásával kapcsolatban. Ez a hiánypótló kötet a magyar mássalhangzó-kap-csolódások szerkezetének összefoglaló és részletes vizsgálatával foglalkozik. Ilyen átfogó jellegű mű most jelenik meg először magyarul.
A beszéd hangsorépítésében a magánhangzók (V) és mássalhangzók (C) egyfajta váltakozása teszi lehetővé, hogy a percepció számára változatos, egymástól megkülönböztethető hangsorokat ejtsünk. A hangsorok felépítése során (amikor beszélünk) alapvetően négyféle hangkapcsolódási forma jöhet létre: a leggyakoribbak a mássalhangzóból magánhangzóba (CV), illetve magánhangzóból mássalhangzóba (VC) való hangkapcsolódások, ritkábban fordulnak elő a magánhangzó-magánhangzó (VV), és a mássalhangzó-mássalhangzó (CC) kapcsolatok.
A könyv e legutóbbi formával foglalkozik, a kettő és többelemű magyar mássalhangzó-kapcsolódásokat vizsgálja, azokat is leginkább artikulációjuk, koartikulációjuk és az abból adódó akusztikai... Tovább

Fülszöveg

Az utóbbi évtizedekben egyre több munka jelenik meg a beszéd kutatásával kapcsolatban. Ez a hiánypótló kötet a magyar mássalhangzó-kap-csolódások szerkezetének összefoglaló és részletes vizsgálatával foglalkozik. Ilyen átfogó jellegű mű most jelenik meg először magyarul.
A beszéd hangsorépítésében a magánhangzók (V) és mássalhangzók (C) egyfajta váltakozása teszi lehetővé, hogy a percepció számára változatos, egymástól megkülönböztethető hangsorokat ejtsünk. A hangsorok felépítése során (amikor beszélünk) alapvetően négyféle hangkapcsolódási forma jöhet létre: a leggyakoribbak a mássalhangzóból magánhangzóba (CV), illetve magánhangzóból mássalhangzóba (VC) való hangkapcsolódások, ritkábban fordulnak elő a magánhangzó-magánhangzó (VV), és a mássalhangzó-mássalhangzó (CC) kapcsolatok.
A könyv e legutóbbi formával foglalkozik, a kettő és többelemű magyar mássalhangzó-kapcsolódásokat vizsgálja, azokat is leginkább artikulációjuk, koartikulációjuk és az abból adódó akusztikai szerkezetük, valamint annak változása szempontjából. A kötetben a vizsgálódások alapját a CC kapcsolatok képezik, ugyanis ezek a kapcsolatok alkotják a mássalhangzó-kapcsolódások alapelemét. Úgy tekintjük, hogy a három-és többelemű mássalhangzó-kapcsolatok alapvetően CC kapcsolatokból levezetve vizsgálhatók, hiszen felfoghatók úgy is, hogy azokból épülnek fel. Az olvasó minden CC kapcsolatra talál adatot. Ezen felül a leggyakoribb három-, négy- és ötelemű kapcsolatokat is tárgyaljuk. A függelékben értékes táblázatokat adunk közre a mássalhangzó-kapcsolatok gyakorisági előfordulásáról, szerkezeti felépítéséről.
A könyvhöz szervesen hozzátartozik a szintén újdonságnak számító internetes, interaktív honlap (http://fonetika.nytud.hu/cccc), amelynek beszédadatbázisa tartalmazza az itt tárgyalt hangkapcsolatok mintaszavait. Ez az első nyilvános magyar beszédkutatási adatbázis, amelyhez bárki hozzáférhet és tanulmányozhatja a beszéd és azon belül a mássalhangzó-kapcsolódások szerkezeti felépítését.
A kötetet elsősorban a felsőfokú oktatás több területének ajánljuk, de eredményesen forgathatják középiskolai magyartanárok is, és mindenki, akit érdekel a beszéd szerkezeti felépítése. Az itt közölt vizsgálati anyag hozzájárulhat a nyelvészek, a beszédkutatók, a kommunikációs mérnökök, a beszédtechnológiával foglalkozó szakemberek mindennapi kutató munkájához is. Vissza