Olasz-magyar közgazdasági szótár

Előszó

Jelen kötetünk az Magyar-olasz közgazdasági szótár (AULA Kiadó, Budapest 1994) párja és több mint 15 500 címszót tartalmaz. A szótárpárok szerves egységet alkotnak: a gazdasági-politikai együttműködést, a sokat emlegetett Európába történő reintegrálódás eredményes megvalósulását, ugyanakkor a felsőfokú szaknyelvoktatás színvonalának emelését hivatottak szolgálni. Mindemellett felépítésében szótárunk (szerkesztési elvek, rövidítések, stb.) független műnek is tekinthető. Az olasz-magyar szótárpár kiegészítő anyaggyűjtési, szerkesztési munkálataiban is szigorú szelekciós elvek szem előtt tartásával jártunk el, a köznyelvi elemeket tudatosan mellőztük, pontosabban: közülük csak azokat vettük figyelembe, amelyek egyben közgazdasági terminusok is. (Pl. a colonna 'oszlop'jelentése a matematikai számoszlopra vonatkozik.) Itt kell szólni azokról a szavakról is, amelyek egyértelműen a köznyelv tartozékai, de továbbképzett formájukban, ill. sajátos szerkezetek elemeiként „terminologizálódtak". A lungo Tiosszú' köznyelvi jellege elvitathatatlan, de terminust alkot, pl. a lejárattal, mint az a lungo termine 'hosszú lejáratú' kifejezés része. Ugyanezen szempont alapján minősítettük a más tudományágak szakkifejezéseit, amelyek az idő múlásával közgazdasági terminusok lettek. E helyen elsősorban a matematikai terminusok jelentős mértékű szereplése említendő meg. (Pl. moltiplicatore 'szorzó', funzione 'egyenlet'és társaik.) Külön megemlítendők azok a jogi terminusok, amelyeknek ismerete nélkül a közgazdasági gyakorlat nehezen képzelhető el. (Pl. diritto civile 'polgári jog'.) Vissza