Olasz irodalom

Előszó

Az olasz kultúra ápolása Magyarországon sok évszázad nemes hagyománya. Az európai magyar szellemiségnek már országalapító királyunk szabott irányt, amikor népét a nyugati kereszténység közösségébe vezette és Rómától kérte az egységes magyar állam szent szimbólumát: a koronát.
Az itáliai hatás kíséri végig művelődésünk kialakulását a következő századokban. Legerősebb akkor, amikor az olasz félsziget a renaissance új kultúráját adja a világnak, melyet talán sehol sem fogadtak be oly szívesen, sehol sem tettek a hazai szellemiség alkotóelemévé oly tökéletesen, mint Magyarországon. Itáliai hatás alatt formálódnak nálunk a képzőművészetek, itáliai hatás kíséri irodalmunkat is.
Ha nincs is népeink között fajrokonság, ennél szorosabban összekapcsolják őket a közös szellemiség eszményei. De a közös sors is, melyet kettőjüknek a történelem kijelölt.
Két kortárs, az olaszoknál Lorenzo Medici, nálunk Mátyás király, ragyogtatja a renaissance fénykorában uralkodói bölcsességét, művészet- és tudomány szeretetét. Haláluk után itt is, ott is megkezdődik a politikai hanyatlás, mely nálunk a török hódoltságba, Itáliában pedig a spanyol elnyomásba torkollik. Másfél évszázadig tart a szolgaság. Ugyanaz a férfiú szabadítja fel a két népet: Savoyai Jenő herceg.
Az osztrák uralom, a németesítő törekvések közös fronton egyesítik a magyarokat és az olaszokat. Garibaldi, Türr, Monti és Tüköry emléke megerősíti a közös szellemiség feloldhatatlan kapcsolatát a szabadságért vívott harcok összeforrasztó erejével. Vissza